Az év végére jöhet el újra a stabil gazdasági növekedés

Gazdasági szakértők szerint 2024-re újra stabil növekedési pályára léphet Magyarország, és nem lesz elhúzódó infláció – jelentette ki ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában, amelyben beszélt az uniós válságkezelésről és a korrupciós botrányról is.

Úgy fogalmazott: az EU-t nem válságmenedzselésre találták ki, az intézményrendszert nem készítették fel a válságkezelés metodikájára. Ezt a pandémia idején is látni lehetett – vélekedett.

Tavaly év elején remény mutatkozott a kilábalásra a recesszióból, de nyár végére egyértelművé vált, hogy elhúzódó háború lesz Ukrajnában. Lominci Zoltán szerint a proxyháborúba sodródott Ukrajna és a nagyhatalmak most nem ülnek le tárgyalni, mint Jaltában, hanem úgy tűnik, mintha hallgatólagosan megegyeztek volna abban, hogy a háború elhúzódása több szereplőnek is jó lehet.

Később hozzátette: felvetődik a kérdés, hogy az uniós szankciós intézkedéseket mennyire sugalmazza a transzatlanti barátság, mennyire önálló az EU a válságkezelésben vagy megint csak tűzoltás zajlik, mint a pandémia idején.

A háború okozta energia- és gazdasági válság kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy az a szürkegazdaság minden korábbi mértéket meghaladó növekedéséhez vezethet. Látható, hogy a pénzügyi rendszerek is kiválthatók – utalt a Swift-rendszerre, amelynek alternatíváját a kínai és orosz pénzügyi intézmények megkezdték felépíteni –, és az arab térség nyersanyagexportja is felértékelődik.

Az uniós korrupciós botrányról szólva kijelentette: az EU-nak is szüksége lenne egy integritáshatóságra. Le kell számolni azzal, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság vagy a tanács teljesen érintetlen a korrupciós ügyektől, és azzal is, hogy hitelesnek kell tekinteni, ha ők valahol korrupciót kiáltanak – mutatott rá.

Lomnici Zoltán hangsúlyozta: a botrány alááshatja az uniós intézmények tekintélyét jogállamisági, kondicionalitási és egyéb ügyekben is, hiszen azokat is a korrupcióhoz kötötték.

Az uniós elnökségről megjegyezte: Franciaország, Csehország és Svédország kéz a kézben alkotta meg a soros elnökségi programját, amelynek fontos része volt a cseh elnökség ideje alatt, hogy az európai gazdasági szuverenitást is meg kell védeni.

Az elmúlt év adatait összegezve Lomnici Zoltán emlékeztetett: Magyarországon 4,7 millióan dolgoznak, 3,6 százalékos a munkanélküliség, erősödött a feldolgozóipar, a szolgáltatóipar, az építőipar, és kiemelkedő fejlődés volt látható a turisztikai ágazatban is.

Mindezzel párhuzamosan azokon a területeken, ahol az EU-nak támogatnia kellett volna az országot – például a mezőgazdaságot az aszálykárok miatt –, ez nem sikerült.

Az uniós források megérkezésével, amely egy „józan kompromisszum keretében” történt, a nemzeti kormány teljesíteni tudja azon vállalásait, például a pedagógusbérek fejlesztését, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a növekedés megmaradjon – fogalmazott.

Jelezte: a gazdasági szakértők várakozásai szerint 2024-re újra stabil növekedési pályára léphet a térség, és pozitív változások várhatók például a külkereskedelmi hiányban is már 2023 végére.

A háború, a szankciók, az energiaárak robbanásszerű emelkedése, valamint a külső gazdasági környezet összefüggő bizonytalansága ellenére is minimálbéremeléssel, a családtámogatások bővítésével, ágazati bérfejlesztésekkel és a rezsicsökkentés fenntartásával számolhatunk 2023-ban.

A kormány még decemberben jelentette be, hogy 2023 januárjától a minimálbér 16 százalékkal, a garantált bérminimum 14 százalékkal nő. Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy a minimálbér immár 232 ezer, a garantált bérminimum 296 ezer forint. Az intézkedés több mint egymillió embert érint.

