Ennyit a szankciókról: a Nyugat továbbra is nagy tételben vásárolja az orosz olajat

Tavaly december 5-én lépett életbe az orosz kőolaj ellen bevezetett nyugati szankciók első része, amely megtiltotta a nyersanyag tengeri szállítással történő behozatalát. Február 5-én pedig élet fog lépni a második  is, melynek értelmében az Oroszországból származó finomított olajtermékek (például a gázolaj, vagy a 95-ös benzin) behozatala is tilos lesz. A hivatalos indoklás szerint az EU és a G7 országok ezzel Moszkva bevételeit akarják elvágni, hogy nehezebbé váljon számára az ukrajnai háború finanszírozása. 

Noha a teljes körű olajszankció életbe lépéséig még pár hét hátra van, az már most látszik, hogy a nyugati országok megteremtették annak a lehetőségét, hogy továbbra is orosz olajat vásárolhassanak. Sok egyéb trükközés mellett például elkezdték növelni az orosz nyersolajból készült, harmadik országban - elsősorban Indiában - előállított, finomított készítmények importját. Az ilyen termékek behozatalát ugyanis nem tiltják a szankciók, így az olcsó orosz olaj továbbra is eljuthat nyugati piacokra, csak épp feldolgozott formában.

A nyugati szankciók miatt India vált az orosz olaj legnagyobb vásárlójává Kínával együtt. Mindkét ország jelentős árengedménnyel veszi a nyersanyagot Moszkvától. A Bloomberg elemzése szerint India napi 1,2 millió hordó olajat vett decemberben Oroszországtól, és az előrejelzések szerint ez szám napi 1,7 millióra emelkedhet januárban. Ez 33-szoros növekedést jelent a tavalyi év ugyanezen időszakához képest.

Az Indiába exportált orosz nyersolajat először a helyi finomítókba kerül, majd az onnan kijövő gázolaj és benzin nagyjából fele-fele aranyban belföldön kerül felhasználásra, illetve tovább értékesítik. A feldolgozott olajkészítmények két legfontosabb célállomása pedig az Egyesült Államok, illetve az Egyesült Királyság, tehát az olajszankciók két legnagyobb támogatója.

Az USA hagyományosan egyébként nagy vásárlója volt az orosz finomított terméknek, például az úgynevezett szűz gázolajnak (VGO). Most azonban, mivel nem tud közvetlenül Oroszországtól VGO-t vásárolni, egyszerűen a Reliance Energy és a Nayara Energy vállalatok által üzemeltetett indiai finomítókból vásárolja, melyek jelenleg többségében orosz nyersolajat dolgoznak fel.

Szakértők szerint az orosz olaj ilyen típusú vásárlása azért nem zavarja sem a politikusokat, sem pedig a hatóságokat, mert így alacsonyabban tudják tartani az árakat a benzinkutaknál - ami nem utolsó szempont az energiaválságtól szenvedő nyugati világban.

Pakisztán márciustól kedvezményes áron vásárol kőolajat Oroszországtól, és ezzel szükségleteinek egyharmadát fedezi majd – jelentette be pénteken Iszlámábádban a két ország energiaügyi minisztere.

Nyikolaj Sulginov orosz tárcavezető szerint a dél-ázsiai ország „baráti országok fizetőeszközeivel” fog fizetni. Szakértők szerint ez nagy könnyebbséget fog jelenteni a gazdasági válsággal küzdő, 220 millió lakosú országnak, amelynek devizatartaléka 4,6 milliárd dollár alá esett.

Ez alig három heti importra elegendő. Pakisztáni hivatali partnerével, Ajáz Szadikkal közösen tartott sajtótájékoztatóján viszont Nyikolaj Sulginov nem említett mennyiségeket.

Beszélt ugyanakkor arról, hogy az orosz gázvállalatok egyelőre nem tudják bővíteni szállítási kapacitásaikat Pakisztán ellátására.

