Ukrajnának a béketárgyalás az érdeke, véli a magyarok többsége

Azt írták, politikai hovatartozástól függetlenül minden társadalmi csoportban többségi álláspont, hogy az ukránoknak érdekében állna a béketárgyalások megkezdése.

„Miközben a nyugati világ egy hangos része a gazdasági háború folytatása és a fegyverkezés finanszírozása mellett érvel, a világ józanabbik fele a fegyveres harcok mielőbbi beszüntetését és a béketárgyalások megkezdését sürgeti" – fogalmaztak a közleményben, hozzátéve, hogy utóbbi a konfliktus rendezésének békés módját, s nem a jelenlegi helyzet elfogadását jelentené.

Rámutattak arra: mivel a háborút egyértelműen az ukránok szenvedik meg a leginkább, a Nézőpont Intézet azt vizsgálta, hogyan ítélik meg a magyar választók a szomszédos ország érdekét a háború árnyékában.

A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy mi állna Ukrajna érdekében, a béketárgyalások vagy inkább a háború folytatása, mely kérdésfeltevés nem utalt sem az ukránok, sem az oroszok által teendő engedményekre.

A válaszokból kiderült, hogy tízből hét magyar választó szerint inkább a béketárgyalások megkezdését kellene sürgetnie Ukrajnának, míg a háború folytatását csak minden ötödik magyar vélte ukrán érdeknek.

Kevésbé szokványos, de annál fontosabb megállapítás, hogy a magyarok véleményét a politikai preferenciák sem befolyásolják az ügyről. A kormánypárti és kormánykritikus szavazók csaknem hasonló mértékben – 73 és 69 százalékban – vélik úgy, hogy a béketárgyalások állnának Ukrajna érdekében, míg a háborúpártiság kisebbségi álláspont – 22 és 16 százalék – mindkét táborban – írták.

A Nézőpont Intézet közlése szerint nemzeti egyetértés mutatkozik a békepártiságban. Nemcsak a legnagyobb élettapasztalattal rendelkező 70 év feletti korosztály (84 százaléka), de még a legfiatalabb megkérdezettek, a 18–29 évesek több mint kétharmada (69 százalék) is úgy ítéli meg, hogy inkább a béketárgyalások állnak Ukrajna érdekében. A háborúpárti hangok nem győzték meg a brüsszeli fősodor álláspontjára általában nyitottabb fővárosiakat sem, 69 százalékuk szerint az ukránoknak inkább a békére kellene törekedniük – összegzett az intézet.

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása november 28–30. között ezer ember telefonos megkérdezésével készült – olvasható a közleményben.

Közeleg a tél, ami súlyos humanitárius katasztrófával fenyeget Ukrajnában, ezért mielőbb el kell jönnie a békének, ugyanis Európa is egyre nehezebb helyzetbe kerül a kettős nyomás, a háború következményei és az illegális migráció miatt – jelentette ki a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Genfben.

A tárcavezető a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) tanácsának általános vitáján arról számolt be, hogy Magyarországot földrajzi elhelyezkedése miatt az ukrajnai háború negatív következményei és az erősödő illegális bevándorlás egyszerre sújtja.

Hazánk történelme legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre a szomszédban zajló fegyveres konfliktus miatt. Már több mint egymillió menekült érkezett Magyarországra, a maradni kívánóknak ellátást nyújtanak, a gyerekeket beiskolázzák, és mindezt folytatni is fogják, amíg csak szükséges – hangsúlyozta.

A kilátásokat borzalmasnak nevezte, és rámutatott, hogy közeleg a tél, ami súlyos humanitárius katasztrófát okozhat Ukrajnában, ezért el kell jönnie a békének.

„Mikor, ha nem most kellene sürgetnünk a mielőbbi békét, valamint figyelmeztetni azokat, akik inkább szítják az eszkalációt ahelyett, hogy segítenének megállítani a háborút?” – tette fel a kérdést.

