Álságos kettős mérce: amit Brüsszel felró a magyar kormánynak, a balos spanyol vezetésnek elnézi

Győri Enikő az EP-ben kiemelte: a Pedro Sanchez kormánya csak azért működik, mert pártja, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) koalíciót kötött „szélsőbaloldali és alkotmányellenes” pártokkal , programja pedig a jogállamiság és a szabadságjogok felszámolásából, a magánéletbe való beavatkozásból és a spanyolok mindennapi biztonságának veszélyeztetéséből áll.

 Győri a spanyol bírói kinevezéseket is kritizálta. Végezetül megkérdezte Reynders biztost, hogy mikor fognak végre a baloldali spanyol kormány ellen is fellépni, „vagy csak a szabadságszerető és családbarát konzervatív kormányok kerülnek a célkeresztbe?” – összegezte mondandóját. A felszólalásokat a Mandiner összegezte.

Hidvéghi Balázs is nekiment a spanyol szocialistáknak

Kettős mércét alkalmaz az Európai Parlament, amíg ugyanis a szocialista kormány irányítása alatt működő Spanyolországban komoly jogállamisági és alkotmányossági problémák vetődnek fel, a testület nem követel eljárást az országgal szemben, ellenben ha Magyarországon ilyen történne, már azonnal szankciókat jelentenének be – jelentette ki Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője Strasbourgban január 18-án, szerdán az MTI szerint.

Hidvéghi Balázs az Európai Parlament plenáris ülésének a jogállamiság spanyolországi helyzetével foglalkozó vitáját követően magyar újságíróknak nyilatkozva közölte: a spanyol igazságügyi miniszter szerint teljesen rendben van, ha egy politikust neveznek ki az alkotmánybíróság tagjává, miután

a spanyol szocialista kormány alkotmánybíróvá nevezte ki a korábbi igazságügyi miniszterét, egy szocialista politikust.

Kiemelte: az uniós parlament nem követel eljárást Spanyolország ellen, sőt, ez idáig vitatkozni sem lehetett a jogállamiság spanyolországi helyzetéről, azt ugyanis a spanyol baloldali EP-képviselők megakadályozták. Az Európai Bizottság sem kívánja visszatartani az uniós források kifizetését, ahogy ezt megteszi Magyarország vagy Lengyelország esetében. Ahogyan az EP a jogállamiság kérdését tárgyalja, nem kiegyensúlyozott. Politikailag motivált, kettős mércén alapuló boszorkányüldözés zajlik, ami rombolja az európai együttműködést - húzta alá.

„Véget kell vetni a kettős mércének, véget kell vetni a jogállamiság fogalmával való cinikus visszaélésnek” – fogalmazott Hidvéghi Balázs, majd kiemelte: a kettős mérce alkalmazása tévút, ami tönkreteszi az európai egységet- zárta  felszólalását az EP-képviselő.

Hiányos alkotmánybíróság

A spanyol alkotmánybíróság kapcsán ősszel éleződtek ki a konfliktusok egy alkotmányos válság kapcsán. Lejárt ugyanis három konzervatív és egy baloldali bíró mandátuma, akiknek a helyére alább taglalandó okokból nem sikerült újat kinevezni, de

Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök ősszel átvágta a gordiuszi csomót – kérdés, alkotmányosan-e.

A spanyol alkotmánybíróságnak 12 tagja van, akiket a király (jelenleg VI. Fülöp) nevez ki 9 évre, mégpedig úgy, hogy négy tagot képviselőház (a parlament, a Cortes alsóháza), négy tagot a szenátus (a Cortes felsőháza), kettőt a kormány és úgyszintén kettőt a bírói hatalmi ág legfelső szerve, az Igazságügy Általános Tanács (Consejo General del Poder Judicial, CGPJ) jelöl (utóbbi 3/5-ös többségi szavazással). Az alkotmánybíróságnak az alkotmány szerint a testületnek mindig a harmadát kell lecserélni. A CGPJ pedig az a szerv, ami a normál bíróságokra kinevezi a bírákat.

