2023-ban is folytatjuk a közös építkezést a nemzetpolitikában

A 2022-es év a nemzetpolitikában a cselekvő nemzet éve volt – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.

Potápi Árpád János úgy fogalmazott, hogy az esztendőt a közös cselekvés határozta meg: 2022 áprilisában a „nemzet újra együtt döntött a sorsáról” - fogalmazott a Facebook-oldalán szombaton megosztott videóban.

Hozzátette, hogy az országgyűlési választásokon 318 083 külhoni magyar vett részt, akik majdnem 94 százalékban szavaztak a „megkezdett munka folytatására”.

Az államtitkár megköszönve a külhoni magyarok támogatását, megjegyezte, hogy a járványhelyzet után kirobbant orosz–ukrán háborús konfliktus újabb kihívást jelent az egész magyar nemzet, de különösen a kárpátaljai magyarok számára.

„A magyarság – határon innen és túl – összefogva segíti a kárpátaljai magyar közösséget” – hangsúlyozta Potápi Árpád János.

Úgy folytatta, hogy a stratégiai céljaikat nem adják fel, és ebben a nehéz helyzetben is mindent megtesznek a 2010-ben megkezdett nemzetegyesítés folytatásáért: már egymillió-százötvenezer külhoni magyar vált magyar állampolgárrá, 5400 beruházást valósítottak meg külhonban, és továbbra is hozzájárulnak évente 300 ezer gyermek és fiatal anyanyelvi oktatásához. Továbbá biztosítják a külhoni magyar intézményrendszer folyamatos működését – sorolta az államtitkár.

2023-ról azt mondta, hogy folytatni fogják a közös építkezést.

„Ahogy a Magyar Állandó Értekezlet zárónyilatkozatában is megfogalmaztuk: a magyar nemzet minden tagjának közös érdeke a mielőbbi béke” – mondta.

Bízunk abban, hogy a 2023-as esztendő elhozza a békét Európába – hangsúlyozta Potápi Árpád János.

Az államtitkár a magyar nemzetpolitika elmúlt 12 évéről kijelentette: ha annak minden egyes eredményéről csak egy oldalt írnának egy könyvbe, akkor ennek a kiadványnak több, mint egymillió oldala lenne.

Hangsúlyozta: mindemellett nem ez a legfontosabb eredmény, hanem az, hogy közben a nemzeti összetartozás tudata, élménye, érzése sokakban föltámadt és megerősödött.

„A magyarság ma összetart. Azért dolgozunk, hogy ezt a továbbiakban is megőrizzük” – összegezte Potápi Árpád János.

A magyar nemzetet 2010 után a meglévő határok mellett, békés eszközökkel tudtuk újra egyesíteni – mondta még korábban a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a XI. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon.

Potápi Árpád János hangsúlyozta: ez óriási eredmény, amely 2010. május 26-án a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadásával kezdődött.

A 2004. december 5-i, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás következménye volt, hogy a leendő kormánypártok már a kampányban megígérték, ha hatalomra kerülnek, megteremtik a kettős állampolgárság lehetőségét – mondta.

Az államtitkár közölte: ma már több mint 1 millió 170 ezer új magyar állampolgárról beszélhetünk.

A nemzetpolitika időszakairól szólva elmondta, hogy annak két periódusa volt: 2010 és 2014 között közjogi értelemben, jogszabályokkal megteremtették azt az alapot, amelyre azóta is lehet építkezni. Majd 2014–2015-től kezdődően alapvetően a gazdasági támogatások irányába tudtak fordulni, hogy a szülőföldön való boldogulást megerősítsék.

Potápi Árpád János kiemelte: a kormánynak ma nincsenek olyan, a határon túli magyarságot érintő intézkedései, amelyekről előtte a közösségeket és politikai vezetőiket ne kérdezték volna meg.

Az idei év a nemzetpolitikában is elsősorban a cselekvést jelentette, hiszen a cselekvő nemzet tematikus év keretében hajtják végre a programjokat – mondta.

Potápi Árpád János kijelentette: április 3-án „történelmi győzelmet arattunk" – nemcsak Magyarországon, hanem a világban bárhol –, hiszen minden magyar ember szavazata benne van abban, hogy a Fidesz–KDNP a kormányzó erők 2010 óta a legnagyobb győzelmét hajtotta végre.

Az államtitkár megjegyezte azt is, az elmúlt időszakban a magyar intézményrendszert szerte a Kárpát-medencében megerősítették.

Potápi Árpád János közölte, a jövő évben viszik tovább a programokat, és ki is bővítik azokat.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke, az Országgyűlés alelnöke köszönetet mondott a kormánynak, hogy a határon túli falugazdász-hálózatot életben tartja, segíti és működteti. Az érdekképviseletekre hárul a hálózat olyan működtetésének feladata, hogy az valóban a határon túli magyar emberek számára jelentsen előnyt, sikert, együttműködést – mondta.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a 2004 december 5. népszavazás kapcsán arról beszélt, azért gyűltek össze, hogy elmossák december 5. fájó emlékét, és ez a dátum ne a szétszakadásról, megtagadásról szóljon, hanem az összetartozásról.

Minden magyar része a magyar nemzetnek 2010 óta, éljen bárhol is a világban. Felelősséget érzünk egymásért, és segítjük is egymást minden lehetséges eszközzel – hangsúlyozta.

Sajnálatos, hogy Ukrajna elnöke aláírta az ukrán parlament által megszavazott „A nemzeti kisebbségekről (közösségekről)” szóló új törvényt, tovább szűkítve ezzel a területén élő nemzeti közösségek, köztük a magyarság jogait – közölte Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.

Az államtitkár kiemelte: szomorúnak tartjuk, hogy háború idején, miközben Magyarország története legnagyobb humanitárius segédakcióját hajtja végre az ukrajnai menekültek megsegítésére, Ukrajnában tovább korlátozzák a nemzeti kisebbségek jogait.

Felidézte: Az Európai Bizottság 2022. június 17-én kelt Ukrajna tagjelölt státuszának megadásáról szóló véleményében hét pontban fogalmazta meg ajánlásait Ukrajna irányába, amely közül az egyik, hogy a Velencei Bizottság ajánlásainak megfelelően Ukrajna fogadjon el azonnali és hatékony végrehajtási mechanizmusokat a kisebbségi jogok biztosítására.  Hozzátette: sajnálatos, hogy az ukrán törvényhozás nem vette figyelembe az Európai Bizottság ajánlásait, és nem folytatott érdemi párbeszédet a nemzeti kisebbségekkel. Az államtitkár kiemelte: az új törvény számos visszalépést tartalmaz az 1992-es nemzeti kisebbségi törvényhez képest is.

Potápi Árpád János hangsúlyozta: Magyarország megérti és támogatja Ukrajna európai uniós integrációs erőfeszítéseit, azonban felhívja a figyelmet arra, hogy az integrációs folyamat során elfogadott törvényeknek az európai értékeken és nemzetközi normákon kell alapulniuk. Hozzátette: „Bízunk abban, hogy az új »nemzeti kisebbségekről (közösségekről)« szóló törvény hatályba lépéséig Ukrajna a területén élő nemzeti kisebbségek és a Velencei Bizottság ajánlásai alapján tovább dolgozik az elfogadott törvény szövegén, és egy olyan jogszabályt alkot, amely kétséget kizáróan demonstrálja elkötelezettségét az Európai Unió és a nemzeti kisebbségi jogok biztosítása mellett.”