A korrupciós botrány miatt támadhatta Lengyelországot Eva Kaili

A tavaly decemberben kirobbant brüsszeli korrupciós botrány főszereplője, Eva Kaili tagja volt az unió Pegasus-vizsgálóbizottságának, többek közt a lengyel kormány elleni vizsgálatokban volt jelentős szerepe; azzal vádolta a varsói kabinetet, hogy megsérti a demokráciát és az emberi jogokat. A történtek után már az sem titok, hogy miért tette ezt − írja a lengyel Grzegorz Wierzcholowski, a Gazeta Polska újságírója.

A Tűzfalcsoport által szemlézett cikk szerint Kaili valószínűleg saját ügyleteiről akarta elterelni a figyelmet a heves támadásokkal. 

− vélekedik az újságíró. 

Ez utóbbit látszik alátámasztani Kailinak 2022 májusában az Európai Parlamentben tett kirohanása is.

− fogalmazott Kaili. 

Ismét gyanúba került a magyar baloldal az Európai Parlament történetének legnagyobb korrupciós botrányában. Többek között Dobrev Klára, Cseh Katalin és a jobbikos Gyöngyösi Márton is megszavazta az Európai Parlament külügyi bizottságának egyik olyan emberi jogi jelentését, amelyben Marokkó és Katar rendkívül pozitívan szerepelt.

Egyre több információ derül ki az Eva Kaili volt szocialista EP-alelnök nevéhez köthető brüsszeli korrupciós botrányról. A korrupciós szálak az EP csúcspolitikusaihoz és a Soros-hálózathoz is köthetők, az Origó.hu szerint pedig joggal feltételezhető, hogy a magyar baloldali EP-képviselők is mélyen érintettek az ügyben.

Dobrev Klára, Gurmai Zita után nemrég Ujhelyi Istvánról derült ki, hogy szoros kapcsolatban állt a súlyos korrupciós botrány egyik gyanúsítottjával, Kailival. Példaként említik a cikkben, hogy Ujhelyinek egy európai parlamenti csoportban a főnöke volt a görög politikusnő, valamint egy konferenciát is közösen szerveztek. 

A Manu Pineda-jelentés célja a stabilitás és biztonság támogatása a közel-keleti régióban.

A jelentés pontjaiban olyan témák olvashatók, mint például az emberi jogvédők szabadon bocsátása, a halálbüntetésre vonatkozó moratórium, a migráns munkavállalók jogai, de talán mind közül a legérdekesebb pont a Kuvait és Katar állampolgárainak vízummentességére vonatkozóan előterjesztett javaslat.

A cikkben kiemelték, hogy a jelentésben felhívják a bizottságot arra, haladéktalanul kezdjen technikai megbeszéléseket amiatt, hogy a kuvaiti és katari állampolgárok vízummentességét kapjanak, emellett pedig könnyítsék meg a régióból származó diákok Erasmus+ programhoz való hozzáférését.

Az ügy érdekességeként azt is megemlítik, hogy az SD (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) és a Renew-frakcióból nem érkezett ellenszavazat, ami különösen érdekes a decemberi fejlemények tükrében.

Joggal merül fel a kérdést, hogy vajon miért támogathatta az SD- és a Renew-frakció többsége azt a jelentést, amelyben a kuvaiti és katari állampolgárok vízummentességéről volt szó.

A brüsszeli korrupciós botrány új információi alapján egyre gyanúsabb a dollárbaloldal érintettsége az ügyben. A lap felidézte, nem ez lenne az első eset, hogy egy baloldali képviselő korrupciós ügybe keveredik. A momentumos Cseh Katalinhoz köthető céghálózatánál tavaly nyár óta vizsgálódik az adóhatóság, mert gyanús körülmények között jutott több milliárd forintnyi uniós pénzhez.

Ahogy korábban a Magyar Nemzet is megírta, tavaly decemberben robbant ki a brüsszeli korrupciós botrány, amikor elsősorban szocialista EP-képviselőkről és a strasbourgi parlamenttel szorosan együttműködő nem kormányzati szervezetekről derült ki, hogy nagy összegű készpénzt fogadtak el a katari és a marokkói kormányoktól lobbitevékenységért cserébe. 

A botrány kirobbanása óta négy embert tartóztattak le és helyeztek előzetes letartóztatásba korrupció gyanújával: a görög szocialista Eva Kailit, az Európai Parlament akkori alelnökét, az olasz Pier Antonio Panzeri volt szocialista EP-képviselőt – aki a vesztegetési hálózat feltételezett vezetője, a Fight Impunity nevű brüsszeli székhelyű civil szervezet vezetője –, az olasz Francesco Giorgit – Eva Kaili élettársát, aki egy belga szocialista EP-képviselő, Maria Arena asszisztenseként dolgozott – és Niccolo Figa-Talamancát, a No Peace Without Justice nevű civil szervezet igazgatóját. 