Az alkotmány szerint a jelölteknek legalább 15 év tapasztalattal kell rendelkezniük az igazságszolgáltatás területén, akár jogászként, akár egyetemi professzorként, akár közhivatalnokként, viszont nem viselhettek a közelmúltban a függetlenségüket megkérdőjelező pozíciót, azaz nem lehettek képviselők vagy épp párttisztséget viselők.

Az alkotmánybíróság Pedro Sánchez akciójáig konzervatív többségű testület volt, ahogy az egész igazságügy alapvetően egy konzervatív terület Spanyolországban.

Kinevezési huzavona

A CGPJ tagjainak négy éve járt le a mandátuma, és új testületet kellene választani, ám a Néppárt ezt blokkolja, mivel azt szeretné, ha nem a politikusok, hanem a bírák választanák meg a tagjait. Ilyen esetben meghosszabbodik a tagok mandátuma, ami ellen a Sánchez-kormány már sok mindent bevetett, de végül elállt az ötleteitől; csökkenteni akarta például a CGPJ-tagok megválasztásához szükséges többséget.

Mint az El Espanol kifejti, a CGPJ ezzel együtt már régóta nem nevezte meg a saját jelöljeit, mivel a testületben nem volt meg a szükséges többség jelöltjei megválasztásához. Viszont mivel az alkotmány egyszerre kell az alkotmánybíróság egyharmadát kitevő négy bírót kinevezni, a CGPJ ezzel a döntésképtelenséggel a kormány jelöltjeinek kinevezését is elodázta.

A CGPJ-n belüli baloldali többség azt kommunikálta a jobboldaliak felé, hogy meg fogják választani a saját jelöltjüket, José Manuel Bandrést, a Legfelsőbb Bíróság bíráját, viszont nem hajlandóak fontolóra sem venni a jobboldal jelöltjének megszavazását. Azonban a baloldali frakciónak nem volt meg a háromötödös többsége.

Ezért a szocialisták az alkotmánybíróságra vonatkozó törvény megváltoztatását javasolták, hogy a kormány jelöltjei megkezdhessék a munkát. Először azért, hogy megegyezésre kényszerítse a Néppártot, törvényben megtiltotta a meghosszabbított mandátumú CGJP-nek a kinevezéseket. Ám emiatt a Spanyol Néppárt az alkotmánybírósághoz fordult, ami azonban nem döntött a kérdésben. A szocialisták és szélsőbaloldali koalíciós társuk, az Unidas Podemos aztán nyáron feloldotta a CGPJ kinevezési tilalmát, úgy módosítva a dolgon, hogy egy meghatározott dátumig, szeptember 13-ig megnevezhette volna jelöltjeit, addig a dátumig, amikor lejárt a két alkotmánybíró mandátuma, de ha nem, annak büntetőjogi következményei lettek volna, mert mulasztásos törvényszegésnek számított volna. A kormánytöbbség a CGPJ átalakításával is próbálkozott.

November végén aztán kiderült, kik a kormány jelöltjei: Juan Carlos Campo Morenó, aki 2020-2021-ben szocialista igazságügyi miniszter volt, illetve Laura Díez Buesó, aki a miniszterelnöki hivatalban is dolgozott kinevezését megelőzően. Ők kinevezésük után nem vehetnek részt olyan törvényekről való alkotmánybírósági döntések meghozatalában, amely törvények az ő kormányzatban töltött idejük alatt születtek.

