A kormány 2023-ban is elkötelezett lesz a családok és a vállalkozások támogatásában

Európa egyik legdinamikusabban növekvő gazdasága lett a magyar, amely még a járványnak is ellenállt az eredményes válságkezelésnek köszönhetően. A háború és a szankciók azonban teljes egészében felforgatták a gazdaságot, és veszélyeztetik mindazt, amit eddig elértünk – értékelt Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter a magyar kormány közösségi oldalára feltöltött videójában. A tárcavezető emlékeztetett:

„A háborús szankciók az egekbe lökték az energiaárakat, a beszerzési árakat és az inflációt is, amely soha nem látott kihívás elé állított minden gazdasági szereplőt. Ma már látható, hogy a szankciók falnak vezették és lefékezték az európai gazdaságot.”

A tárcavezető rámutatott, hogy a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseinek köszönhetően siekrült megvédeni a hazai gazdaság növekedését, amely 2022-ben 5 százalék közelében volt. A miniszter azt is kiemelte, a kormányzat célje 2023-ban is az lesz, hogy a családok és a teljes foglalkoztatottság megvédése mellett Magyarország elkerülje a recessziót.

Nagy Márton emlékeztetett, hogy hazánk a nehéz helyzet ellenére folytatta a növekedést. Mint mondta, az alapokat már lefektették, amikor több mint kétezer milliárd forintos védvonalat hoztak létre a vállalkozások megvédése érdekében olcsó, államilag támogatott hitelekkel, célzott támogatásokkal, valamint a kamatstop kiterjesztésével.

A gazdasági tárcavezető azonban kiemelte, hogy a kormány célja egy fenntartható és 21. századi gazdaság megvalósítása. Mint mondta, ennek pedig egy új iparpolitika az alapja.

„Hatékonnyá és fenntarthatóvá kell tenni a vállalkozások működését, csökkentve az energiafüggőségüket, különösen a hazai tőke megerősítésével. Tovább kell növelni a versenyképességet és csökkenteni a vállalkozások adminisztrációs terheit. Valamint biztosítanunk kell a magyar gazdaság működéséhez szükséges energiaellátást, és újra kell gondolni a stratégiai ágazatok rendszerét” – fejtette ki.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány 2023-ban is elkötelezett lesz a magyar vállalkozások és a családok megvédése érdekében.

A stabil gazdasághoz jól működő vállalkozásokra van szükség, ennek érdekében a kormány jövőre is támogatja a kis- és közepes vállalatokat, hogy megvédje azokat a szankciók okozta nehézségektől – hangsúlyozta a gazdaságfejlesztési miniszter a kormány Facebook-oldalán korábban.

Nagy Márton elmondta: 2022-ben a háború és a szankciók felforgatták a gazdaságot, így a vállalkozások élete sem a szokásos mederben zajlik. A brüsszeli szankciók miatt az energiaárak, az alapanyagárak és az infláció is az „egekben vannak”, mindezek pedig soha nem látott nehézségek elé állították a vállalkozásokat – fejtette ki.

A kormány ebben a nehéz helyzetben is mindent megtesz annak érdekében, hogy elkerülje a recessziót, megvédje ne csak a családokat, hanem a vállalkozásokat és a teljes foglalkoztatottságot is – emelte ki.

„Ennek érdekében erős védvonalakat állítottunk fel a vállalkozások számára is, hogy megvédjük őket a brüsszeli szankciók káros hatásától”

– fogalmazott a miniszter.

A gazdasági visszaesés elkerüléséhez, a stabil gazdasághoz életképes és jól működő vállalkozásra van szükség – hangsúlyozta.

Felidézte, hogy

kiterjesztik a kamatstopot a kis- és középvállalkozásokra, rendkívül kedvező kamatokat biztosítanak a Széchenyi Kártya programon keresztül, gyármentő programokat, valamint az ezt kiegészítő garancia- és hitelprogramot indítottak.

Támogatást biztosít a kormány az energiaintenzív kkv-knak, tovább csökkenti az adóterheket, megvédi Európa legalacsonyabb tásasági adóját, és ha szükséges, további intézkedéseket is hoz – hívta fel a figyelmet.

Az igazi megoldást azonban a béke és a káros szankciók megszüntetése jelenti, csak így kerülhetünk vissza a normál kerékvásásba – tette hozzá Nagy Márton.

