A magyar háztartások rezsiköltségei a legkedvezőbbek Európában

Egy friss nemzetközi ár-összehasonító vizsgálat szerint a magyar háztartások rezsiköltségei a legkedvezőbbek voltak európai viszonylatban 2022 utolsó hónapjában is.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálata szerint a magyar háztartások rezsiköltségei 2022 utolsó hónapjában is a legkedvezőbbek voltak Európában – hívta fel rá a figyelmet a mekh.hu oldal.

Az Energie-Control Austria és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) megbízásából készült nemzetközi ár-összehasonító vizsgálat szerint tavaly decemberben ismét több európai fővárosban nőttek a háztartásokat terhelő energiaköltségek. 2022 decemberében a lakossági fogyasztók által fizetendő villamos energia ára Helsinkiben 23, Madridban 20, Stockholmban 18 százalékkal emelkedett novemberhez képest. A földgáz lakossági ára Stockholmban 31, Szófiában 13, Athénban pedig 10 százalékkal nőtt egy hónap alatt.

A második legalacsonyabb ár Európában

A magyar fogyasztók villamosenergia-költségei 2022 decemberében sem emelkedtek. A háztartások a rezsivédett árkategóriába tartozó átlagfogyasztás (2.523 kWh/év) esetén a második legolcsóbb árat (9,02 eurocent/kWh) fizették a villamos energiáért. Azok a háztartások, akik 20 százalékkal többet fogyasztanak a megadott éves átlagfogyasztásnál, azok 10,40 eurocent/kWh áron juthattak villamos energiához, ami szintén a második legolcsóbb ár európai összehasonlításban.

A földgáz nálunk volt a legolcsóbb

A rezsicsökkentett áron vásárolható földgáz decemberben is nálunk volt a legolcsóbb, átlagfogyasztás (63.645 MJ) esetén 2,48 eurocent/kWh. Az átlagot 20 százalékkal meghaladó fogyasztás esetén a magyar háztartások 5,04 eurocent/kWh áron jutottak földgázhoz, amely európai összehasonlításban a második legkedvezőbb ár.

A MEKH nemzetközi sztenderdek alapján kidolgozott havi ár-összehasonlítása az európai fővárosok villamosenergia- és földgázárait mutatja be. Az alapfelmérést az Energie-Control Austria és a MEKH által megbízott cég, a finn VaasaETT végzi.

Újra belenyúlna Brüsszel az energiapiac működésébe - az átalakításnak súlyos következményei lehetnek

Hortay Olivér kockázatosnak tartja azokat a brüsszeli terveket, melyek az energiapiac gyors átalakítására vonatkoznak. A szakértő úgy véli, hogy az erőltetett átalakításoknak nagyon súlyos következményei lehetnek egy olyan iparágban, ahol a kiszámíthatóság a legfontosabb a beruházók szempontjából.

A villamos energia piacának teljes átalakításáról szóló újabb javaslatcsomaggal készül az Európai Unió. A részleteket tavasszal ismertetik a bizottságban. Szakértők szerint a villamos energia piac gyors átalakítása több szempontból is kockázatos lehet és az energiaválság elhúzódásához vezethet – hangzott el az M1 Ma reggel című műsorában, ahol Hortay Olivért a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjet kérdezték az átalakítás esetleges következményeiről és az európai energiapolitika aktuális fejleményeiről.

Egy gyors átalakításnak nagyon súlyos következményei lehetnek, ráadásul egy olyan iparágban, ahol a kiszámíthatóság talán a legfontosabb a beruházók szempontjából

– hangsúlyozta a szakértő, aki azt is leszögezte, hogy az európai energiaválság elsődleges oka, hogy az elmúlt években leépültek a kapacitások, így közép távon fontos, hogy minél több új beruházás valósuljon meg, ám ezt megakadályozhatja az átgondolatlan újrastrukturálás.

