Elképesztő: Ukrajna nemzetközileg tiltott fegyvereket követel Washingtontól

Nemzetközi egyezmények által számos országban tiltott, de Oroszország és az Egyesült Államok által éppenséggel széles körben használt kazettás bombákat kért Kijev titokban Washingtontól - írta meg bennfentes forrásokra hivatkozva a CNN még december elején. Mint kiderült, az amerikai hírportál értesülései igazak voltak, nemrég ugyanis az ukrán hadsereg egyik amerikai tanácsadója nyíltan felszólította az amerikai kormányt egy lapinterjúban, hogy azonnal küldjenek Kijevnek a tiltott lőszerből, mondván, azok döntőek lehetnek a háború kimenetelében, és a segítségükkel Ukrajna hamarabb legyőzhetné Oroszországot.

- fogalmazott Dan Rice, az ukrán fegyveres erők főparancsnokának különleges tanácsadója, aki az orosz-ukrán háború kitörése óta szoros kapcsolatot ápol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

A kazettás lőszer olyan, a levegőből, földről vagy vízről indított lőszer vagy bomba, amely sok apró, akár több száz robbanó lőszert lök ki magából a becsapódás előtt, hatalmas pusztítást okozva ezzel. Egy kazettás lőszer a résztölteteivel akár több futballpálya méretű területet is beteríthet. Aki a kazettás lőszer csapásmérő területén tartózkodik, nagy valószínűséggel meghal vagy súlyosan megsérül.

Egy 2008-as nemzetközi egyezmény, melyet 110 ország ratifikált (Oroszország, az USA és Ukrajna éppenséggel nem), megtiltotta ezeknek a fegyvereknek a használatát. Ez a döntés elsősorban azért született, mert az "anyalőszerből" kiszakadó kisebb bombák közül néhány általában nem jön működésbe a becsapódáskor, így bizonyos esetekben ezek évekkel az aktuális háború lezárta után is szedhetnek emberáldozatokat. Az USA ugyan 2008-ban elhatározta, hogy 2018-ig teljesen kivezeti a kazettás lőszereit, ezt a döntést azonban Donald Trump elnök megváltoztatta, és engedélyezte a lőszertípus határozatlan ideig tartó használatát.

Kazettás lőszereket egyébként az ukrán és az orosz fél is jól dokumentált módon bevet a háború kirobbanása óta. Az ilyen típusú támadások jellemzően civil áldozatokkal járnak.

Noha Ukrajna kérése egyértelmű és világos, nem valószínű, hogy az Egyesült Államok kazettás bombákat küldene Kijevnek, mivel a Kongresszus papíron megtiltotta az ilyen fegyverek exportját. Igaz, Joe Biden amerikai elnök, és Antony Blinken külügyminiszter elviekben felülbírálhatja ezt a tilalmat, ha úgy döntenek.

John Kirby, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője újságíróknak azt mondta nemrég a kazettás lőszerekről, hogy az "az amerikai kormánynak aggályai vannak az ilyen típusú lőszerek használatával kapcsolatban".

Ukrajna mintegy 1400 drónt vásárolt, főként felderítésre, és olyan harci modellek kifejlesztését tervezi, amelyek képesek megtámadni az öngyilkos drónokat, amelyeket Oroszország használ az ország elleni támadása során – ezt az ukrán digitális fejlesztési miniszter közölte.

Mihajlo Fedorov az AP amerikai hírügynökségnek adott interjújában elmondta, hogy Ukrajna egyebek között Fly Eye típusú, kis méretű, hírszerzésre, harctéri megfigyelésre és felderítésre használt gépeket vásárolt. Hangoztatta, hogy erőik többé-kevésbé el vannak látva felderítődrónokkal, és a következő lépés a csapásmérő drónok rendszeresítése.

Szólt arról, hogy Ukrajna olyan drónok kutatását és fejlesztését végzi, amelyek képesek felvenni a harcot más drónokkal, megsemmisíteni őket. Kilátásba helyezte, hogy jövő februárban vagy márciusban drasztikusan meg fog változni a helyzet a drónok bevetése tekintetében.

Az Ukrajna ellen indított háború miatt nem hívják meg az orosz kormányt a világ legrangosabb nemzetközi biztonságpolitikai fórumára, a müncheni biztonsági konferenciára (Munich Security Conference – MSC) – mondta a szervezőbizottság elnöke szerdán.Christoph Heusgen a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádiónak elmondta, hogy a február 17-én kezdődő háromnapos tanácskozásra – amelyet 59. alkalommal rendeznek meg – nem hívnak meg senkit az orosz kormányból, mert a moszkvai vezetés továbbra is kitart a háborús céljai mellett, az MSC pedig nem arra való, hogy színpadot biztosítson a propagandához.