A belga rendőrség csaknem másfél millió eurót foglalt le a brüsszeli régióban az ügyben végrehajtott házkutatások során. Az érintetteket bűnszervezethez tartozással, pénzmosással és korrupcióval gyanúsítják. Egyes híradások szerint összesen hatvan EP-képviselő lehet érintett az ügyben.

Az eredeti cikk Itt a bizonyíték: akár hat magyar baloldali EP-képviselő is benne lehet a brüsszeli korrupciós botrányban címen olvasható az Origó.hu oldalán.

Nemcsak drága pezsgőkkel és arannyal halmozták el Roberta Metsolát, az Európai Parlament elnökét, hanem egy luxusszállodában töltött estéjét is elfelejtette bevallani. Sorra dőlnek ki a csontvázak a brüsszeli korrupciós szekrényből december közepe óta, amikor Eva Kaili, az EP korábbi baloldali alelnöke bukott le azzal, hogy a lakásában 600 ezer eurót találtak egy táskában.

Önellentmondásoktól és logikai bukfencektől hemzseg a tavaly decemberben kirobbant brüsszeli korrupciós botrány egyik főszereplőjének, Eva Kailinek a vallomása, a belga hatóságok kihallgatási jegyzőkönyveiből – amelyeket a görög sajtónak sikerült megszereznie – pedig az is kiderült, hogy miért az Európai Parlament (EP) korábbi szocialista elnökének lakását használták a katari és marokkói kormányoktól kapott kenőpénzek tárolására. 

A görög SKAI televízió portálja által közzétett jegyzőkönyvek szerint 

Azt egyébként maga Kaili is többször elismerte, hogy tudott a lakásában tárolt pénzzel teli bőröndökről, de állítása szerint egy percig sem gyanakodott arra, hogy ennek illegális cselekményhez lehet köze. A nyomozás jelenlegi állása szerint 2019-et megelőzően Kaili egyik tettestársának, Pier Antonio Panzeri korábbi olasz baloldali EP-képviselőnek az otthonát használták ugyanerre a célra, de a politikus ebben az évben kikerült az Európai Parlamentből, így a mentelmi joggal járó „védettsége” is megszűnt. 

Noha Kaili a vallomástétele során végig tagadta a korrupciós botrányban való érintettségét, azt elismerte, hogy közvetlenül letartóztatása előtt maga adott utasítást a Brüsszelben tartózkodó édesapjának, hogy tüntessen el egy kenőpénzzel teli bőröndöt, valamint élettársa, Francesco Giorgi személyes holmiját a lakásból. Kaili elmondása szerint sosem kíváncsiskodott arról, hogy élettársa – aki egyébként korábban a korrupciós botrány másik kulcsfigurájának, Pier Antonio Panzeri volt olasz EP-képviselőnek dolgozott – miért hordott közös lakásukra eurószázezrekkel teli bőröndöket éveken keresztül. Mint fogalmazott: nem különösebben érdekelt a pénz eredete.  Azt hittem, a párom ilyen jól keres. Hogy miért bőröndökben érkezett a készpénz, arra nem tudott magyarázatot adni. A jegyzőkönyvek szerint Kaili azt állította, hogy nem tudott férje letartóztatásáról, azt hitte, azért nem jött haza, mert „autóbalesetet szenvedett”. Elmondása szerint csak ekkor nézett bele az egyik pénzzel teli bőröndbe: 

Kaili egyébként tagja volt az Európai Unió Pegasus-vizsgálóbizottságának is, amelyben egyebek mellett a lengyel kormány elleni vizsgálatokban volt jelentős szerepe: azzal vádolta a varsói konzervatív kormányt, hogy megsérti a demokráciát és az emberi jogokat. A történtek után már az sem titok, hogy miért tette ezt − írta a lengyel Grzegorz Wierzcholowski, a Gazeta Polska újságírója. A Tűzfalcsoport által szemlézett cikk szerint Kaili valószínűleg saját ügyleteiről akarta elterelni a figyelmet a heves támadásokkal. „Feltehetjük a kérdést hogy Kaili akkoriban csak politikai okokból támadta-e meg Lengyelországot, vagy esetleg azért, hogy elterelje a figyelmet saját megvesztegetési tevékenységéről, mivel tartott az EU-országok bűnüldöző szervei által használt különféle kémprogramok alkalmazásától” – tette fel a kérdést a lengyel lap publicistája.

Minden európai uniós intézménynél növeli kell az átláthatóságot és a korrupcióellenes fellépést, decemberben ugyanis uniós tisztségviselők bűncselekménygyanús cselekedeteket követtek el, ami a bizalom megingásához vezetett − jelentette ki Ylva Johansson uniós belügyi biztos Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén kedden.