Az atomenergiával kapcsolatos kérdésekre reagálva Hortay Olivér rámutatott, hogy az a rendszer, amiben a sajtóhírek szerint Brüsszel gondolkodik, a nukleáris beruházásokat kifejezetten negatívan érintené.

A szankciók nem váltották be az elvárásokat

Hortay Olivér kifejtette, hogy Oroszországnak a jelenlegi helyzet közép távon nem kedvező, mert úgy tűnik, hogy elveszíti az európai piac jelentős részét és az európai piac prémium piacnak minősül globális viszonylatban. Ráadásul földrajzilag is nagyon közel van Oroszországhoz kiépített infrastrukúrával. De összeomlásról beszélni túlzó.

Az a következtetés, hogy a szankciók működnek még inkább félrevezető. Az Európai Uniónak ez a költségnövekedés óriási terhet okoz, recesszió szélére sodorta a közösséget

– hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve, hogy a szankciók nem váltották be az elvárásokat, hiszen a háború gyors lezárását sem segítették.

Ráadásul úgy tűnik, hogy az Európai Uniónak nagyobb terhet okozott, mint Oroszországnak

– fejtette ki Brüsszel szankciós politikájáról.

Guy Verhofstadt elismerte, hogy az uniós szankciók nem működnek

„Kilenc szankciós csomag és a hatás kevesebb, mint nulla!” – ismerte el az Európai Unió által bevezetett intézkedések sikertelenségét Guy Verhofstadt A Renew Europe európai parlamenti frakció EP-képviselője Twitter-bejegyzésében.

A Magyarországot és kormányát, valamint a nemzet érdekeiért kiálló politikusokat gyakran kritizáló EP-képviselő hosszú idő után először ismerte el, hogy az Oroszország megtörése érdekében a háború kitörése óta hozott szankciós intézkedések hatástalanok voltak, holott Brüsszel még továbbra is fenntartja azt az álláspontját, mely szerint a szankciók bizony hatnak.

„A szankciók elengedhetetlenek ahhoz, hogy Oroszország hadviselési képességét jelentősen korlátozzuk. Oroszország importja és exportja 20,8 százalékkal, illetve 12,3 százalékkal csökkent. Az EU-ban 20 milliárd euró értékben fagyasztották be a jegyzékbe vett személyek vagyonát. A szankcióink hatnak. És amíg Oroszország folytatja a háborút Ukrajnában, addig a szankciók maradnak” – fogalmazott az ünnepek előtt közzétett Facebook-bejegyzésében az Európai Bizottság.

Verhofstadt: Egy kép mindent elmond

Guy Verhofstadt Twitter-oldalán megosztott bejegyzésében a Politico által készített táblázatot közölt, mely az uniós tagállamok Oroszországgal folytatott kereskedelmét mutatta be február és augusztus között 2022-ben.

Az adatok szerint a szankciók ellenére a legtöbb uniós tagállam kereskedelme növekedett Oroszországgal a háború évében.

2021-hez képest többek között Németország kereskedelme 33 százalékos emelkedést (20,7 milliárd euró), Hollandia 51 százalékos emelkedést (8,4 milliárd euró), Lengyelország 24 százalékos növekedést (10,4 milliárd euró), de még Franciaország is 84 százalékos emelkedést ért el.

„Egy kép mindent elmond… Kilenc csomag szankció és a hatás kevesebb, mint nulla! Oroszországot jutalmazzuk az ellenünk folytatott háborújáért!”

– írta a liberális képviselő a politikai lap összesítését kommentálva.

Az év első hónapjai kritikusak lesznek, ugyanis a tavaly elfogadott energiaszankciók következményei akkor érződnek majd először igazán. Szakértők szerint sok jóra nem lehet számítani, ugyanis a már életbe lépett olajembargó és olajárplafon is azt mutatja, hogy az ilyen intézkedések áremelkedéshez és ellátási zavarokhoz vezethetnek. Ráadásul februárban életbe lép majd a gázárplafon is, ami tovább nehezíti majd a kontinens energiaellátását – számolt be az M1 Híradó.