A konferencián az orosz ellenzéknek és a civil társadalomnak adnak teret és nem olyan embereknek, mint Szergej Lavrov (orosz külügyminiszter), akik csak a legrosszabb propagandát művelnék – tette hozzá a német diplomata, aki tavaly óta vezeti az MSC-t, és előtte 2017-től 2021-ig Németország nagykövete volt az ENSZ-nél, 2005-től 2017-ig pedig az akkori kancellár, Angela Merkel kül- és biztonságpolitikai tanácsadójaként dolgozott.

Azzal kapcsolatban, hogy az MSC a nemzetközi közösséget feszítő konfliktusok rendezését szolgáló informális egyeztetések fóruma is, kiemelte, hogy a Vlagyimir Putyin vezette Kreml törekvéseivel összefüggésben teljességgel eredménytelenek voltak az erőfeszítések.

Mint mondta, a német kormány éppen a 2007-es MSC-n elmondott orosz elnöki beszédből levont következtetések alapján ragaszkodott 2008-ban ahhoz, hogy Ukrajna és Grúzia ne legyen NATO-tag, de Vlagyimir Putyin mégis a háború mellett döntött.

Az orosz elnök azért lépett a konfliktusok békés rendezése helyett a háború útjára, mert helyre akarja állítani a birodalmi Oroszországot és le akarja igázni Ukrajnát. Ezzel a törekvéssel nekünk szembe kell szállnunk – jelentette ki Christoph Heusgen.

A többi között arról is szólt, hogy Oroszország bizonyos mértékig elszigetelődött, de tovább kell erősíteni a Moszkvára kifejett nyomást olyan országok részéről is, mint Kína, India és sok afrikai állam.

„Az oroszok, az orosz elitek előtt is világossá kell válnia, hogy a jövő, egy jó jövő nem lehetséges Putyinnal” – fogalmazott az MSC vezetője.

A legutóbbi MSC-t február 18-tól 20-ig, néhány nappal Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete előtt tartották. A tanácskozáson nagyjából 600 vendég vett részt, köztük bő 30 állam- és kormányfő, valamint száznál is több miniszter. A meghívottak között volt Vlagyimir Putyin és Szergej Lavrov is. Az orosz vezetők nem látogattak el Münchenbe arra hivatkozva, hogy az MSC szerintük elveszítette az objektivitását. Az idei fórumot 1991 óta először tartották orosz résztvevők nélkül.

Az orosz hatóságok Kabard- és Balkárföldön két fegyveressel végeztek, akik az ukrán szakszolgálatok utasítására terrortámadásra készültek Csegem városában – közölte szerdán az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Az FSZB szerint a két büntetett előéletű orosz állampolgár azt tervezte, hogy a merénylet végrehajtását követően Ukrajnába távozik, hogy ott részt vegyen az orosz fegyveres erők elleni harcban. A két férfit hétfőn Nalcsik külvárosában lőtték le, amikor az őrizetbe vételükre irányuló kísérlet során ellenállást tanúsítottak. A helyszínen egy AK-74-es gépkarabélyt, egy PM pisztolyt és egy 2 kilogramm TNT-vel egyenértékű rögtönzött robbanószerkezetet találtak. A tájékoztatás értelmében mindketten egy terrorista hálózat tagjai voltak, amely 2021-ig működött a kabard-balkárföldi 3. számú büntetőtelepen.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők harci cselekmények következtében a Harkiv megyei Kupjanszk irányában több mint harminc katonát, három páncélozott harcjárművet és két egyéb járművet, Liman irányában több mint 170 ukrán katonát, két páncélozott személyszállító járművet és négy kisteherautót, Donyeck térségében több mint nyolcvan katonát, egy harckocsit, négy páncélozott harcjárművet és öt egyéb járművet, a donyecki régió déli részén pedig több mint 70 katonát és „zsoldost”, öt páncélozott harcjárművet és két kisteherautót veszítettek.

Az orosz rakéta- és tüzérségi erők öt ukrán vezetési pontra, 72 tüzérségi egységre, valamint 97 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egy fegyver- és hadfelszerelés-raktárt, két amerikai gyártmányú M777-es és egy német FH-70-es tarackot, három Grad sorozatvetőt, három Mszta-B önjáró tarackot, valamint egy D-20-as és egy D-30-as löveget.

Az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 352 repülőgépet, 192 helikoptert, 2734 drónt, 399 légvédelmi rakétarendszert, 7282 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 950 sorozatvetőt, 3737 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7792 speciális katonai járművet semmisítettek meg. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett közigazgatási főtanácsának tagja a TASZSZ állami hírügynökségnek nyilatkozva azt állította, hogy 2022-ben több mint tízezer lengyel vett részt az ukrán fegyveres erők oldalán a harci cselekményekben. Korábban Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” sajtótisztje azt mondta, hogy több mint 30 országból származó külföldi „zsoldos” harcol a fronton ukrán oldalon.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek szerdán ukrán tüzérségi támadást. Jaszinuvatában egy óvodát ért találat.