Számos, a kis- és középvállalkozói (kkv) szektor számára elérhető, kedvező szabályokat, csökkentett adminisztrációs terhet jelentő változtatás történt a tavalyi évben a szankciós válság miatt, valamint a járvány utáni újraindítás keretében – mondta a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Izer Norbert úgy fogalmazott: a kormány ebben a veszélyes időszakban is mindent megtesz annak érdekében, hogy a kkv-szektor terheit csökkentse, fenntartsa az alacsony vállalkozási adók politikáját és ezzel megvédje a munkahelyeket. A vállalkozásokat az adóterhek csökkentése mellett rezsitámogatás, államilag támogatott hitelek, és kamatstop is segíti – emelte ki.

Tizenegyről tíz százalékra csökkent – a kkv-szektor jelentős része számára elérhető, kedvező szabályokat, csökkentett adminisztrációs terhet kínáló – kisvállalati adó (kiva) kulcsa tavaly. Ezzel folytatódott a kkv-k évek óta tartó tehercsökkentése:

2022. októberéig már több mint 83 ezer vállalkozás döntött a kiva mellett

– ismertette.

Mint monda, érdemes próbaszámítást végezni a Pénzügyminisztérium kalkulátorával, mert az adóhivatal közlése szerint még legalább további 97 ezer cég jól járna a kivával. A kedvezőbb adózási forma egyúttal segíti a munkahelyek megőrzését is a szankciók okozta gazdasági nehézségek közepette – emelte ki Izer Norbert.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy továbbra is Magyarországon a legalacsonyabb (9 százalék) a társasági adó az OECD-országok közül, és ezt a kormánynak sikerült megvédeni a globális minimumadóról való viták során.

Újdonság, hogy a társasági adóban a kis- és középvállalkozások kedvezőbb feltételekkel vehetnek igénybe fejlesztési adókedvezményt. Ugyanis tavaly január 1-jétől kisvállalkozás már ötven, középvállalkozás már százmillió forint jelenértékű beruházása után jogosult lehet fejlesztési adókedvezményre, amellyel a fizetendő adóját csökkentheti – emlékeztetett.

Továbbá – fejtette ki Izer Norbert – a kkv-nak minősülő vállalkozások esetében a 2021-es, majd a 2022-es adóévben, a helyi iparűzési adó mértéke legfeljebb 1 százalék lehetett a járványhelyzetre való tekintettel. A kedvezményes szabály alkalmazásának feltétele volt, hogy az érintett vállalkozások nettó árbevételének vagy mérlegfőösszegének értékhatára legfeljebb 4 milliárd forint legyen.

Az államtitkár hangsúlyozta, a kkv-szektor terheinek csökkentését szolgálják az őszi adóváltozások is, amelyek közül az átalányadózók szocho- és járulékfizetésének negyedévesítését, valamint az egyszerűsített helyi iparűzési adófizetési kötelezettséget emelte ki Izer Norbert.

Gazdasági szakértők szerint 2024-re újra stabil növekedési pályára léphet Magyarország és nem lesz elhúzódó infláció – jelentette ki ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője az M1 vasárnap reggeli műsorában, amelyben beszélt az uniós válságkezelésről és a korrupciós botrányról is.

Úgy fogalmazott: az EU-t nem válságmenedzselésre találták ki, az intézményrendszert nem készítették fel a válságkezelés metodikájára. Ezt a pandémia idején is látni lehetett – vélekedett.

Tavaly év elején remény mutatkozott a kilábalásra a recesszióból, de nyár végére realizálhatóvá vált, hogy elhúzódó háború lesz Ukrajnában. Lominci Zoltán szerint proxyháborúba sodródott Ukrajna, és a nagyhatalmak most nem leülnek tárgyalni, mint Jaltában, hanem hallgatólagosan úgy tűnik, mintha megegyeztek volna abban, hogy a háború elhúzódása több szereplőnek is jó lehet.

Később hozzátette:

felvetődik a kérdés, hogy az uniós szankciós intézkedéseket mennyire sugalmazza a transzatlanti barátság, mennyire önálló az EU a válságkezelésben, vagy megint csak tűzoltás zajlik, mint a pandémia idején.

A háború okozta energia- és gazdasági válság kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy az a szürkegazdaság minden korábbi mértéket meghaladó növekedéséhez vezethet. Látható, hogy a pénzügyi rendszerek is kiválthatók – utalt a Swift-rendszerre, amelynek alternatíváját kínai és orosz pénzügyi intézmények megkezdték felépíteni -, és az arab térség nyersanyagexportja is felértékelődik.

