A budapestiek békét akarnak és elutasítják a szankciókat

A fővárosiak 85 százaléka azonnal véget vetne az orosz–ukrán háborúnak, és tárgyalóasztalhoz ültetné a feleket, valamint 63 százalékuk gondolja úgy, hogy az eddigiekben meghozott szankciók már most is túlzóak, vagy éppen elegendőek – derült ki a Századvég Alapítvány legfrissebb felméréséből.

Közleményük szerint a kormány az orosz-ukrán fegyveres konfliktus kirobbanása óta következetesen a béketárgyalások megkezdését, a háború mielőbbi lezárását sürgeti. Karácsony Gergely főpolgármester kijevi útján „azt a látszatot keltette, hogy a fővárosi polgárok nem értenek egyet a kormányzat békepárti politikájával”.

Karácsony Gergely – mint olvasható – az ukrajnai hivatalos látogatása során azt állította, hogy a magyar kormány „nem őszinte” a háborúval kapcsolatban, viszont a „magyar nép nem azonos a magyar kormánnyal” és a „budapestiek többsége pontosan érti, mi történik Ukrajnában”.

A Századvég ezen fejlemények fényében megvizsgálta a budapestiek véleményét az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos közéleti kérdésekről – írták. A felmérés szerint a fegyveres konfliktus folytatása mellett elkötelezett vezető politikusok megítélése – az országos trendekhez hasonlóan – a budapestiek körében negatív képet mutat.

Vlagyimir Putyin orosz elnökről a fővárosi megkérdezettek 82 százaléka vélekedett kedvezőtlenül, míg Joe Biden amerikai elnökről 57 százalék formált negatív véleményt.

A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről kedvezőtlenül vélekedők tábora 52 százalékra tehető. A budapestiek békepártisága, illetve az orosz-ukrán válság kompromisszumos megoldása iránti elkötelezettsége nem megkérdőjelezhető – írták.

A kutatás szerint a fővárosiak 85 százaléka azonnal véget vetne az orosz-ukrán háborúnak, és tárgyalóasztalhoz ültetné a feleket. Ezen felül a válaszadók több mint háromnegyede (78 százaléka) ellenzi, hogy az Európai Unió és tagállamai fegyvert vásároljanak Ukrajnának, továbbá 76 százalékuk nem ért egyet azzal, hogy az Európai Unió képezzen ki ukrán katonákat.

A felmérés eredményeinek hátterében az áll, hogy a budapesti polgárok nem támogatják azokat a lépéseket, amelyek a békekötés helyett a háborús konfliktus eszkalálódását segítik elő.

A háborúpárti politikával való szembehelyezkedés többek között arra vezethető vissza, hogy a budapestiek kétharmada (66 százaléka) úgy látja, hogy az orosz-ukrán konfliktusból végül egyik fél sem kerülhet ki győztesen – olvasható a közleményben.

Mint írták, az Oroszországgal szembeni újabb büntetőintézkedések bevezetését a budapestiek többsége nem támogatja.

A felmérés szerint a fővárosi megkérdezettek 63 százaléka gondolja úgy, hogy az eddigiekben meghozott szankciók már most is túlzóak, vagy éppen elegendőek.

Ezen felül a budapesti válaszadók 65 százaléka ellenzi, hogy magyar adófizetői pénzekből finanszírozzák Ukrajnát, 66 százalékuk pedig úgy véli, hogy Brüsszel igazságtalanul jár el, ha a lengyeleknek és magyaroknak jogosan járó uniós forrásokat egy nem uniós országnak fizeti ki.

Kiemelték, a fővárosi polgárok többsége (56 százaléka) egyetért azzal, ahogyan Orbán Viktor miniszterelnök az eddigiekben az orosz-ukrán válság következtében kialakult helyzetet kezelte.

A kommünikében emlékeztettek, hogy 2022 tavaszán az országgyűlési választások kampányában a hatpárti baloldali összefogás háborúpárti politikai retorikát folytatott.

A balliberális erők miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter egyebek mellett úgy vélte, hogy „Ukrajna a mi háborúnkat vívja”, míg Gyurcsány Ferenc egykori honvédelmi minisztere, Juhász Ferenc már a fegyveres konfliktus kirobbanását megelőzően kifogásolta, hogy Magyarország nem küld lőszereket Ukrajnának – írta a Századvég Alapítvány.