A salátatörvénynek része volt a büntetőtörvénykönyv módosítása is úgy, hogy eltörlik a a lázadás bűntettét – ami a katalán függetlenségi mozgalom alsóházban ülő mérsékelt szárnyának támogatása miatt volt fontos. Ugyanis ezen törvény alapján ítéltek el kilenc katalán vezért, akik 2017-ben a függetlenségi törekvések élére álltak. Emellett a törvénytervezet része volt az is, hogy csökkentik a büntetést azok számára, akik ugyan rosszul használják a közpénzeket, de nem személyes célokra költik azokat. Ez is a katalán támogatás miatt volt fontos, miután a katalán függetlenségről szóló népszavazást közpénzből szervezték, amit ilyen célra nem használhattak volna fel.

Az alsóház elfogadta a törvénymódosítást, ám

a jobboldali Néppárt még azelőtt az alkotmánybíróság véleményét kérte, hogy arról a szenátus is szavazhatott volna december 22-én.

Az ekkor még konzervatív többségű alkotmánybíróság december 19-én, hétfőn fel is függesztette ezeket a törvényeket.

Ki csúfolta meg a jogot és demokráciát?

Pedro Sánchez ezután azt nyilatkozta, hogy a kormány bármit bevet azért, hogy megakadályozza a CPGJ és az alkotmánybíróság „igazolhatatlan blokádját”, és úgymond helyreállítsa az alkotmányosságot. A Podemos alsóházi vezetője, Ione Belarra szerint a jobboldal váratlan támadást indított a demokrácia ellen. A szocialisták felsőházi vezetője, Ander Gil a parlamenti autonómia megőrzéséről beszélt. A PP, a Néppárt elnöke, Alberto Núñez Feijóo azonban épp fordítva gondolja: szerinte a kormány akart jogtalanul beavatkozni az igazságügy dolgaiba.

A CPGJ végül december 28-án nevezte meg jelöltjeit, úgy, hogy a baloldali többség elfogadta a jobboldaliak jelöltjét: a konzervatív César Tolosát és a progresszív María Luisa Segovianót. A bírákat 2023. január 9-án iktatták be. Ezzel

az addig konzervatív testületben progresszív többség lett, ami így hét szavazattal baloldali elnököt választott, 

Cándido Conde-Pumpido személyében, aki Jose Zapatero szocialista kormánya idején főügyészként szolgált. Viszont az új balos többség felrúgta azt a szokásjogot, hogy a testület alelnökét a másik oldal, a kisebbség adja. Eszerint ugyanis konzervatív alelnököt kellett volna választani, de most az alelnök is progresszív lett (Inmaculada Montalbán).

Az már ki is derült, hogy amikor az alkotmánybíróság a Zapatero-kormány idején hozott abortusztörvényről fog dönteni a Néppárt beadványa nyomán, Conde-Pumpido nem fog tartózkodni a szavazástól, ami ellentétes az eddigi gyakorlattal, hiszen a törvény az ő főügyészsége alatt született, főügyész pedig a baloldali kormánytöbbség támogatásával lett.

Viszont ugyebár kérdéses, törvényes volt-e kötelezni a CGPJ-t, hogy bírái még hivatali idejük alatt nevezzenek meg jelölteket, valamint a jobboldal szerint a volt kormánytag bírák kinevezése szembe megy az Európai Bizottság irányelveivel és a Velencei Bizottság ajánlásaival. A La Razón jobboldali lap véleménycikke meg is jegyzi, az EU kifogásolta a lengyel és magyar bírósági reformokat.

Hiányos alkotmánybíróság

A spanyol alkotmánybíróság kapcsán ősszel éleződtek ki a konfliktusok egy alkotmányos válság kapcsán. Lejárt ugyanis három konzervatív és egy baloldali bíró mandátuma, akiknek a helyére alább taglalandó okokból nem sikerült újat kinevezni, de

Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök ősszel átvágta a gordiuszi csomót – kérdés, alkotmányosan-e.