Az uniós korrupciós botrányról szólva kijelentette: az EU-nak is szüksége lenne egy integritás hatóságra. Le kell számolni azzal, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság vagy a tanács teljesen érintetlen a korrupciós ügyektől, és azzal is, hogy hitelesnek kell tekinteni, ha ők valahol korrupciót kiáltanak – mutatott rá.

Lomnici Zoltán hangsúlyozta: a botrány alááshatja az uniós intézmények tekintélyét jogállamisági, kondicionalitási, és egyéb ügyekben is, hiszen azokat is a korrupcióhoz kötötték.

Az uniós elnökségről megjegyezte: Franciaország, Csehország és Svédország kéz a kézben alkotta meg a soros elnökségi programjaikat, amelyeknek fontos része volt a cseh elnökség ideje alatt, hogy az európai gazdasági szuverenitást is meg kell védeni.

Az elmúlt év adatait összegezve Lomnici Zoltán emlékeztetett: Magyarországon 4,7 millióan dolgoznak, 3,6 százalékos a munkanélküliség, erősödött a feldolgozóipar, a szolgáltatóipar, az építőipar, és kiemelkedő fejlődés volt látható a turisztikai ágazatban is.

Mindezzel párhuzamosan azokon a területeken, ahol az EU-nak támogatnia kellett volna az országot – például a mezőgazdaságot az aszálykárok miatt – ez nem sikerült.

Az uniós források megérkezésével, amely egy „józan kompromisszum keretében” történt, a nemzeti kormány teljesíteni tudja azon vállalásait, például a pedagógusbérek fejlesztését, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a növekedés megmaradjon – fogalmazott.

Jelezte: a gazdasági szakértők várakozásai szerint 2024-re újra stabil növekedési pályára léphet a térség, és pozitív változások várhatók például a külkereskedelmi hiányban is már 2023 végére.

A háború, a szankciók, az energiaárak robbanásszerű emelkedése, valamint a külső gazdasági környezet összefüggő bizonytalansága ellenére is minimálbéremeléssel, a családtámogatások bővítésével, ágazati bérfejlesztésekkel és a rezsicsökkentés fenntartásával számolhatunk 2023-ban.

A kormány még decemberben jelentette be, hogy 2023 januárjától a minimálbér 16 százalékkal, a garantált bérminimum 14 százalékkal nő. Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy a minimálbér immár 232 ezer, a garantált bérminimum 296 ezer forint. Az intézkedés több mint egymillió embert érint.

A minimálbérrel együtt azonban emelkedik számos szociális ellátás összege is, többek között a GYED vagy épp az álláskeresési járadékra is hatással van. Emellett a minimálbér emelkedése tolja fölfelé a többi bért is, így az átlagbérre is hatással van.

A családok is jól járnak

A minimálbér emelésével a családok is jól járnak, hiszen a gyermekgondozási díj maximális összege bruttó 324 ezer forintra növekszik januártól.

A diplomás gyed az alapképzésben résztvevő hallgatóknál bruttó 162 ezer forintra, a mesterképzésben résztvevőké pedig 207 ezer forintra nő. A gyermekek otthongondozási díja, a gyod is emelkedik 232 ezer forintra.

Mindezek mellett a nevelőszülők 25 százalékos növekedésre számíthatnak.

Jön a 30 év alatti anyák szja-mentessége

A kormány még 2022 végén döntött úgy, hogy tovább bővíti a családi adórendszert, és nem kell személyi jövedelemadót (szja) fizetniük azoknak a 30 év alatti nőknek, akik gyermeket vállalnak – az erről szóló hírt Hornung Ágnes jelentette be a kormány közösségi oldalára feltöltött videóban.

A kormány számításai szerint az adómentesség lehetőségével több tízezer, jövedelemmel rendelkező fiatal édesanya élhet majd. Ők nemcsak az új szja-mentességre, hanem minden más családtámogatásra is jogosultak, például a családi adókedvezményre, a babaváró támogatásra és a gyermekgondozási díjra (gyed) is.

A családi adókedvezmény, az szja-mentesség is érvényesíthető a saját és az örökbefogadott gyermekek után is.

A szakképzésben oktatók bére is nő

A két lépcsőben megvalósuló bérfejlesztés összesen 15 százalékos béremelést jelent a szakképzésben dolgozók számára. A két évvel ezelőtt megújított szakképzési rendszer további erősítése a kormány fontos célja, ennek feltétele pedig az oktatók nagyobb megbecsülése.