„Pakisztánnak 2023 végén kellene megkeresnie a Gazpromot és a Novateket, a cseppfolyósított földgázt (LNG) termelő két legnagyobb céget, hogy egyeztessenek a szállítási feltételekről, mert akkor már lesznek szabad kapacitásaik” – mondta az orosz miniszter.

Moszkva a „nem baráti” országok között tartja nyilván különösen az Egyesült Államokat és az Európai Unió tagállamait, amelyek tavaly szankciókat vezettek be ellene ukrajnai háborúja miatt.

Muszadik Malik pakisztáni olajügyi államtitkár a helyi Geo News tévének nyilatkozva elmondta, hogy Pakisztán az olajszükségleteinek mintegy 35 százalékát kívánja importból fedezni.

„Mindkét fél számára előnyös helyzetnek tűnik ez” – mondta Irfan Sehzad, az iszlámábádi Eurázsia Évszázada Intézet agytröszt elemzője. „De Pakisztán számára vannak bizonyos kockázatok. Iszlámábád nyugati szövetségeseinek és főbb kereskedelmi partnereinek nem lesz ínyére a dolog” – tette hozzá.

Oroszország és Pakisztán viszonya az utóbbi években jelentősen javult az egykori hidegháborús szembenálláshoz képest.

Sehbaz Saríf pakisztáni miniszterelnök tavaly jelentette be, hogy új forrásokat keres országa energiaszükségleteinek fedezésére. Iszlámábád eddig főleg az Egyesült Arab Emírségektől, Szaúd-Arábiától és Kuvaittól vásárolt olajat, földgázt pedig Katarból. A gázhiány és a magas olajárak azonban az utóbbi időben tovább súlyosbították az inflációt az országban.

Úgy tudni, hogy Lengyelország, Litvánia és Ukrajna újabb szankciókat követel Brüsszeltől. A tizedik csomag előkészítése állítólag már zajlik, és ez az orosz nukleáris energiát is érintené. A magyar kormány korábbi nyilatkozatai alapján borítékolható, hogy az újabb tizedik uniós szankciós csomag alól is felmentést harcol ki a kabinet. A kormány többször is megerősítette, hogy semmilyen szankció nem korlátozhatja a magyar energiaellátást.

Charles Michell, az Európai Tanács elnöke tavaly december közepén jelentett be az Oroszország elleni legújabb büntetőintézkedéseket. Már akkor lehetett tudni, hogy nem ezek lesznek az utolsók.

Lengyelország, Litvánia és Ukrajna további lépéseket, a tizedik szankciós csomag elfogadását követeli – tudta meg uniós diplomatáktól a brüsszeli Politico. Ez lehet a legújabb, 10. szankciós csomag. A brüsszeli portál szerint az orosz nukleáris energia és Fehéroroszország ellen vezetnének be szigorúbb büntetőintézkedéseket.

Ezeket már februárban el is fogadhatják. A lapnak az egyik informátor azt mondta:

A háború kitörésének egyéves évfordulója előtt szeretnének újabb nyomást gyakorolni Moszkvára.

A kormány többször megerősítette, semmifajta szankció nem korlátozhatja a magyar energiaellátást, és a nukleáris energia nélkülözhetetlen az ország energiaellátásában. A hazánkban előállított villamosenergia 45 százalékát a paksi erőmű termeli meg.

Magyarországnak eddig sikerült elérnie, hogy az atomenergiára kiszabott szankciók alól mentességet kapjon. A rezsicsökkentésnek köszönhetően ráadásul a magyar emberek olcsóbban kapják az energiát, mint a nyugat-európaiak.

Az EUROSTAT tavaly októberi vizsgálata szerint több uniós tagállamban is drasztikusan nőttek a háztartások energiaköltségei, ezzel szemben az Európai Unióban Magyarországon volt a legolcsóbb a háztartásoknak a földgáz. Ez az ár idén sem változik.

Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújában hangsúlyozta: a kormány nem engedte, hogy családok milliói menjenek tönkre a megemelkedett energiaárak miatt.