Szijjártó Péter ugyanakkor felszólalásában aláhúzta, hogy Magyarországnak nem csak keletre, hanem az ostrom alatt álló déli határára is figyelnie kell, ahol csak idén 255 ezer illegális határátlépési kísérletet kellett megakadályozni.

Szavai szerint itt ráadásul „az erőszak és az agresszió új dimenziója” tapasztalható,

miután migránsok egyes felfegyverzett csoportjai egymásra és a határőrökre támadtak.

Mint közölte, az idei évben mintegy 1500 eljárás indult embercsempészek ellen Magyarországon, ami jól mutatja az érkezők számának újbóli növekedését, ez már a 2015-ös válság idején látottakra hasonlít.

Kiemelte: a nemzetközi jogot mindenkinek tiszteletben kell tartania, a menekülők ennek értelmében csakis az első biztonságos országban maradhatnak ideiglenesen, nem léphetik át biztonságos országok határait, ugyanis ez bűncselekmény, nem emberi jog.

A miniszter erre jó példaként Magyarországot hozta fel, ahova első biztonságos országként mindenkit beengednek a szomszédos Ukrajnából, azonban a dél felől, legalább öt-hat államon keresztül érkező bevándorlókat nem.

„Természetesen mindig meg fogjuk védeni országunk határait, eleget téve nemzeti és európai uniós kötelezettségeinknek” – szögezte le.

„A migrációt bátorító brüsszeli politikának véget kell vetni, az európai országokat támogatni kellene abban, hogy megvédjék saját területüket és egyben az Európai Unió területét”

– tette hozzá.

Majd úgy vélte, hogy a migrációpárti politika veszélyes, segíti az embercsempészek üzleti modelljét, akik dollármilliókat keresnek azon, hogy embereket szállítanak veszélyes útvonalakon Európába.

Ennek megfelelően pedig embercsempésznek számítanak azok az “úgynevezett NGO-k” is, amelyek biztonságos országok határain vagy az életveszélyes földközi-tengeri útvonalon keresztül hoznak menedékkérőket a kontinensre – jelentette ki.

Európa „nem elég erős” ahhoz, hogy egyedül szembeszálljon Moszkvával – jelentette ki Sanna Marin finn miniszterelnök pénteken, amikor az öreg kontinens képességeit értékelte Oroszország ukrajnai háborúja kapcsán.

A NATO-tagjelölt ország vezetője ausztráliai látogatásán hangsúlyozta, hogy Oroszország támadása a szomszédos Ukrajna ellen rávilágított Európa gyengeségeire és stratégiai hibáira Moszkvával szemben.

A Lowy Institute-ban, egy sydney-i székhelyű agytrösztben tartott beszédében azt mondta: „Nagyon őszinte leszek önökkel (….), Európa jelenleg nem elég erős, az Egyesült Államok nélkül bajban lennénk”.

Hangsúlyozta, hogy Ukrajnát „minden eszközzel” segíteni kell, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok kulcsszerepet játszott abban, hogy Kijevnek fegyvereket, pénzt és humanitárius segítséget nyújtson az orosz előre nyomulás megállításához.

„Biztosítanunk kell, hogy ezeket az európai védelmet, az európai védelmi ipart is megerősítsük, hogy különböző helyzeteket tudjunk kezelni”

– tette hozzá.

Finnország majdnem 105 évvel ezelőtt nyerte el függetlenségét Oroszországtól, és bár nagyrészt gyengébb fegyverzettel, nem sokkal később, a második világháború idején súlyos veszteségeket okozott a megszálló szovjet hadseregnek.

A finn vezető bírálta a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való kapcsolat fontosságát hangsúlyozó uniós politikát, és azt mondta, hogy a blokknak hallgatnia kellett volna tagállamaira, amelyek egykor a Szovjetunióhoz tartoztak.

Kifejtette: Európa sokáig olyan stratégiát épített Oroszországgal szemben, hogy szorosabbra fűzze gazdasági kapcsolatait, energiát vásárolt Oroszországtól. Azt hitte, hogy ez megakadályoz egy háborút, de ez a megközelítés “teljesen tévesnek” bizonyult – vélekedett a finn kormányfő.

