A vártnál korábban elkészülhetnek a Leopard 2 harckocsik

A német hadiipar a vártnál gyorsabban elkészülhet az új Leopard 2 típusú harckocsikkal, így akár már ősszel leszállíthatóvá válhat 10–15 darab páncélos löveg. Ennek feltétele azonban, hogy Kijev napokon belül bejelentse megrendelését – számolt be kedden a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A Rheinmetall vezérigazgatója, Armin Pappberger korábban úgy nyilatkozott, hogy a szállításra legkorábban 2024-ben kerülhet sor.

A német védelmi vállalat a Krauss–Maffei–Wegmann-csoporttal közösen fejleszti és építi a Leopard 2-es harckocsikat.

A német fegyverek létfontosságúak Ukrajna túléléséhez – fogalmazott a dpa német hírügynökségnek adott interjúban vasárnap Olekszij Makejev berlini ukrán nagykövet.

A diplomata arra kérte a német kormányt, hogy mielőbb szállítson országának Leopard 2 harckocsikat.

„Kevés időnk van a tárgyalásra. Azt várjuk, hogy a szövetségeseink megértsék ezt és ennek megfelelően cselekedjenek”

– hangsúlyozta.

Január 20-án az Ukrajnát támogató nyugati országok a Németország nyugati részén fekvő Ramstein légi támaszponton találkoznak, hogy megvitassák az Ukrajnának az Oroszországgal szembeni harchoz nyújtott további katonai támogatást.

Nagy-Britannia az első ország, amely bejelentette: nyugati gyártmányú harckocsikat fog szállítani Ukrajnának.

Lengyelország és Finnország német gyártmányú Leopard 2 harckocsikat készül küldeni. A német kormány még nem foglalt állást a kérdésben.

Makejev kijelentette, hogy Leopard harckocsik nélkül nem lesz lehetséges további, orosz megszállás alatt lévő területek visszafoglalása.

„A német gyártású légvédelem segít nekünk a rakéták elfogásában, a német harckocsik pedig a segítségünkre lesznek további területek felszabadításában. Az orosz erők pedig kevesebb atrocitást fognak elkövetni” – monda.

„A német fegyverek életeket mentenek meg”

– nyomatékosította.

A Rheinmetall német fegyvergyár közölte, hogy időbe telik, mire a harckocsikat le tudnák szállítani Ukrajnának.

„Még ha meg is hozzák holnap a döntést, hogy szállíthatjuk a Leopard harckocsijainkat Kijevbe, a szállításra a jövő év elejéig várni kell”

– mondta a Bild am Sonntag című lapnak Armin Papperger, a Rheinmetall elnök-vezérigazgatója.

A Rheinmetallnak huszonkét Leopard 2 harckocsija van, valamint nyolcvannyolc Leopard 1 modellje.

Makejev ismételten hangoztatta, hogy Ukrajna helyettesítő háborút vív az összes támogatója érdekében.

„Senki más nem harcol Oroszország ellen, csak az ukránok”

– mondta.

„Oroszország nemcsak Ukrajna, hanem Európa és az egész civilizált világ ellen harcol. Ebben a harcban az ukránok vannak a frontvonalon.”

„Nem kérünk német vagy amerikai katonákat, csak fegyvereket”

– tette hozzá a berlini ukrán nagykövet.

London elkötelezett abban, hogy a győzelem eléréséig támogassa Ukrajnát az Oroszország indította háborúban – erősítette meg kedden Washingtonban a brit külügyminiszter.

James Cleverly a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjában mondott beszédet. Megerősítette, hogy Nagy-Britannia harckocsikat szállít Ukrajnának, és hangsúlyozta: az orosz elnöknek, Vlagyimir „Putyinnak meg kell értenie, hogy támogatásunk hajthatatlan, és (…) katonái életének megmentése érdekében akkor cselekszik a legjobban, ha elfogadja álláspontunkat”.

A brit külügyminiszter néhány nappal azután érkezett Washingtonba, hogy Rishi Sunak miniszterelnök 14 Challenger-2 típusú nehéz harckocsi leszállítását ígérte meg Ukrajnának. James Cleverly kiemelte, hogy a harckocsik segítségével a keleti és a déli fronton kívánják erősíteni az ukrán ellenállást.

Az amerikai és a kanadai kormányt igyekszik rávenni Ukrajna támogatásának gyorsítására és bővítésére a kedden kezdődő washingtoni és torontói tárgyalásain a brit külügyminiszter.

A londoni külügyminisztérium keddi tájékoztatása szerint James Cleverly intenzív diplomáciai egyeztetéseket tart Antony Blinken amerikai és Mélanie Joly kanadai külügyminiszterrel. Cleverly a tárgyalásokon közli: most van itt az ideje annak, hogy a szövetségesek felgyorsítsák és kibővítsék azoknak az eszközöknek a szállítását, amelyekkel Ukrajna megnyerheti az Oroszországgal vívott háborút.