A spanyol alkotmánybíróságnak 12 tagja van, akiket a király (jelenleg VI. Fülöp) nevez ki 9 évre, mégpedig úgy, hogy négy tagot képviselőház (a parlament, a Cortes alsóháza), négy tagot a szenátus (a Cortes felsőháza), kettőt a kormány és úgyszintén kettőt a bírói hatalmi ág legfelső szerve, az Igazságügy Általános Tanács (Consejo General del Poder Judicial, CGPJ) jelöl (utóbbi 3/5-ös többségi szavazással). Az alkotmánybíróságnak az alkotmány szerint a testületnek mindig a harmadát kell lecserélni. A CGPJ pedig az a szerv, ami a normál bíróságokra kinevezi a bírákat.

Az alkotmány szerint a jelölteknek legalább 15 év tapasztalattal kell rendelkezniük az igazságszolgáltatás területén, akár jogászként, akár egyetemi professzorként, akár közhivatalnokként, viszont nem viselhettek a közelmúltban a függetlenségüket megkérdőjelező pozíciót, azaz nem lehettek képviselők vagy épp párttisztséget viselők.

Az alkotmánybíróság Pedro Sánchez akciójáig konzervatív többségű testület volt, ahogy az egész igazságügy alapvetően egy konzervatív terület Spanyolországban.

Kinevezési huzavona

A CGPJ tagjainak négy éve járt le a mandátuma, és új testületet kellene választani, ám a Néppárt ezt blokkolja, mivel azt szeretné, ha nem a politikusok, hanem a bírák választanák meg a tagjait. Ilyen esetben meghosszabbodik a tagok mandátuma, ami ellen a Sánchez-kormány már sok mindent bevetett, de végül elállt az ötleteitől; csökkenteni akarta például a CGPJ-tagok megválasztásához szükséges többséget.

Mint az El Espanol kifejti, a CGPJ ezzel együtt már régóta nem nevezte meg a saját jelöljeit, mivel a testületben nem volt meg a szükséges többség jelöltjei megválasztásához. Viszont mivel az alkotmány egyszerre kell az alkotmánybíróság egyharmadát kitevő négy bírót kinevezni, a CGPJ ezzel a döntésképtelenséggel a kormány jelöltjeinek kinevezését is elodázta.

A CGPJ-n belüli baloldali többség azt kommunikálta a jobboldaliak felé, hogy meg fogják választani a saját jelöltjüket, José Manuel Bandrést, a Legfelsőbb Bíróság bíráját, viszont nem hajlandóak fontolóra sem venni a jobboldal jelöltjének megszavazását. Azonban a baloldali frakciónak nem volt meg a háromötödös többsége.

Ezért a szocialisták az alkotmánybíróságra vonatkozó törvény megváltoztatását javasolták, hogy a kormány jelöltjei megkezdhessék a munkát. Először azért, hogy megegyezésre kényszerítse a Néppártot, törvényben megtiltotta a meghosszabbított mandátumú CGJP-nek a kinevezéseket. Ám emiatt a Spanyol Néppárt az alkotmánybírósághoz fordult, ami azonban nem döntött a kérdésben. A szocialisták és szélsőbaloldali koalíciós társuk, az Unidas Podemos aztán nyáron feloldotta a CGPJ kinevezési tilalmát, úgy módosítva a dolgon, hogy egy meghatározott dátumig, szeptember 13-ig megnevezhette volna jelöltjeit, addig a dátumig, amikor lejárt a két alkotmánybíró mandátuma, de ha nem, annak büntetőjogi következményei lettek volna, mert mulasztásos törvényszegésnek számított volna. A kormánytöbbség a CGPJ átalakításával is próbálkozott.

November végén aztán kiderült, kik a kormány jelöltjei: Juan Carlos Campo Morenó, aki 2020-2021-ben szocialista igazságügyi miniszter volt, illetve Laura Díez Buesó, aki a miniszterelnöki hivatalban is dolgozott kinevezését megelőzően. Ők kinevezésük után nem vehetnek részt olyan törvényekről való alkotmánybírósági döntések meghozatalában, amely törvények az ő kormányzatban töltött idejük alatt születtek.