„Túlságosan függők lettünk az olyan rezsimekkel való együttműködéstől, melyek nem osztják közös értékeinket” – tette hozzá.

A Kínával folytatott kereskedelmet realitásnak nevezte.

„Mindannyiunknak vannak aggodalmai Kína ügyében, és figyelnünk kell arra, hogy amikor Kínáról van szól, ne alakuljon ki súlyos függőségünk” – mutatott rá.

Marin később találkozott Anthony Albanese ausztrál miniszterelnökkel, akivel közös nyilatkozatot adott ki, melyben hangsúlyozták az együttműködés szükségességét azért, hogy megerősítsék a nyitott és demokratikus társadalmak ellenálló képességét és támogassák a fenntartható fejlődést.

Ausztrália, a NATO-n kívül Ukrajna leginkább bőkezű támogatója, valamint Finnország, a NATO-tagság várományosa nyilatkozatában azt követelte, hogy Moszkva azonnal vonuljon ki Ukrajnából.

Az Európai Bizottság azt hiszi, hogy mindent megold, ha elég pénzt ad Ukrajnárnak a háború után, ugyanakkor ez hozzállás hibás az EBESZ korábbi vezetője szerint.

Ha kizárólag a pénzen alapul a „Marshall-terv”, Ukrajna számára egyszerűen nem fog működni – írja Mat Whatley, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) korábbi vezetője a Politicón megjelent cikkében. A nyugati nemzetek konszenzusa, amely nemcsak a háború valódi méreteit és annak világméretű hatásait ítéli meg rosszul, de a konfliktus utáni újjáépítések történelmi tanulságait is rosszul alkalmazza.

„Jelenleg az Európai Bizottság jár élen a pénz mindent gyógyít megközelítésben”

– jelenti ki Whatley. Félretéve azonban azt a tényt, hogy az Európai Unió eddig csak a töredékét tudta kifizetni az Ukrajna megsegítésére felajánlott összegeknek, Whatley felhívja a figyelmet, hogy van egy döntő különbség 1945 és napjaink között: az Ukrajna hatalmas területein szétszórt taposóaknák.

Jelenleg az ország legnagyobb gazdasági központja, Kijev körül hatalmas területek vannak sűrűn aláaknázva. A déli és keleti területek, ahol a legsúlyosabb harcok folytak, szintén sűrűn vannak aknákkal teleszórva, beleértve a gazdag mezőgazdasági művelésű keleti sztyeppét, amely kulcsfontosságú Ukrajna gazdaságának helyreállítása szempontjából, valamint a déli ipari központokat, amelyek Európa acélimportjának tizedét adják. A Fekete-tenger, az ukrán export kritikus ütőere tengeri aknákkal van tele.

A jelenlegi becslések szerint az ország teljes területén 160 000 négyzetkilométer lehet szennyezett. Összehasonlításképpen: 2020-ban világszerte 153 négyzetkilométernyi területet tisztítottak meg az aknáktól. Ilyen ütemben Ukrajna megtisztítása több mint ezer évet venne igénybe.

Ezért, mivel a gazdasági fellendülés nem érhető el aknamentesítés nélkül, azt be kell építeni minden jövőbeli Marshall-tervbe – javasolja.

„Az aknákkal szennyezett területeken egyszerűen nem lehet ipari tevékenységet folytatni”

– tette hozzá. Az aknamentesítés azonban drága, munkaigényes, fáradságos és lassú. A hosszadalmas képzés miatt a kapacitás növelése kihívást jelent. Whatley ezek alapján kijelntette:

„az ukrajnai Marshall-tervre vonatkozó nyugati konszenzus téves”.

Ukrajna újjáépítése nem csak pénzzel kezdődik és nem csak pénzzel ér véget – és a siker érdekében mindenekelőtt hatalmas, összehangolt aknamentesítési erőfeszítéseknek kell kezdődniük.