tóth gabi
Navracsics Tibor levele.
A bizottság lépései sértik az Alapjogi charta 13. cikkét azzal, hogy programokat, kutatásokat és képzéseket lehetetlenítenek el, illetve intézményeket és tudományos munkatársakat érintenek hátrányosan. A bizottság döntése évtizedes nemzetközi szakmai együttműkdödéseket rombol le, és korlátozza a tudományos élet szabadságát
– olvasható abban a levélben, amelyet Navracsics Tibor küldött Johannes Hahn és Mariya Gabriel uniós biztosoknak a mai napon. A lapunk birtokába került dokumentumban az uniós források felhasználásáért is felelős tárca nélküli miniszter azt írta: „Az Erasmus+ és a Horizont Európa programok nagyban járulnak hozzá a részt vevő hallgatók, oktatók és kutatók európai identitástudatának megerősödéséhez és személyes európai integrációjukhoz.”
Ennek ellehetetlenítése nemcsak a programból kimaradó magyar embereknek, hanem az egész európai közösségnek okoz visszafordíthatatlan károkat – tette hozzá a miniszter.
Navracsics Tibor megjegyezte: őszinte megdöbbenéssel tapasztalta, hogy az uniós programokban közreműködő magyarországi szervekhez méltánytalan és megalapozatlan tartalmú levelek érkeztek.
A miniszter szerint a programokból való kizárásról döntő iroda a tanácsi határozatot annak szövegén túlmutatóan értelmezi. Navracsics nézőpontja szerint a végrehajtási határozat nem tiltja a pályázást a két fent említett programba.
„A hallgatói és oktatói sérelmek megelőzéséért tisztelettel kérem, hogy sürgősen tisztázzuk a félreértéseket annak érdekében, hogy a jövőben ne születhessenek az európai uniós intézmények részéről megalapozatlan és jogsértő döntések, valamint a már elfogadott és hatályba lépett intézkedéseket késedelem nélkül módosítsák” – kérte a biztosoktól a miniszter.
Navracsics Tibor felsorolta azokat az eredményeket is, melyek a modellváltás sikereit igazolják. Mint írta, a nemzetközi hivatkozások száma a modellváltó intézmények esetén 18 százalékkal növekedett 2020-hoz viszonyítva. A felsőoktatásba 2020 óta egyre több diák nyer felvételt, holott az érettségizők száma állandó. A külföldi hallgatók létszáma 2013-hoz képest 65 százalékkal emelkedett, negyvenezer fővel nőtt a számuk, a felsőoktatás magyar állami támogatása pedig 2022-ben és 2023-ban is a 2020. évi működés duplájára emelkedett.
Ezeket a tényeket egyébként a tegnapi Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is ismertette. Orbán Viktor miniszterelnök a ma reggeli rádióinterjújában azt mondta az ügyről:
Magyarországnak nemzeti érdeke, hogy okos diákjai legyenek, nem fogunk lemondani erről a lehetőségről, a kormány kifizeti az ösztöndíjakat a magyar költségvetés terhére, hogyha nem sikerül rendezni a nézeteltérést.
A kormányfő szerint felmerül a kérdés, hogy miféle emberek a brüsszeli döntéshozók, hiszen micsoda dolog, hogy valaki bosszút áll a másik ember gyerekén, a magyar fiatalokon amiatt, mert a kormány és a bizottság között viták vannak.
– Az áll az ügy mögött, hogy Nyugat-Európában kormányváltást akartak, úgy gondolják, a migránsokat is be kell engedni, mi azonban védekezünk ez ellen, hiába akarnak beszorítani minket – fejtette ki. Hozzátette: – Van egy elgondolásuk arról, hogyan kell nevelni a gyerekeket, és azt gondolják, hogy a civil társadalmi mozgalmaknak szerepet kell játszania a gyermekek nevelésében.
– Minden konfliktus, ami fennáll, ebben az összefüggésben értelmezendő – jelentette ki Orbán Viktor.