Az ársapkának három célja van: megerősíti a szankcióinkat, tovább csökkenti Oroszország bevételeit, harmadrészről pedig stabilizálja a globális energiapiacot – mondta Ursula von der Leyen egy nappal az orosz olajra vonatkozó embargó és ársapka decemberi életbelépése előtt.

Az olajembargó ötlete májusban merült fel pedig Brüsszel tavasszal még azt ígérte, hogy a szankciók nem vonatkoznak majd az energiahordozókra.

A nyáron elfogadott 6. szankciós csomag végül úgy rendelkezett, hogy 2022. december 5-től megtiltja az orosz nyersolaj, majd 2023. február 5-től a finomított olajtermékek behozatalát a tagállamoknak.

Magyarország viszont kiharcolta, hogy átmeneti kivételt biztosítsanak a csővezetéken érkező kőolaj esetében azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek földrajzi helyzetük miatt nem rendelkeznek más lehetőséggel – mondta akkor Orbán Viktor miniszterelnök.

Az ársapka miatt a Brent olaj ára decembertől emelkedésnek indult. Vagyis Brüsszel olajszankciói oda vezettek, hogy az energia újra drágulni kezdett.

„Elvégeztük a munkát, megszületett az egyezség” – közölte Jozef Síkela cseh ipari miniszter, miután az energiaminiszterek elfogadták az uniós gázárplafon javaslatát is decemberben.  Vagyis Brüsszel a másik fontos energiahordozóra a gázra is korlátozásokat vezetett be.

A döntést hónapokig tartó vita előzte meg, végül a tervezettnél jóval alacsonyabb, 180 euró/megawattórás gázárplafonban maximálták a holland tőzsdén kötött havi ügyletek felső árhatárát.

Oroszország nem fog energiahordozót szállítani azokba az országokba, amelyek csatlakoznak a kartelhez – ezt Maria Zaharova orosz külügyi szóvivő közölte a gázársapkáról, de szakértők szerint más energiatermelők is csökkenthetik az európai szállításaikat az árplafon miatt. Szerintük az energiaárak tovább emelkedése várható és problémák lehetnek jövőre a gáztárolók feltöltésével is.

Magyarország nem támogatta a gázárplafont – közölte Szijjártó Péter akkor Brüsszelben A külgazdasági és külügyminiszter kiemelete: gázársapka bevezetése a korábbi hosszútávú gázvásárlási megállapodásokat is érinti, ezért a Gazprommal kötött szerződéseket módosítani kell.

„Ezért volt fontos nekünk ebben a nagyon rossz javaslatban egy kis eredmény eléréseként az, hogy szabadkezet kaptunk a módosításra, tehát a földgáz-ársapka miatt szükségessé váló hosszútávú szerződésmódosításokat nem kell a bizottsággal egyeztetni, nem kell ott bejelenteni, úgy módosítjuk ezeket a szerződéseket, ahogyan meg tudunk állapodni a szállítókkal” – fogalmazott a külügyminiszter.

Európa az orosz energiafüggést amerikaira cserélte – erről Tóth Máté beszélt az M1-en. Az energiajogász úgy fogalmazott: A szankciókkal az EU nem csak a korábbi energiaforrásaitól vágta el magát, hanem azok későbbi visszaépítésének lehetőségétől is.

„Nem számíthatunk sajnos olyan trendekre, hogy a bizottság majd hirtelen, legalább a gazdasági következményeknek levonja a szükséges konzekvenciáit. Úgyhogy sajnos jobban hasonlít az Európai Unió jelenleg arra az űrhajósra, aki ha ellöki magát a világűrben az űrállomástól, akkor egyenlő sebességgel távolodik attól. Az Európai Unió is távolodik ezekkel az intézkedésekkel attól, hogy megoldja a válságot” – fogalmazott a szakértő.

Tóth Máté szerint Brüsszel szankciós politikája tovább fokozhatja majd a már most is súlyos európai krízist, ezért 2023-ban is kulcskérdés lesz az energetika.