A brit külügyi tárca beszámolója szerint James Cleverly kifejti a megbeszéléseken azt a meggyőződését, hogy a megfelelő felszerelések birtokában Ukrajna felülkerekedhet a háborúban.

A minisztérium felidézi, hogy Nagy-Britannia tavaly 2,3 milliárd font (csaknem 1050 milliárd forint) értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának, és London kötelezettséget vállalt arra, hogy az idén legalább szinten tartja, de lehetőség szerint emeli ezt a támogatást.

A Downing Street a hétvégén bejelentette, hogy Ukrajna hamarosan tizennégy Challenger 2 harckocsit és hozzávetőleg harminc AS90 típusú nagyméretű önjáró löveget kap Nagy-Britanniából.

A londoni kormányfői hivatal tájékoztatása szerint Nagy-Britannia már a következő napokban elkezdi ukrán katonák kiképzését a harckocsik és az önjáró lövegek üzemeltetésére.

A Downing Street már a hétvégi bejelentésben jelezte, hogy a brit kormány a héten világszerte aktív diplomáciai tevékenységbe kezd, miután Rishi Sunak miniszterelnök utasította a kabinet vezető tagjait a nemzetközi fellépés előmozdítására az Ukrajna elleni orosz invázió első évfordulójának közeledtével.

A brit kormány védelmi és biztonsági illetékeseinek megítélése szerint erre alkalmat teremtett, hogy Oroszország meghátrálásra kényszerült az Ukrajnában tevékenykedő orosz erők utánpótlási problémái és moráljuk rohamos csökkenése miatt.

Sir Patrick Sanders tábornok, a brit szárazföldi haderő vezérkari főnöke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajna katonai segélyezése, mindenekelőtt a harckocsik és a tüzérségi eszközök szállítása átmenetileg meggyengíti a brit fegyveres erők harcképességét.

Sanders belső leirata szerint – amelybe a BBC brit közszolgálati médiatársaság betekintést nyert – Nagy-Britannia biztonságát is szolgálja, ha sikerül elérni Oroszország katonai vereségét Ukrajnában.

A vezérkari főnök hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a fegyverszállításokról hozott döntés kétségtelenül befolyásolja a brit fegyveres erők mozgósíthatóságát, és gyors ütemben helyre kell állítani a hadsereg harcképességét.

A Downing Street tájékoztatása szerint Sunak telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akinek elmondta, hogy a brit kormány az eddigieknél intenzívebb támogatást kíván nyújtani Ukrajnának, és ennek jegyében Challenger 2 típusú harckocsikkal és további tüzérségi rendszerekkel látja el az ukrán hadsereget.

A Challenger 2 brit tervezésű és gyártású, 120 milliméteres löveggel felszerelt, 75 tonna össztömegű harmadik generációs harckocsi, amely 1998 óta áll hadrendben a brit hadseregnél.

A londoni miniszterelnöki hivatal a szombati telefonos megbeszélésről szóló tájékoztatásában nem részletezte, hogy a brit kormány hány Challenger 2 harckocsit szállítana Ukrajnának, és azt sem, hogy a szállítások mikor kezdődnek.

A Downing Street ismertetése szerint ugyanakkor Sunak és Zelenszkij elismeréssel nyugtázta más országok hasonló támogatási kötelezettségvállalásait, köztük azt a felajánlást, amelyet Lengyelország tett a minap egy harckocsiszázadnyi Leopard tank ukrajnai szállítására.

A londoni miniszterelnöki hivatal adatai szerint Nagy-Britannia tavaly 2,3 milliárd font (csaknem 1050 milliárd forint) értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának, és ezzel az ukrán fegyveres erők második legnagyobb katonai támogatója volt 2022-ben az Egyesült Államok után.

Rishi Sunak november második felében Kijevben járt, ahol találkozott Zelenszkijjel és bejelentette, hogy Nagy-Britannia 50 millió font (csaknem 23 milliárd forint) értékben légvédelmi eszközöket is szállít Ukrajnának.

A Downing Street akkori ismertetése szerint a jelentős légvédelmi fegyvercsomag célja az ukrán civil lakosság, valamint a kritikus fontosságú országos infrastrukturális hálózat megvédése az intenzív orosz légicsapásoktól.

London a program keretében 125 légvédelmi löveget ad Ukrajnának, valamint olyan technológiákat, amelyeket az Irán által Oroszországnak szállított drónok ellen lehet bevetni. E technológiák között szerepel többtucatnyi radar és a drónok elleni elektronikus hadviselésre használható eszköz.

Nagy-Britannia azonban harckocsik szállítására most először tett ígéretet az ukrajnai háború tavaly februári kezdete óta.

Az Európai Unió „addig támogatja Ukrajnát, amíg szükséges” – jelentette ki Ursula von der Leyen, Európai Bizottság elnöke a davosi világgazdasági fórumon tartott beszédében.