A minimálbérrel együtt azonban emelkedik számos szociális ellátás összege is, többek között a GYED vagy épp az álláskeresési járadékra is hatással van. Emellett a minimálbér emelkedése tolja fölfelé a többi bért is, így az átlagbérre is hatással van.

A családok is jól járnak

A minimálbér emelésével a családok is jól járnak, hiszen a gyermekgondozási díj maximális összege bruttó 324 ezer forintra növekszik januártól.

A diplomás gyed az alapképzésben résztvevő hallgatóknál bruttó 162 ezer forintra, a mesterképzésben résztvevőké pedig 207 ezer forintra nő. A gyermekek otthongondozási díja, a gyod is emelkedik 232 ezer forintra.

Mindezek mellett a nevelőszülők 25 százalékos növekedésre számíthatnak.

Jön a 30 év alatti anyák szja-mentessége

A kormány még 2022 végén döntött úgy, hogy tovább bővíti a családi adórendszert, és nem kell személyi jövedelemadót (szja) fizetniük azoknak a 30 év alatti nőknek, akik gyermeket vállalnak – az erről szóló hírt Hornung Ágnes jelentette be a kormány közösségi oldalára feltöltött videóban.

A kormány számításai szerint az adómentesség lehetőségével több tízezer, jövedelemmel rendelkező fiatal édesanya élhet majd. Ők nemcsak az új szja-mentességre, hanem minden más családtámogatásra is jogosultak, például a családi adókedvezményre, a babaváró támogatásra és a gyermekgondozási díjra (gyed) is.

A családi adókedvezmény, az szja-mentesség is érvényesíthető a saját és az örökbefogadott gyermekek után is.

A szakképzésben oktatók bére is nő

A két lépcsőben megvalósuló bérfejlesztés összesen 15 százalékos béremelést jelent a szakképzésben dolgozók számára. A két évvel ezelőtt megújított szakképzési rendszer további erősítése a kormány fontos célja, ennek feltétele pedig az oktatók nagyobb megbecsülése.

A kormány döntése értelmében januárban 10, majd májustól visszamenőleg további 5 százalékkal nő a szakképzésben dolgozók bére.

Tovább emelkedik az orvosok, júliusban az ápolók bére

Január 1-jével megtörténik a kormány és a Magyar Orvosi Kamara között – a járvány alatt – létrejött béremelési megállapodást utolsó lépése is. Az orvosoknak januártól további 11 százalékkal emelkedik a bére. Ezzel egy kezdő orvos bére 619 ezer forintról 687 ezer forintra nő. Egy pályája közepén járó, 21-25 év gyakorlattal rendelkező orvosnak a bére 1,5 millió forintról 1,65 millióra emelkedik. A legtapasztaltabb, 40 éve pályán lévő orvosnak 2,1 millióról 2,38 millió forintra fog nőni a bére.

Az orvosbéremelés stabilizálni tudta az orvosi létszámot a kórházakban, ugyanakkor a megfelelő szakápolói létszám érdekében további béremelésről döntött a kormány – mondta az MTI-nek Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Az államtitkár hangsúlyozta: az újabb ápolói béremelésre két lépcsőben kerül sor: első ütemben 2023. július 1-jével, második ütemben 2024. március 1-jével.
„A béremelés első ütemében a szakdolgozók béremeléséhez 41,5 milliárd forintot, az egészségügyben dolgozók béremeléséhez 8,4 milliárd forintot, azaz összesen közel 50 milliárd forintot biztosít a kormány Egészségbiztosítási Alapon keresztül. A béremelés második üteméhez szükséges fedezetet a 2024. évi központi költségvetés során szükséges biztosítani” – mondta az MTI kérdésére Rétvári.

