tóth gabi
Itt a legfrissebb felmérés.
A magyarok több mint fele korruptnak tartja az Európai Unió vezetését, de még a kormánykritikus szavazók harmada is meg van erről győződve – derül ki a Nézőpont Intézetnek a Magyar Nemzethez eljuttatott közvélemény-kutatásából.
Mint írják: miközben az Európai Parlament a korrupcióra hivatkozva tartana vissza uniós forrásokat, éppen története legnagyobb korrupciós botránya ássa alá Brüsszel hitelességét.
Az egyre nagyobbra dagadó brüsszeli korrupciós botrány határozta meg az utóbbi bő egy hónap európai politikai napirendjét. Bűnszervezetben és pénzmosásban való részvétellel, valamint az EU politikájának kiárusításával vádolják az európai baloldal több európai parlamenti képviselőjét és tisztségviselőjét. A rendőrségi nyomozás az eddigi brüsszeli kettős mércére is rávilágított, hiszen a korrupciós vádakat éppen az Európai Parlament használta rendszeresen politikai nyomásgyakorlásra – többek között a most korrupcióval vádolt baloldali politikusok. Ebben a helyzetben vizsgálta a Nézőpont Intézet, hogy mit gondolnak a magyar szavazók az Európai Unió vezetéséről.
A magyarok 54 százaléka korruptnak tartja az Európai Unió vezetését, s mindössze feleannyian (28 százalék) vannak meggyőződve ennek ellenkezőjéről. A kormánypártiak jóval nagyobb arányban (hetven százalék) vélekednek negatívan a brüsszeli politikáról ebben a kérdésben, s mindössze 14 százalék gondolja, hogy az uniós vezetés mindent egybevetve nem korrupt. A kormánykritikusok fele továbbra sem hiszi korruptnak a brüsszeli vezetést (52 százalék), míg az ellenzéki szavazók másik fele nincs megbizonyosodva annak ártatlanságáról, mintegy harmaduk (31 százalék) pedig szintén igazoltnak látja a korrupció vádját.
Az Európai Parlament (EP) újabb politikusa mondott le tisztségéről csütörtökön: ezúttal Marc Tarabella lépett vissza, aki az Arab-félszigettel fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség (DARP) alelnökeként tevékenykedett – számolt be csütörtökön a Politico brüsszeli hírportál. Az Európai Parlament már korábban felfüggesztette mentelmi jogát, miután a vádak szerint kenőpénzt fogadhatott el Katartól és Marokkótól, noha Tarabella továbbra is ártatlannak vallja magát.
Közölte, hogy a DARP tevékenységének zavartalan folytatása érdekében hozta meg döntését
– ismertette e-mail-üzenetben kollégáival a lemondás részleteit Hannah Neumann, a küldöttség elnöke.
Egy belga bíróság megváltoztatta azt a döntést, amely lehetővé tette volna, hogy Niccolò Figà-Talamancát, a brüsszeli korrupciós botrány egyik fő gyanúsítottját, a jogállamisági kérdésekkel foglalkozó No Peace Without Justice nevű civil szervezet igazgatóját elektronikus megfigyelőberendezéssel szabadlábra helyezzék – Figà-Talamanca így továbbra is őrizetben marad a tárgyalásig. A szövetségi ügyészség még kedden közölte, hogy megnyerte azt a fellebezést, amely a Figà-Talamanca felügyelettel történő szabadon bocsátásáról szóló december 14-i határozatot támadta meg. Sem az ügyészség, sem Figà-Talamanca ügyvédei nem válaszoltak a brüsszeli Politico megkeresésére azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok vajon miért utasították el a gyanúsított szabadlábra helyezését.
Figà-Talamanca egyike annak a négy személynek, akiket Brüsszelben december elején letartóztattak abban az egész Európai Uniót megrázó botrányban, amely szerint Katar és Marokkó éveken át befolyást vásárolt az Európai Parlamentben. A letartóztatottak között van még Eva Kaili görög szocialista politikus, aki a botrány kirobbanásáig az Európai Parlament alelnöki posztját töltötte be, élettársa, Francesco Giorgi, az Európai Szocialista Párt asszisztense és Pier-Antonio Panzeri korábbi szocialista európai parlamenti képviselő, aki jelenleg a Fight Impunity nevű civil szervezet elnöke.