Orbán Viktor szerint

“…az, hogy Magyarország nem egyszerűen áthárította, mint a legtöbb országban szinte mindenhol, a megnövekedett energiaárakat az emberekre, hanem egy rezsivédelmi alapot állítottunk föl, és megvédtük a rezsicsökkentett árakat, ezzel minden egyes magyar család havonta kapott 181 ezer forintot. Ami persze nem tűnik fel az embereknek, mert nem hozta a postás, és nem adta be a 181 ezer forintot, de nem is jött senki, aki elvigye.”

A rezsicsökkentés a családok mellett segíti az ország gazdasági növekedését is – mondta a Mathias Corvinus Collegium gazdaságpolitikai műhelyének vezetője az M1-en.

„Az, hogy ha mi kevesebbet költünk a rezsiköltségre – ugye éves szinten egy családnál körül-belül ez kettőmillió forintot jelent – azt elkölthetjük másra, és ez a többletköltés húzza magával a gazdaságot, bevételt jelent a vállalkozásoknak, segíti a munkahelyek megtartását, vagy akár a munkahelyek növelését, és a GDP-t is növeli természetesen.”

Sebestyén Géza hozzátette: a rezsicsökkentés költségeit az állam fizeti ki idén is, így ha a kormánynak az erősebb gazdaságból több bevétele van, akkor jobban tudja támogatni a családokat.

A blokádok és a szankciók sikertelenek a céljaik elérése szempontjából, és csak nehézségeket okoznak azoknak az embereknek, akik nem tehetnek ezek okairól, ez tapasztalható Európában és Kubában is – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Havannában.

A tárcavezető mindenekelőtt arról számolt be, hogy a világ napjainkban a veszélyek korszakát éli, fegyveres konfliktus zajlik Ukrajnában és több más országban, az infláció az egekben van, az élelmiszerellátás akadozik és a migrációs hullámok is egyre súlyosabbak.

„Ahhoz, hogy valahogyan túllegyünk ezen a helyzeten (…), arra van szükség, hogy a nemzetközi politika újra a kölcsönös tisztelet talajára térjen vissza, s a szankciók és a blokádok korszakát váltsa fel újra a párbeszéd és a tárgyalások korszaka” – szögezte le.

„Az elmúlt években azt tapasztalhattuk, hogy a blokádokra és szankciókra épülő politikák mind-mind sikertelenek lettek saját céljaik szempontjából, és csak nehézségeket, szenvedéseket okoztak azoknak az embereknek, akik igazából nem tehettek azon okokról, amelyek miatt ezek bevezetésre kerültek” – jelentette ki.

„Sőt sok esetben a szankciók és a blokádok inkább azok számára voltak fájdalmasak, akik bevezették azokat” – tette hozzá.

Szijjártó Péter a Kubával szembeni amerikai blokád kapcsán kiemelte, hogy annak feloldását hazánk is támogatja, az erről szóló ENSZ-határozatot évről-évre meg is szavazza a kormány a többi európai uniós tagállammal együtt.

Mint mondta, az EU „nem véletlenül” kötött együttműködési megállapodást Havannával.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a Magyarország és Kuba közötti együttműködésből a magyar gazdaság is sokat profitálhat, hiszen a szigetországban nagy szükség van a fejlett mezőgazdasági, élelmiszeripari és vízgazdálkodási megoldásokra, technológiákra.

Aláhúzta: a felek már tárgyalnak konkrét együttműködési projektekről a baromfi- és sertésfeldolgozás, illetve a természeti katasztrófákkal szembeni védekezés területén.

Majd hozzátette, hogy a két ország között széleskörű felsőoktatási együttműködés van, alapvetően az agrártudományok területén, azonban ezt az orvostudományok, az egészségipar területére is ki fogják terjeszteni.

Szijjártó Pétert a nap folyamán fogadta Miguel Díaz-Canel kubai elnök, illetve kétoldalú tárgyalásokat folytat majd Bruno Rodríguez külügyminiszterrel, valamint Rodrigo Malmierca külkereskedelmi és külföldi befektetési miniszterrel is.