A salátatörvénynek része volt a büntetőtörvénykönyv módosítása is úgy, hogy eltörlik a a lázadás bűntettét – ami a katalán függetlenségi mozgalom alsóházban ülő mérsékelt szárnyának támogatása miatt volt fontos. Ugyanis ezen törvény alapján ítéltek el kilenc katalán vezért, akik 2017-ben a függetlenségi törekvések élére álltak. Emellett a törvénytervezet része volt az is, hogy csökkentik a büntetést azok számára, akik ugyan rosszul használják a közpénzeket, de nem személyes célokra költik azokat. Ez is a katalán támogatás miatt volt fontos, miután a katalán függetlenségről szóló népszavazást közpénzből szervezték, amit ilyen célra nem használhattak volna fel.

Az alsóház elfogadta a törvénymódosítást, ám a jobboldali Néppárt még azelőtt az alkotmánybíróság véleményét kérte, hogy arról a szenátus is szavazhatott volna december 22-én.

Az ekkor még konzervatív többségű alkotmánybíróság december 19-én, hétfőn fel is függesztette ezeket a törvényeket.

Ki csúfolta meg a jogot és demokráciát?

Pedro Sánchez ezután azt nyilatkozta, hogy a kormány bármit bevet azért, hogy megakadályozza a CPGJ és az alkotmánybíróság „igazolhatatlan blokádját”, és úgymond helyreállítsa az alkotmányosságot. A Podemos alsóházi vezetője, Ione Belarra szerint a jobboldal váratlan támadást indított a demokrácia ellen. A szocialisták felsőházi vezetője, Ander Gil a parlamenti autonómia megőrzéséről beszélt. A PP, a Néppárt elnöke, Alberto Núñez Feijóo azonban épp fordítva gondolja: szerinte a kormány akart jogtalanul beavatkozni az igazságügy dolgaiba.

A CPGJ végül december 28-án nevezte meg jelöltjeit, úgy, hogy a baloldali többség elfogadta a jobboldaliak jelöltjét: a konzervatív César Tolosát és a progresszív María Luisa Segovianót. A bírákat 2023. január 9-án iktatták be. Ezzel

az addig konzervatív testületben progresszív többség lett, ami így hét szavazattal baloldali elnököt választott, 

Cándido Conde-Pumpido személyében, aki Jose Zapatero szocialista kormánya idején főügyészként szolgált. Viszont az új balos többség felrúgta azt a szokásjogot, hogy a testület alelnökét a másik oldal, a kisebbség adja. Eszerint ugyanis konzervatív alelnököt kellett volna választani, de most az alelnök is progresszív lett (Inmaculada Montalbán).

Az már ki is derült, hogy amikor az alkotmánybíróság a Zapatero-kormány idején hozott abortusztörvényről fog dönteni a Néppárt beadványa nyomán, Conde-Pumpido nem fog tartózkodni a szavazástól, ami ellentétes az eddigi gyakorlattal, hiszen a törvény az ő főügyészsége alatt született, főügyész pedig a baloldali kormánytöbbség támogatásával lett.

Viszont ugyebár kérdéses, törvényes volt-e kötelezni a CGPJ-t, hogy bírái még hivatali idejük alatt nevezzenek meg jelölteket, valamint a jobboldal szerint a volt kormánytag bírák kinevezése szembe megy az Európai Bizottság irányelveivel és a Velencei Bizottság ajánlásaival. A La Razón jobboldali lap véleménycikke meg is jegyzi, az EU kifogásolta a lengyel és magyar bírósági reformokat.

Hiányos alkotmánybíróság

A spanyol alkotmánybíróság kapcsán ősszel éleződtek ki a konfliktusok egy alkotmányos válság kapcsán. Lejárt ugyanis három konzervatív és egy baloldali bíró mandátuma, akiknek a helyére alább taglalandó okokból nem sikerült újat kinevezni, de

Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök ősszel átvágta a gordiuszi csomót – kérdés, alkotmányosan-e.