Úgy fogalmaztak, „a fentiek tükrében összegezve elmondható, hogy Karácsony Gergely a szövetségesei által korábban elkezdett szankciós retorikát folytatja, és nem a budapesti polgárok békepárti nézeteit képviseli.”

Karácsony Gergely a baloldali tömb szankciópárti nézetei mellett már korábban is kiállt. A főpolgármester 2022 nyarán az „ál-Klicskóval” folytatott megbeszélésén kijelentette, hogy „a magyar kormány a rossz oldalon áll ebben a konfliktusban, és a szankciókat nagyon nehezen sikerült keresztül vinni”, de örül annak, hogy „végül elfogadták ezt a csomagot” – olvasható a közleményben.

Mint a szazadveg.hu oldalon közzétett elemzésben írták, a kutatást 2022 decemberében a felnőtt budapesti lakosság körében végezték ezer ember megkérdezésével, CATI-módszerrel.

Ukrajna gyakorlatilag már NATO-tag?

Ukrajna „gyakorlatilag” már NATO-tag, még ha jogilag nem is tekinthető az atlanti szövetség tagjának – mondta pénteken az ukrán védelmi miniszter.

Olekszij Reznyikov a BBC brit közszolgálati médiatársaságnak adott interjúban úgy fogalmazott: Ukrajnát „de facto” NATO-taggá teszti az, hogy megvan az ennek megfelelő fegyverzete, és e fegyvereket használni is tudja.

Reznyikov közölte: nem hiszi, hogy e kijelentése ellentmondásos lenne, hiszen amit mondott, „az a tényszerű igazság”.

Hozzátette: meggyőződése, hogy Ukrajna a közeljövőben jogilag is a NATO tagja lesz.

Az ukrán védelmi miniszter szerint a Donyeck megyei Szoledar városában kialakult helyzet „nagyon nehéz, de ellenőrzés alatt áll”.

Az orosz védelmi minisztérium pénteken bejelentette, hogy előző este befejeződött a sikeres támadó műveletek folytatása szempontjából fontos település „felszabadítása”.

Az ukrán védelmi miniszter a pénteki BBC-interjúban azt mondta: a Wagner nevű orosz zsoldosmilícia több egymást követő hullámban támadta várost, és ez sok halálos áldozattal járt.

Olekszij Reznyikov szerint a Wagner-csoport alapítója, Jevgenyij Prigozsin gazdasági hasznot remél a város elfoglalásától, tekintettel arra, hogy ebben a térségben vannak Európa legnagyobb sóbányái.

Reznyikov szerint Prigozsinnak valamiféle bizonyítékot is fel kell mutatnia annak az állításának az alátámasztására, hogy a Wagner-milícia jobb, mint a reguláris orosz hadsereg.

Az ukrán védelmi miniszter szerint a háborúban „naponta hozzávetőleg 500-600 orosz katona hal meg, az ukrán emberveszteség ennek a tizede”.

Reznyikov egyenes utalást tett arra, hogy tavasszal a hadműveletek kiújulásával számol, kijelentve: a tavasz a legjobb időszak mindegyik oldalon „a lendület felfrissítésére”. „Úgy tudjuk, hogy (az oroszok) addigra készen állnak az indulásra, és nyilvánvalóan nekünk is készen kell állnunk” – fogalmazott.

A BBC hangsúlyozta ugyanakkor: az ukrán miniszter nem ismételte meg azt az állítását, hogy Oroszország újabb offenzívát indíthat Fehéroroszország területéről. A brit médiatársaság kiemeli, hogy ezt a kijelentést az ukrán katonai hírszerzés vezetője is elvetette.

Reznyikov szerint az ukrajnai energiaipari infrastruktúra elleni orosz támadások nyomán csökkent az orosz fegyveres erők rakétaállománya, anélkül, hogy e támadások bármilyen eredménnyel jártak volna.

Az ukrán védelmi miniszter szerint kifogyóban vannak az orosz rakétakészletek.