Ha nem vezetnek eredményre az Erasmus-ösztöndíjjal kapcsolatos tárgyalások az Európai Unióval, akkor a kormány kifizeti az ösztöndíjak költségét - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. Gulyás Gergely elfogadhatatlannak és tűrhetetlennek nevezte azt, ami ebben az ügyben történik, megjegyezve, hosszan lehetne sorolni azokat a nyugat-európai egyetemeket, ahol aktív politikusok ülnek a kuratóriumokban, a fenntartó testületekben.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: A kormány idei első, szerdai ülésén az aktuális ügyeket tekintette át, többek között az Erasmus kapcsán. A kormány álláspontja szerinte elfogadhatatlan és tűrhetetlen, amit az Európai Bizottság Magyarországgal művel, főleg annak fényében, hogy a Brüsszellel történt megállapodás során a szükséges összeférhetetlenségi szabályokat meghozták, sőt, a magyar kormány szigorúbb szabályozásra is hajlandó lett volna.
A mostani Erasmus ösztöndíjakat a kormány kifizeti, tehát az idei évre a kormány biztosítja a forrásokat, amennyiben a jövő évi Erasmus-programmal kapcsolatban problémák lesznek, akkor a kormány annak összegét megelőlegezi. Ha az ügynek addigra nem lenne megoldása, amit a kormány nehezen elképzelhetőnek tart, akkor Magyarország az Európai Unió Bíróságán fog pert indítani.
Gulyás Gergely: Erasmus-ügyben végső esetben az uniós bírósághoz fordul majd a kormány - a képre kattintva galéria nyílik!
FOTÓ: CSUDAI SÁNDOR - ORIGO
A miniszter rámutatott: A nemzetközi adatbázisok szerint a modellváltó egyetemek egy év alatt összesítve 18 százalékkal növekedett a tudományos közlemények száma, a teljes publikációs teljesítmény 13,6 százalékkal, a nemzetközi adatbázisokban indexált közlemények száma pedig 16,7 százalékkal nőtt.
Tavaly az érettségiző magyar diákok száma nem nőtt 2020-hoz képest, ennek ellenére 2021-ben 9, 2022-ben további 7,5 százalékkal nőtt a felsőoktatásba felvett hallgatók száma. A tudományos teljesítmény láthatóan nőtt és a jelentkezési arány is növekedett.
A külföldi hallgatók létszáma 2013-hoz képest 65 százalékkal emelkedett, körülbelül 40 ezer külföldi hallgató tanul ma Magyarországon, és a járvány óta is növekedett a jelentkezések száma, többségében a modellváltó intézményekbe.
A felsőoktatási intézmények finanszírozása 2023-ra a 2020-as évhez képest duplájára emelkedett.A Magyarországgal szembeni vádak alaptalanok, a tanszabadság nem sérült és minden szabályt a bizottsággal egyeztetve fogadtunk el. A kormány reméli, hogy az ügyet gyorsan és békésen rendezni tudják, ellenkező esetben bíróságra viszi az ügyet.
Már a látszatra sem ad a soha nem látott korrupciós botrányba keveredő brüsszeli bürokratikus vezetés, amikor teljesen mondvacsinált okok miatt fel akarják függeszteni az alapítványi tulajdonban lévő egyetemek esetében az Erasmus-programot. Az újabb támadás mögött az áll, hogy Brüsszel továbbra sem akar egyetlen eurót sem fizetni Magyarországnak, a magyarok pénzét Ukrajnának akarják adni. Ezért hibába teljesít minden pontot a megállapodásokból Magyarország, újabb és újabb kamu feltételeket találnak ki.
Hankó Balázs, felsőoktatásért felelős államtitkár pedig arról beszélt, hogy a jelenleg futó és 2023-ban az egyetemek által pályáztatott felsőoktatási hallgatói, oktatói csereprogramokat nem érinti az Európai Bizottság tavaly év végi döntése, vagyis az Erasmus+ programok idén is megvalósulhatnak. A kormány a márciusi határidőig folyamatosan egyeztet a felsőoktatást érintő források további zavartalan biztosításáról – hangsúlyozta.