A spanyol alkotmánybíróságnak 12 tagja van, akiket a király (jelenleg VI. Fülöp) nevez ki 9 évre, mégpedig úgy, hogy négy tagot képviselőház (a parlament, a Cortes alsóháza), négy tagot a szenátus (a Cortes felsőháza), kettőt a kormány és úgyszintén kettőt a bírói hatalmi ág legfelső szerve, az Igazságügy Általános Tanács (Consejo General del Poder Judicial, CGPJ) jelöl (utóbbi 3/5-ös többségi szavazással). Az alkotmánybíróságnak az alkotmány szerint a testületnek mindig a harmadát kell lecserélni. A CGPJ pedig az a szerv, ami a normál bíróságokra kinevezi a bírákat.

Az alkotmány szerint a jelölteknek legalább 15 év tapasztalattal kell rendelkezniük az igazságszolgáltatás területén, akár jogászként, akár egyetemi professzorként, akár közhivatalnokként, viszont nem viselhettek a közelmúltban a függetlenségüket megkérdőjelező pozíciót, azaz nem lehettek képviselők vagy épp párttisztséget viselők.

Az alkotmánybíróság Pedro Sánchez akciójáig konzervatív többségű testület volt, ahogy az egész igazságügy alapvetően egy konzervatív terület Spanyolországban.

Kinevezési huzavona

A CGPJ tagjainak négy éve járt le a mandátuma, és új testületet kellene választani, ám a Néppárt ezt blokkolja, mivel azt szeretné, ha nem a politikusok, hanem a bírák választanák meg a tagjait. Ilyen esetben meghosszabbodik a tagok mandátuma, ami ellen a Sánchez-kormány már sok mindent bevetett, de végül elállt az ötleteitől; csökkenteni akarta például a CGPJ-tagok megválasztásához szükséges többséget.

Mint az El Espanol kifejti, a CGPJ ezzel együtt már régóta nem nevezte meg a saját jelöljeit, mivel a testületben nem volt meg a szükséges többség jelöltjei megválasztásához. Viszont mivel az alkotmány egyszerre kell az alkotmánybíróság egyharmadát kitevő négy bírót kinevezni, a CGPJ ezzel a döntésképtelenséggel a kormány jelöltjeinek kinevezését is elodázta.

A CGPJ-n belüli baloldali többség azt kommunikálta a jobboldaliak felé, hogy meg fogják választani a saját jelöltjüket, José Manuel Bandrést, a Legfelsőbb Bíróság bíráját, viszont nem hajlandóak fontolóra sem venni a jobboldal jelöltjének megszavazását. Azonban a baloldali frakciónak nem volt meg a háromötödös többsége.

Ezért a szocialisták az alkotmánybíróságra vonatkozó törvény megváltoztatását javasolták, hogy a kormány jelöltjei megkezdhessék a munkát. Először azért, hogy megegyezésre kényszerítse a Néppártot, törvényben megtiltotta a meghosszabbított mandátumú CGJP-nek a kinevezéseket. Ám emiatt a Spanyol Néppárt az alkotmánybírósághoz fordult, ami azonban nem döntött a kérdésben. A szocialisták és szélsőbaloldali koalíciós társuk, az Unidas Podemos aztán nyáron feloldotta a CGPJ kinevezési tilalmát, úgy módosítva a dolgon, hogy egy meghatározott dátumig, szeptember 13-ig megnevezhette volna jelöltjeit, addig a dátumig, amikor lejárt a két alkotmánybíró mandátuma, de ha nem, annak büntetőjogi következményei lettek volna, mert mulasztásos törvényszegésnek számított volna. A kormánytöbbség a CGPJ átalakításával is próbálkozott.