Marad a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig 

Magyarország energiaszámlája 7-ről 17 milliárd euróra nő, ezért a 2023-as költségvetés a rezsivédelem költségvetése is a tárca tájékoztatása szerint. A rezsivédelmi alap megemelésével a kormány továbbra is biztosítja a rezsicsökkentés fenntartásához szükséges forrásokat az átlagfogyasztás mértékéig. Mindez azt jelenti, hogy havonta 180 ezer forintos támogatást tudnak adni a családoknak azzal, hogy nem kell a gáz és a villany piaci árát kifizetni.

A nyugdíjasokat sem hagyja magára a kormány

A nyugdíjakat 15 százalékkal növelik és továbbra is jár a 13. havi nyugdíj, amelyre szintén vonatkozik a 15 százalékos emelés.

„Az emelt összegű nyugdíjakat már január 12-én a számlájukra megkapják a jogosultak. A jogosultak körébe nemcsak az öregségi nyugdíjasok tartoznak bele, hanem összesen 28-féle nyugdíjszerű ellátásban vagy hasonló ellátásban részesülő jogosult is, mindösszesen két és fél millió ember, tehát Magyarország lakosságának egynegyede örülhet majd januárban a magasabb ellátásnak” – mondta Farkas András nyugdíjszakértő, és hozzátette, ha jövőre 15 százaléknál több lenne az éves infláció, akkor 2023-ban is lesz pótlólagos nyugdíjemelés.

A szankciós válság ellenére a kormány újabb forrásokat biztosít az egészségügyi dolgozók jövő évi béremeléseihez, így tovább emelkedik az orvosok, az ápolók és az egészségügyben dolgozó más alkalmazottak bére is – mondta az MTI-nek Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Az államtitkár elmondta, hogy január 1-jével megtörténik a kormány és a Magyar Orvosi Kamara között – a járvány alatt – létrejött béremelési megállapodást utolsó lépése is. Az orvosoknak januártól további 11 százalékkal emelkedik a bére.

Ezzel egy kezdő orvos bére 619 ezer forintról 687 ezer forintra nő. Egy pályája közepén járó, 21-25 év gyakorlattal rendelkező orvosnak a bére 1,5 millió forintról 1,65 millióra emelkedik. A legtapasztaltabb, 40 éve pályán lévő orvosnak 2,1 millióról 2,38 millió forintra fog nőni a bére.

Az orvosbéremelés stabilizálni tudta az orvosi létszámot a kórházakban, ugyanakkor a megfelelő szakápolói létszám érdekében további béremelésről döntött a kormány – jelentette ki Rétvári Bence.

Az államtitkár hangsúlyozta: az újabb ápolói béremelésre két lépcsőben kerül sor: első ütemben 2023. július 1-jével, második ütemben 2024. március 1-jével.

„A béremelés első ütemében a szakdolgozók béremeléséhez 41,5 milliárd forintot, az egészségügyben dolgozók béremeléséhez 8,4 milliárd forintot, azaz összesen közel 50 milliárd forintot biztosít a kormány Egészségbiztosítási Alapon keresztül. A béremelés második üteméhez szükséges fedezetet a 2024. évi központi költségvetés során szükséges biztosítani” – mondta az MTI kérdésére Rétvári.

Az ápolói béremelés eredményeként a kormány tervei szerint 2024. március 1-jére az egészségügyi szakdolgozók átlagos alapbérének el kell érnie az orvosi átlag alapbér 37 százalékát. Ez az arány így megegyezne az európai átlagos orvosi és ápolói bérek egymáshoz viszonyított arányával.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a kormány 2010 óta az egészségügyben hajtotta végre a legnagyobb mértékű béremelést, az ápolók bére azóta átlagosan háromszorosára emelkedett, legutóbb 2022 januárban volt 21 százalékos ápolói béremelés. A szakorvosok jelenleg az ötszörösét vagy akár a kilencszeresét kapják alapbérként annak, mint a 2010-es kormányváltás előtt.

„A kormány a háborús energiaválságban, és a szankciók okozta gazdasági nehézségek ellenére is az egészségügyben béremelést hajt végre, illetve kórházfejlesztések zajlanak országszerte, mert számunkra a magyar emberek egészsége mindig elsődleges” – hangsúlyozta Rétvári Bence.