Reznyikov kijelentette: meggyőződése, hogy Ukrajna harckocsikat, harci repülőgépeket és 300 kilométerre lévő célpontok támadására is alkalmas nagy hatótávolságú fegyverzetet kap, mivel Nyugaton „változóban vannak a dolgok”.

Továbbra is nagy nyomás nehezedik Németországra, ugyanis számos nyugati ország Leopard 2-es páncélozott harckocsik szállítását sürgeti, mellyel Ukrajnát támogatnák a háborúban. A német vezetés most egy újabb dilemma előtt áll, és elképzelhető, hogy ugyanúgy, mint a Marder páncélosok esetében, döntése során újra az Amerikai Egyesült Államokra támaszkodhat.

Olaf Scholz német kancellár és Joe Biden amerikai elnök telefonon egyeztetett a múlt héten az Ukrajnának szánt további katonai segélyek ügyében, melyet követően Németország negyven Marder típusú páncélozott harcjármű szállítását jelentette be, amely már az idei év első negyedében megvalósulhat.

Német Marder tankok. Fotó: EPA/TIMM SCHAMBERGER

Mint ahogy arról korábban már beszámoltunk, a német kormány döntését hosszas huzavona előzte meg, ugyanis Olaf Scholz kijelentette, a páncélosok szállítása ügyében Németország nem lép egyedül.

A patthelyzetet megtörve, Emmanuel Macron francia államfő a hónap elején közölte,

könnyen mozgó felderítő páncélosokat küld Ukrajna számára, mellyel a német kancellár számára már nem maradt több kibúvó, így végül Scholz kötélnek állt, ezáltal Ukrajna negyven Marder típusú harckocsihoz juthat.

A Németországra nehezedő nyomás azonban azóta sem szűnik, ugyanis már nem csupán a német politikusok, hanem Franciaország, az Egyesült Királyság, illetve Lengyelország is modern páncélosok szállítását sürgetik, így a német vezetés ismét lépéskényszerbe került.

Az Egyesült Királyság Challenger 2-es típusú járművek átadását fontolgatja

A NATO megnövelt Előretolt Jelenlét (enhanced Forward Presence, eFP) műveletének keretében szolgáló brit egység Challenger 2-es harckocsija az Urban Steele fedőnevű hadgyakorlaton a lettországi Adazi támaszpontján 2020. június 18-án. MTI/EPA/Valda Kalnina

Az Egyesült Királyság terveiről – miszerint az ország Challenger 2-es típusú járművek átadását fontolgatja – nem rég röppent fel a hír, amellyel kapcsolatban a német kormányszóvivő úgy fogalmazott,

London terve sem változtatja meg a német kormány álláspontját, amely továbbra is elutasítja a Leopard 2-es tankok Ukrajnának történő szállítását.

Lengyelország is fokozta a németekre nehezedő nyomást, ugyanis Andrzej Duda lengyel elnök szerdán – Volodimir Zelenszkij ukrán, valamint Gitanas Nausėda litván elnökkel a Lublini háromszög nevű platform keretein belül megtartott találkozó után – bejelentette, Leopard páncélosokat ad Ukrajnának.

A német Tagesschau híroldal értesülései szerint Lengyelország 14 darab Leopard átadását tervezi, azonban a szállítás előfeltétele – amelyet Andrzej Duda is kiemelt – számos követelmények való megfelelés, továbbá engedélyek megszerzése.

Ha Leopardokról van szó, Németország kulcsszerepe vitathatatlan

A lengyel hadsereg egyik Leopard 2A4 típusú harckocsija a lengyel-amerikai páncélos egységek közös NATO-hadgyakorlatán a nyugat-lengyelországi Swietoszow melletti katonai kiképzőközpontban, 2015. november 24-én. (MTI/EPA/Maciej Kulczynski)

Továbbá Varsó azt is javasolta, hogy a német gyártmányú Leopárdokat európai országok szélesebb körű szövetségén keresztül lehetne szállítani.

„Egy század Leopard harckocsit Ukrajna számára a nemzetközi koalícióépítés részeként adnánk át. Ezt a döntést Lengyelországban már (meghoztuk)” – közölte Andrzej Duda Twitter-bejegyzésében.