A kormány döntése értelmében januárban 10, majd májustól visszamenőleg további 5 százalékkal nő a szakképzésben dolgozók bére.

Tovább emelkedik az orvosok, júliusban az ápolók bére

Január 1-jével megtörténik a kormány és a Magyar Orvosi Kamara között – a járvány alatt – létrejött béremelési megállapodást utolsó lépése is. Az orvosoknak januártól további 11 százalékkal emelkedik a bére. Ezzel egy kezdő orvos bére 619 ezer forintról 687 ezer forintra nő. Egy pályája közepén járó, 21-25 év gyakorlattal rendelkező orvosnak a bére 1,5 millió forintról 1,65 millióra emelkedik. A legtapasztaltabb, 40 éve pályán lévő orvosnak 2,1 millióról 2,38 millió forintra fog nőni a bére.

Az orvosbéremelés stabilizálni tudta az orvosi létszámot a kórházakban, ugyanakkor a megfelelő szakápolói létszám érdekében további béremelésről döntött a kormány – mondta az MTI-nek Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Az államtitkár hangsúlyozta: az újabb ápolói béremelésre két lépcsőben kerül sor: első ütemben 2023. július 1-jével, második ütemben 2024. március 1-jével.
„A béremelés első ütemében a szakdolgozók béremeléséhez 41,5 milliárd forintot, az egészségügyben dolgozók béremeléséhez 8,4 milliárd forintot, azaz összesen közel 50 milliárd forintot biztosít a kormány Egészségbiztosítási Alapon keresztül. A béremelés második üteméhez szükséges fedezetet a 2024. évi központi költségvetés során szükséges biztosítani” – mondta az MTI kérdésére Rétvári.

Marad a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig 

Magyarország energiaszámlája 7-ről 17 milliárd euróra nő, ezért a 2023-as költségvetés a rezsivédelem költségvetése is a tárca tájékoztatása szerint. A rezsivédelmi alap megemelésével a kormány továbbra is biztosítja a rezsicsökkentés fenntartásához szükséges forrásokat az átlagfogyasztás mértékéig. Mindez azt jelenti, hogy havonta 180 ezer forintos támogatást tudnak adni a családoknak azzal, hogy nem kell a gáz és a villany piaci árát kifizetni.

A nyugdíjasokat sem hagyja magára a kormány

A nyugdíjakat 15 százalékkal növelik és továbbra is jár a 13. havi nyugdíj, amelyre szintén vonatkozik a 15 százalékos emelés.

„Az emelt összegű nyugdíjakat már január 12-én a számlájukra megkapják a jogosultak. A jogosultak körébe nemcsak az öregségi nyugdíjasok tartoznak bele, hanem összesen 28-féle nyugdíjszerű ellátásban vagy hasonló ellátásban részesülő jogosult is, mindösszesen két és fél millió ember, tehát Magyarország lakosságának egynegyede örülhet majd januárban a magasabb ellátásnak” – mondta Farkas András nyugdíjszakértő, és hozzátette, ha jövőre 15 százaléknál több lenne az éves infláció, akkor 2023-ban is lesz pótlólagos nyugdíjemelés.

Április 30-ig biztosan tart az árstop

Az élelmiszerár-stopokat április 30-ig fenntartják. Ez utóbbi kategóriába már 8 termék tartozik: kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, sertéscomb, csirkemell és -farhát, 2,8 százalékos UHT tehéntej, tyúktojás és étkezési burgonya. A kormány december 13-án jelentette be, hogy az élelmiszerárstopot április 30-ig meghosszabbítják. Az Agrárminisztérium  közleményben emelte ki, hogy az ársapkák működnek, hiszen a vásárlók érezhetően azokból a termékekből vásárolnak többet, amihez olcsóbban jutnak hozzá.

Az önkormányzatok is támogatást kapnak

Az energiaválság miatt a kormány többlettámogatást nyújt az önkormányzatoknak a közvilágítás, az óvodák, bölcsődék és a gyermekétkeztetés fenntartásához.

A kistelepüléseken működő vállalkozások is jelentős segítséghez jutnak

A Magyar Falu Program keretében újabb támogatással segítik a vidéki településen működő vállalkozásokat. A 2000 fő alatti kistelepüléseken működő üzletek 1 millió és 3 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak üzemeltetési költségeik fedezésére.