November végén aztán kiderült, kik a kormány jelöltjei: Juan Carlos Campo Morenó, aki 2020-2021-ben szocialista igazságügyi miniszter volt, illetve Laura Díez Buesó, aki a miniszterelnöki hivatalban is dolgozott kinevezését megelőzően. Ők kinevezésük után nem vehetnek részt olyan törvényekről való alkotmánybírósági döntések meghozatalában, amely törvények az ő kormányzatban töltött idejük alatt születtek.

A salátatörvénynek része volt a büntetőtörvénykönyv módosítása is úgy, hogy eltörlik a a lázadás bűntettét – ami a katalán függetlenségi mozgalom alsóházban ülő mérsékelt szárnyának támogatása miatt volt fontos. Ugyanis ezen törvény alapján ítéltek el kilenc katalán vezért, akik 2017-ben a függetlenségi törekvések élére álltak. Emellett a törvénytervezet része volt az is, hogy csökkentik a büntetést azok számára, akik ugyan rosszul használják a közpénzeket, de nem személyes célokra költik azokat. Ez is a katalán támogatás miatt volt fontos, miután a katalán függetlenségről szóló népszavazást közpénzből szervezték, amit ilyen célra nem használhattak volna fel.

Az alsóház elfogadta a törvénymódosítást, ám

a jobboldali Néppárt még azelőtt az alkotmánybíróság véleményét kérte, hogy arról a szenátus is szavazhatott volna december 22-én.

Az ekkor még konzervatív többségű alkotmánybíróság december 19-én, hétfőn fel is függesztette ezeket a törvényeket.

Ki csúfolta meg a jogot és demokráciát?

Pedro Sánchez ezután azt nyilatkozta, hogy a kormány bármit bevet azért, hogy megakadályozza a CPGJ és az alkotmánybíróság „igazolhatatlan blokádját”, és úgymond helyreállítsa az alkotmányosságot. A Podemos alsóházi vezetője, Ione Belarra szerint a jobboldal váratlan támadást indított a demokrácia ellen. A szocialisták felsőházi vezetője, Ander Gil a parlamenti autonómia megőrzéséről beszélt. A PP, a Néppárt elnöke, Alberto Núñez Feijóo azonban épp fordítva gondolja: szerinte a kormány akart jogtalanul beavatkozni az igazságügy dolgaiba.

A CPGJ végül december 28-án nevezte meg jelöltjeit, úgy, hogy a baloldali többség elfogadta a jobboldaliak jelöltjét: a konzervatív César Tolosát és a progresszív María Luisa Segovianót. A bírákat 2023. január 9-án iktatták be. Ezzel

az addig konzervatív testületben progresszív többség lett, ami így hét szavazattal baloldali elnököt választott, 

Cándido Conde-Pumpido személyében, aki Jose Zapatero szocialista kormánya idején főügyészként szolgált. Viszont az új balos többség felrúgta azt a szokásjogot, hogy a testület alelnökét a másik oldal, a kisebbség adja. Eszerint ugyanis konzervatív alelnököt kellett volna választani, de most az alelnök is progresszív lett (Inmaculada Montalbán).

Az már ki is derült, hogy amikor az alkotmánybíróság a Zapatero-kormány idején hozott abortusztörvényről fog dönteni a Néppárt beadványa nyomán, Conde-Pumpido nem fog tartózkodni a szavazástól, ami ellentétes az eddigi gyakorlattal, hiszen a törvény az ő főügyészsége alatt született, főügyész pedig a baloldali kormánytöbbség támogatásával lett.

Viszont ugyebár kérdéses, törvényes volt-e kötelezni a CGPJ-t, hogy bírái még hivatali idejük alatt nevezzenek meg jelölteket, valamint a jobboldal szerint a volt kormánytag bírák kinevezése szembe megy az Európai Bizottság irányelveivel és a Velencei Bizottság ajánlásaival. A La Razón jobboldali lap véleménycikke meg is jegyzi, az EU kifogásolta a lengyel és magyar bírósági reformokat.