„Az Ukrajnának nyújtott rendíthetetlen támogatásunk nem fog alábbhagyni, kezdve az áram-, hő- és vízellátás helyreállításához nyújtott segítséggel, egészen a hosszabb távú újjáépítés előkészítéséig” – mondta a Bizottság elnöke Davosban.

„Veletek vagyunk, amíg csak szükséges, kiállunk ukrán barátaink mellett” – szögezte le Ursula von der Leyen.

A világ és benne az Európai Unió tavaly február 24. óta a történelem új szakaszát éli, Ukrajna orosz megtámadása az évszázad legfontosabb eseménye – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén kedden.

Josep Borrell, az unió kül-, biztonság- és védelempolitikájának végrehajtásáról szóló 2022-es jelentésről folyatott vitán elmondta: az EU legkevesebb 15 ezer ukrán katona kiképzését kezdte meg tavaly, főként lengyel támaszpontokon, továbbá folyamatos civil és katonai támogatásokat nyújt Kijevnek.

A főképviselő szerint

a világban jelentkező kihívásokra az Európai Uniónak, mint ahogyan az ukrajnai háború esetében is megtette, szankciókkal, katonai támogatásokkal kell felelnie.

Az EU-nak válaszokat kell keresnie továbbá arra a kínai kijelentésre is, mely szerint Peking nem hisz a szabályok által vezérelt nemzetközi rendben – emelte ki.

Fontosnak nevezte továbbá, hogy az Európai Unió olyan tényezővé váljon a világban, amely a lehető legnagyobb mértékben járul hozzá a klímaváltozás elleni harchoz és az egyenlőtlenségek megszüntetéséhez. Ehhez igazságos, multilaterális világrendre van szükség, az energiaválságra megfelelő választ kell adnia, és támogatnia kell az igazságosabb társadalmak kiépítését – húzta alá.

A főképviselő kiemelte, hogy biztonsági stratégiája révén Európa ellenállóbbá válik, hamarabb bevethető, modernebb és összehangoltabb hadseregei révén pedig hatékonyabb segítséget tud nyújtani szükség esetén. Mindennek ellenére jobb védelmi politikára van szükség és több beruházásra a védelem erősítésébe – mondta az uniós diplomácia vezetője.

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője felszólalásában hangsúlyozta, hogy

az unió történetében eddig nem tapasztalt idők, a háború, az instabilitás stratégiai megfontoltságot igényelnek.

Szavai szerint sajnálatos, hogy nem ez tükröződik az unió kül-, biztonság- és védelempolitikai jelentéseiből, amelyek – véleménye szerint – nem tűnnek megfontoltnak. Ez mind az EP-re, mind az unió külpolitikájának egészére nézve is káros – jelentette ki.

A fideszes EP-képviselő hangsúlyozta, hogy a közös politikák terén a tagállamok közötti együttműködés erősítése kulcskérdés. Az egyhangúságon alapuló döntéshozatalt eltörölni kívánó javaslatok nemcsak az unió alapszerződéseivel mennek szembe, hanem az EU alapvető érdekeivel is – mondta.

A többségi döntéshozatal bevezetése valójában csak néhány nagyobb tagállam érdekeit szolgálná, miközben a kisebb államok érdekérvényesítését és a kölcsönös szolidaritást súlyosan csorbítaná – emelte ki. Az egyhangúság megőrzése valójában az egység a sokféleségben alapelvnek, a jóhiszeműségen alapuló együttműködésnek a védelmét jelenti. „Ki kell állnunk mellette” – tette hozzá felszólalásában Gál Kinga.

Bulgária nem szállított nehézfegyvereket Ukrajnának – közölte kedden újságírókkal Dimitar Sztojanov, az ügyvivő bolgár kormány védelmi minisztere.

„Az elmúlt évben a védelmi minisztérium senkinek sem adott el T-72-es típusú harckocsikat. A harckocsik a bolgár hadsereg tulajdonát képezik, és alakulatainknál vannak. A bolgár parlament döntéséből egyértelmű, hogy fegyverzetet és műszaki eszközöket adhatunk Ukrajnának támogatás gyanánt. Nem adtunk át azonban sem T-72-eseket, sem Sz-300-as légvédelmi rakétarendszereket, de MiG-29-es vadász- és Szu-25-ös csatarepülőgépeket sem” – hangsúlyozta a miniszter.

Sztojanov a Bloomberg hírügynökség január 15-i jelentését is kommentálta, amely szerint Bulgária 14 szovjet gyártmányú csatarepülőgépet adott el NATO-tagállamok közvetítésével Ukrajnának. Ezt úgy pontosította, hogy Szófia 2005 és 2012 között négy cégnek adott el 20 darab Szu-25-öst, amelyek közül 14 ment külföldre, hat pedig az országban maradt. Ezen felül nem történt csatarepülőgép-eladás.

A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy Bulgária humanitárius támogatást nyújtott Ukrajnának hozzávetőleg 3,5 millió euró (1,4 milliárd forint) értékben elsősegélycsomagok, egyenruhák, rohamsisakok, golyóálló mellények és alapvető szükségleti cikkek formájában.