Az újabb brüsszeli támadással kapcsolatban Fricz Tamás azt mondta, hogy azért is felháborító ez a döntés, mert az oktatás és kultúra és annak intézményi megszervezése tagállami hatáskör. Az Alapjogokért Központ elemzője szerint ez a döntés szembemegy az alapszerződésekkel, ráadásulaz éj leple alatt született.
Fricz szerint 22 ezer fiatalt érintett ez a döntés. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy az alapítványi koratóriumoka az uniónak semmilyen beleszólási joga nincs.
Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője szerint a bizottság kifogása a Különvélemény című filmet idézi, amikor már a gondolkodást is büntetik. A szakember arra is emlékeztetett, hogy vajon, hogyan reagálna az Európai Bizottság arra, ha a kormány egyetlen forintot sem biztosítana az ELTE jogi karának, mivel még mindig ott taníthat Fleck Zoltán, aki gyakorlatilag nyílt lázadásra biztatott. Maffiamódszernek nevezte Ifj. Lomnici Zoltán a bizottság eljárását, és feltette azt a kérdést, hogy vajon, ha baloldali politikusok ülnének az érintett kuratóriumokban, akkor is felfüggesztenék az Erasmus-programot?
A bizottság mostani döntése abból a szempontból is nevetséges, hogy máig nem tisztázta a bizottság elnöke a koronavírus-elleni vakcinák beszerzésének a körülményeit. Ursula von der Leyen még 2021 márciusában folytatott előzetes tárgyalásokat a Pfizer főnökével, Albert Bourlával. Kiderült az is, hogy gyakran SMS-ben folytattak megbeszéléseket a vakcinabeszerzésekről. Ezek az SMS-ek viszont rejtélyes módon "eltűntek" az Európai Bizottság elnökének telefonjából - legalábbis nem hajlandó kiadni őket.
Von der Leyen telefonos egyeztetéseit követően a Bizottság meg is állapodott a BioNTech/Pfizer által gyártott koronavírus elleni vakcina 1,8 milliárd adagjának szállításáról.AZ EB ELNÖKE TEHÁT EGY 35 MILLIÁRD EURÓS ÜGYLETET KÖTÖTT MEG ÚGY, HOGY ERRŐL A KÖZVÉLEMÉNY GYAKORLATILAG SEMMIT SEM TUD, AZ EGYEZTETÉSEK PEDIG TELEFONON KÜLDÖTT ÜZENETEKBEN, VAGY ÉPPEN NÉGYSZEMKÖZT TÖRTÉNTEK.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke továbbra sem adott magyarázatot a körülötte kirobbant korrupciógyanús ügyekre
FORRÁS: MTI/EPA/REUTERS POOL/FRANCOIS LENOIR
További aggályokat jelent az is, hogy Ursula von der Leyen férje, Heiko von der Leyen 2020 decembere óta a sejt- és génterápiákra szakosodott Orgenesis amerikai biofarmakon cég orvosi igazgatója, amely szoros kapcsolatban áll a Pfizer/Biontech vállalatokkal, többek között együtt végzik a hírvivő RNS-en alapuló genetikai terápiák fejlesztését.
Az is gyanús, hogy az Orgenesis nevű vállalat bevételei akkor kezdtek el megugrani, amikor Heiko von der Leyen 2020 decemberben váratlanul orvos-igazgató lett. Ezt követően nem csak a megrendelések száma kezdett növekedni, hanem bőséges érkeztek uniós, illetve uniós tagállami források.
A FENTEBB BEMUTATOTT BRÜSSZELI KORRUPCIÓGYANÚS MACHINÁCIÓK IS AZT MUTATJÁK, HOGY EGYSZERŰBB EGY MAGYARORSZÁGOT TÁMADÓ LÉPÉSSEL ELTERELNI A FIGYELMET, MINT VALÓS MAGYARÁZATOT ADNI A GYANÚS BRÜSSZELI ÜGYLETEKRE AZ ÉRINTETTEK RÉSZÉRŐL.