Azonban a lengyel vezetésnek a Leopardok átadásának tekintetében egy nagy akadállyal is szembe kell néznie, ugyanis a német gyártmányú harckocsit kiviteléhez Berlin beleegyezése szükséges – mutatott rá a Politico.

A német fél ezáltal kulcsszerepet játszik a döntésben, mivel a Leopard 2-es páncélosokat Németországban fejlesztették ki, így Ukrajna számára német jóváhagyás nélkül nem adhatók át.

Németország ismét az Egyesült Államokra támaszkodik a döntésben?

A Politico legújabb cikkében német tisztviselőktől kapott információkra hivatkozva arról számolt be, hogy Olaf Scholz álláspontja a Leopardok tekintetében erősen függ Joe Biden amerikai elnöktől, akivel a kancellár már korábban is szoros együttműködést folytatott katonai segélyek szállítása terén.

A német kancellár hétfőn egy Berlinben tartott regionális választási gyűlésen hangsúlyozta a fegyverekről szóló tárgyalások jelentőségét, amelyet az amerikai elnökkel folytat, továbbá kiemelte azt is, hogy

az Ukrajnának szánt harckocsik szállítását „a barátokkal és szövetségesekkel, különösen transzatlanti partnerünkkel, az Amerikai Egyesült Államokkal együtt kell megvitatni”.

Az Ukrajnát érintő ügyekben január 20-án üléseznek a döntéshozók

Németországban az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport következő Ramstein-formátum elnevezésű ülésére 2023. január 20-án kerül sor.

A német kormányszóvivő, Steffen Hebestreit arra a kérdésre, mely szerint a német vezetés megváltoztathatja-e álláspontját a január 20-i ülésen azt válaszolta: „ezt jelenleg nem tartom valószínűnek” – hívta fel a figyelmet a Tagesschau.

Az ukrán külügyminiszter: Németország előbb-utóbb bele fog egyezni a Leopárdok küldésébe

Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán az ARD német közszolgálati televíziónak nyilatkozva azt mondta, meg van győződve arról, hogy Németország előbb-utóbb bele fog egyezni a Leopárdok küldésébe.

„Ha még Németországnak vannak is bizonyos racionális érvei arra nézve, hogy ne tegye meg, egy későbbi időpontban akkor is meg fogja tenni. Ezt láthattuk az önjáró ágyúk, az IRIS-T légvédelmi rendszer, legutóbb pedig a Marderek és a Patriot (légvédelmi) rendszer esetében is”

– fogalmazott Kuleba.

Az ukrán külügyminiszter szerint a minta alapján minden mindig hasonlóan történik: „Először nemet mondanak, aztán hevesen védik a döntésüket, hogy aztán végül igent mondjanak. Még mindig próbáljuk megérteni, hogy a német kormány miért teszi ezt magával”.

Az éjszakai heves harcokat követően pénteken is kitartanak az ukrán katonák Szoledarnál – szögezte le Hanna Maljar ukrán helyettes védelmi miniszter a közösségi médiában tett helyzetjelentésében.

Csütörtök este befejeződött a sikeres támadó műveletek folytatása szempontjából fontos Szoledar város „felszabadítása” – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szóvivője, Igor Konasenkov altábornagy szerint a város elfoglalását a légierőnek, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatoknak az erődítményekre és az utánpótlási vonalakra mért tűzcsapásai tették lehetővé, valamint az, hogy az orosz légideszant-alakulatok egy másik irányból rejtett manővert hajtottak végre, és az uralkodó magaslatokat megszállva északról és délről blokkolták a várost.

A beszámoló szerint a város elfoglalása közben három ukrán harci repülőgépet és egy helikoptert lőttek le, a légvédelem pedig elfogott tíz, az orosz erők által elfoglalt állásokra HIMARS, Vilha és Uragan sorozatvetőkből kilőtt rakétát. Az elektronikus hadviselés eszközei elfojtották az ukrán irányítás rendszerét és megakadályozták a drónok bevetését.

A szóvivő szerint az orosz hadsereg intézkedéseinek összessége biztosította a rohamosztagok – korábbi tájékoztatás szerint a Wagner zsoldoscsoport – sikeres támadását. Mint mondta, csak az elmúlt három nap folyamán több mint hétszáz ukrán katonát és több mint háromszáz egységnyi fegyverzetet semmisítettek meg Szoledar közelében.