Napról napra védeni kell az európai költségvetést, az uniónak ugyanis évente legalább ötmilliárd eurójába kerül a korrupció − mondta. Bűnszervezetek legalább 60 százaléka él a megvesztegetés lehetőségével, politikusokat vásárolnak meg, döntéseket befolyásolnak, hogy hatalmat szerezzenek − emelte ki.

Az Európai Bizottság belügyekért felelős tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy az átláthatóság és az elszámoltathatóság megteremtése nem lesz elég: a jog teljes szigorával kell fellépni a korrupció ellen. Ennek érdekében az Európai Bizottság hamarosan új törvényjavaslatot nyújt be annak előmozdítására, hogy büntethető legyen minden korrupciós kísérlet, továbbá javaslatot tesz majd a büntetések egész unióra kiterjedő harmonizálására is − közölte.

− fogalmazott.

Ylva Johansson elfogadhatatlannak nevezte, hogy idegen államok próbálnak befolyást szerezni az uniós döntéshozatalban. Elfogadhatatlan minden kísérlet, bármifajta rosszindulatú beavatkozás a demokráciába, az EU belső ügyeibe – mondta az uniós biztos, majd hozzátette: Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője megbeszéléseket folytat marokkói illetékesekkel a korrupciós ügy kivizsgálása és az érintettek kézre kerítése érdekében.

− szögezte le.

Eva Kailit, az Európai Parlament azóta leváltott alelnökét és további három gyanúsítottat december 9-én tartóztatták le a belga hatóságok egy korrupciós ügyben indított nyomozás részeként. A rendőrség közlése szerint csaknem 1,5 millió eurót foglaltak le a brüsszeli régióban az ügyben végrehajtott házkutatások során. A vád ellenük: bűnszervezethez tartozás, pénzmosás és korrupció.

Csaknem egy hónap telt el az Európai Parlamentben (EP) tavaly decemberben kirobbant korrupciós botrány óta. Roberta Metsola, a testület elnöke akkor az átláthatóságot és a képviselők büntethetőségét előmozdító reformcsomagot ígért az új esztendőre, amelynek elemei­ről azóta sem derültek ki részletes információk. – Nem tudjuk még pontosan, hogy mi történt, hiszen még tart a nyomozás, de az jól látszik, hogy reformokra szükség van – fogalmazott lapunk megkeresésére Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. A szakértő kiemelte, a mostani botrány kapcsán azt a következtetést lehet levonni, hogy a parlament intézményi szerepe, befolyása egyre jobban megnövekedett az elmúlt években.

– mutatott rá Gálik Zoltán. Az Eva Kaili korábbi EP-alelnök, valamint több EP-képviselő és nem kormányzati szervezet (NGO) körül egyre terebélyesedő botrány kirobbanását követően a parlament állásfoglalást fogadott el, amelyben részletezik, hogy mely területeken kellene változásokat szorgalmazni annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek a hasonló incidensek. Ilyen például az, hogy a képviselők különböző vállalatoknál tölthetnek be másodállásokat, nem kell beszámolniuk minden találkozójukról, vagy hogy a különböző nem kormányzati szervezeteknek kötelezően regisztrálniuk kell az EP átláthatósági nyilvántartásába – ez utóbbi egyébként most is így van, a botrányban érintett NGO-k azonban nem tettek eleget ennek.

– A parlamentben történteket lényegében nem lehetett ellenőrizni, ami nagyon elgondolkodtató – fogalmazott Robert Golob szlovén miniszterelnök

Ahogy azt a szakértő is hangsúlyozta, az Egyesült Államokban a második világháborút megelőzően kialakított és azóta is folyamatosan fejlesztett lobbitevékenységet szabályozó rendszer remek példaként szolgálhat az Európai Uniónak. 

Szaúd-Arábia például csak 2015–2017 között 18 millió dollárt költött 145 lobbista tevékenységének a finanszírozására. Az amerikai rendszerhez hasonló szisztéma létrehozása azonban bonyolultabb lehet az Európai Unióban, tekintve, hogy egy nemzetközi intézményről van szó – mutatott rá Gálik Zoltán, hozzátéve, hogy részletesen ki kell dolgozni azokat a jogszabályokat, amelyek biztosítják a joghatósággal rendelkező szerveknek a folyamatok kivizsgálását.

Az, hogy a reformfolyamat mikor indulhat el és hogyan fog zajlani, még kérdéses. Kezdeményezésre általában az Európai Bizottságnak van lehetősége az unión belül, de a változtatásokhoz a parlament és a tagállamok döntése is kell. 

– összegezte a szakértő.