Niccolò Figà-Talamanca szabadlábra helyezési kérelmének elutasítása egyébként jól jelzi, mennyire komolyan veszik az ügyet az illetékes belga hatóságok: múlt csütörtökön egy belga bíróság elutasította Eva Kaili szabadlábra helyezési kérelmét is, és egy hónappal meghosszabbította fogva tartását.
Kaili úgy döntött, nem fellebbez a döntés ellen – a karácsonyt a hareni börtönben töltötte.
A folyamatban lévő vizsgálat másik gyanúsítottja, Pier Antonio Panzeri kedden szintén megjelent a vádlottak padján, de az ő ügyében tartott újabb tárgyalást január 17-re halasztották.
Közben Vincent Van Quickenborne belga igazságügyi miniszter a Politicónak arról beszélt, hogy a nyomozás során a sajtóba kiszivárgó információk „veszélyesek” az igazságszolgáltatás biztosítására. A politikus – aki egyébként bűnszervezetek és drogbandák fenyegetése miatt kénytelen volt a karácsonyt egy menedékházban tölteni – úgy fogalmazott: „nem a sajtó dolga, hogy előre elítéljen embereket”. Az ügy háttere, hogy a gyanúsítottak ügyvédei folyamatosan támadják a belga hatóságokat bizonyos „kulcsfontosságú dokumentumok médiának való kiszivárogtatása miatt”. A belga nyomozók számára ráadásul nagy problémát jelent, hogy a védelem ezeket a kiszivárogtatásokat felhasználhatja arra, hogy eljárási lyukakat üssön az ügyön, és azzal érveljen, hogy sérült a szakmai titoktartáshoz való jog és a lezárt dokumentumokhoz való hozzáférés joga.
Hozzátette: a DARP következő ülésére zárt ajtók mögött kerül sor annak érdekében, hogy tisztázzák, az EP korrupciós botránya hogyan fogja alakítani az Európai Unió és a Perzsa-öböl államai közötti kapcsolatokat.
Tarabella korábban már felfüggesztette tagságát a parlament a baloldali Szocialisták és Demokraták frakciójában, a párt honlapján már profilját sem lehet elérni. A belga politikus egyébként éppen egy nappal azután mondott le, hogy Marie Arena belga szocialista EP-képviselő lemondott az EP Emberi Jogi Albizottságának elnöki tisztségéről.
Mivel az Európai Parlamentben kirobbant korrupciós ügy vizsgálatának ezen szakaszában „nincs bizonyíték” semmiféle jogsértésre Marokkó részéről, helyes, hogy Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön és pénteken elutazik az észak-afrikai országba – közölte Peter Stano, az Európai Bizottság külügyi szóvivője szerdán.
Senki sem mondta ki hivatalosan igazságszolgáltatási szempontból, hogy Marokkó mint ország bűnös lenne, és Marokkót kerülni kell nemzetközileg
– mondta a szóvivő újságíróknak. Kiemelte: az ügymenet a belga igazságszolgáltatás kezében van, teljes mértékben megbíznak a vádak kivizsgálása érdekében végzett munkájukban. – Marokkó nagyon fontos partnerország, az együttműködést az Európai Unió erősíteni kívánja – húzta alá a szóvivő, majd hozzátette: a főképviselő az EU-ban aggodalmat keltő témákat is felvet majd látogatása során.
Az Európai Unió külügyi szolgálata (EEAS) szerdán közölte, hogy Josep Borrell csütörtökön és pénteken Marokkóba utazik. Látogatásának célja az EU és Marokkó közötti partnerség elmélyítése, az aktuális kérdések megvitatása és azon konkrét területek feltárása, ahol a párbeszédet és az együttműködést tovább lehet mélyíteni.
Dagad a korrupciós botrány a baloldali frakció körül.
Marokkó neve felmerült abban a korrupciós ügyben, amelynek keretében az Európai Parlament több képviselőjét is meggyanúsították, köztük Eva Kaili azóta leváltott alelnököt. Eva Kaili őrizetbe vett élettársa, az olasz Francesco Giorgi egy belga szocialista EP-képviselő, Maria Arena asszisztenseként dolgozott, és egy vallomásában beismerte, hogy tagja volt egy olyan lobbiszervezetnek, amelyet Marokkó és Katar is arra használt, hogy beavatkozzon az Európai Parlament döntéseibe.