Konasenkov rámutatott: Szoledar elfoglalása nyomán lehetővé válik, hogy elvágják a tőle délnyugatra fekvő Artemivszk (Bahmut) városban állomásozó ukrán csapatok utánpótlási útvonalait, majd körülzárják ezeket az erőket.

Szoledar orosz ellenőrzés alá vételét a hét elején jelentette be Jevgenyij Prigozsin, a Wagner csoport vezetője. Az orosz védelmi minisztérium később közölte, hogy légideszantcsapatok északról és délről blokád alá vették a várost.

A háború előtt mintegy 10 ezres lakosú Szoledar orosz katonai elemzők szerint stratégiai jelentőségű Kijev számára, mivel a város az Artemivszk-Sziverszk erődítményvonal közepén fekszik.

Az Artemivszk (Bahmut) körül kialakult helyzettel kapcsolatban orosz oldalon egymásnak ellentmondó állítások hangzottak el pénteken. Először Igor Kimakovszkij, az Ukrajnától elcsatolt Donyecki Népköztársaság (DNK) megbízott vezetőjének tanácsadója a Pervij Kanal állami tévécsatornán bejelentette, hogy Artemivszket műveleti szempontból bekerítették az orosz fegyveres erők, és a városért, valamint Kraszna Horáért, Klescsejivkáért és Paraskivjivkáért harcok folynak, hogy tüzérségi ellenőrzés alá vonják a Csasziv jar-Artemivszk utat.

A Helyi Háborúk és Katonai Konfliktusok Veteránjainak Védelmi Ligáját vezető Andrej Trosev azonban korainak nyilvánította a bejelentést.

„Jelenleg szó sincs Artemivszk bekerítéséről. Ha majd bekerítettük, tudatni fogjuk önökkel. Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy Artemivszkben senki más sincs, csak a Wagner katonai magánvállalat. Ezért egyes DNR-vezetők elbeszélései arról, miszerint Artemivszk bekerítés alatt áll, nem mások, mint az oroszok félrevezetése” – közölte Trosev Prigozsin Telegram-csatornáján.

Konasenkov a pénteki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők az elmúlt nap folyamán Kupjanszk felé haladva „mintegy húsz katonát”, három páncélozott harcjárművet és három egyéb járművet, Liman irányában több mint negyven halottat és sebesültet, négy páncélozott személyszállító járművet és három kisteherautót, a donyecki régió déli részén pedig több mint húsz katonát, két páncélozott harcjárművet és két egyéb járművet veszítettek.

Az orosz harcászati repülőgépek, valamint rakéta- és tüzérségi erők a nap folyamán a jelentés szerint 105 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 117 tüzérségi egységre mértek csapást, megsemmisítve egyebek között négy rakéta- és tüzérségi lőszerraktárt, egy fegyvert és hadfelszerelést tároló hangárt, egy Uragan és két Grad sorozatvetőt, egy 2C1 Gvozgyika és három 2C3 Akacija önjáró tarackot, valamint három D-20-as löveget. Az orosz légvédelem lelőtt három ukrán drónt.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 372 repülőgépet, 200 helikoptert, 2876 drónt, 400 légvédelmi rakétarendszert, 7495 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 982 sorozatvetőt, 3820 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8027 speciális katonai járművet veszítettek.

Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek pénteken ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok.

„Éjszaka Szoledarban heves összecsapások folytak” – írta a tárcavezető-helyettes a Telegram-oldalán. – „Az ellenség szinte minden erejével a donyecki térség irányába fordult, és továbbra is intenzív támadásokat folytat. Harcosaink bátran próbálják megtartani védvonalaikat. Ez a háborúnak egy nehéz szakasza, de győzni fogunk” – fogalmazott Maljar.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön megígérte, hogy „mindent megad” hadseregének, amely továbbra is ellenáll az orosz támadásoknak Szoledarban és Bahmutban is.

Az orosz védelmi tárca pénteken azt jelentette be, hogy a támadó orosz erők előző este teljes mértékben átvették az ellenőrzést Szoledar fölött.