Történelmi megállapodást kötött Magyarország energiaügyben

Aláírták azt a szerződést, amely alapján Azerbajdzsánból – Georgián és Románián keresztül – Magyarországra jöhet majd áram egy tengeralatti vezetéken. Orbán Viktor arról beszélt, hogy Magyarország a világon egyedülálló beruházás mellett kötelezte el magát. A kormányfő hangsúlyozta, hogy az európai országoknak maguknak kell gondoskodniuk az energiabiztonságról. Szijjártó Péter külügyminiszter pedig arról beszélt, hogy újabb energiaforrásokat kell felderíteni, és újabb forrásokat kell Európa irányába terelni – számoltak be róla az M1 Híradóban.

A világon egyedülálló infrastrukturális beruházásról írtak alá megállapodást négy ország – Azerbajdzsán, Georgia, Románia és Magyarország – vezetői szombaton Bukarestben. A Fekete-tenger alatt létrejövő több mint 1000 kilométeres víz alatti vezeték a Kaszpi-térségben, vagyis az Azerbajdzsánban és Georgiában előállított zöld áramot fogja Közép-Európába, így Romániába és Magyarországra szállítani.

„Az európai helyzet olyan zavaros, amire emberemlékezet óta nem volt példa” – mondta Orbán Viktor a megállapodás aláírása előtt. A miniszterelnök emlékeztetett rá, hogy háború dúl a szomszédunkban és súlyos energiaválság van egész Európában.

Ahogy fogalmazott:  véget ért az a korszak, amikor olcsó nyersanyagot, energiát hoztunk be Oroszországból, cserébe nyugati technológiát adtunk, és ez mind két fél számára gazdasági növekedést és katonai biztonságot eredményezett.

„Ez a korszak véget ért, új stratégia viszont nincs. Ebben a pillanatban mi egy stratégiai vákuumban vagyunk”

– szögezte le a miniszterelnök.

Orbán Viktor kifejtette, hogy ebben a vákuumban az uniós tagállamok vezetőinek kell gondoskodniuk arról, hogy megteremtsék országaik számára a gazdasági és az energiabiztonságot. Hozzátette: észszerű és elérhető közelségben a Kaszpi-tenger körül van energiaforrás, és ennek kiaknázása jelent innovatív megoldást ez az új vezeték.

„Magyarország büszke arra, hogy egy világon egyedülálló beruházás mellett kötelezhetjük el magunkat. Amikor stratégiai vákuum jön létre, akkor az innováció jelentősége megnő, csak az jelent megoldást. Márpedig mi most a világ leghosszabb tenger alatti villamosenergia vezetékének megépítésére készülünk. Ez az igazi innováció” – mondta Orbán Viktor.

Térkép arról a tengeralatti villamosvezetékről, amely Azerbajdzsánból kiindulva, Georgián és Románián keresztül szállít majd úgynevezett zöld áramot Magyarországra. Az elektromos vezeték kiépítéséről szóló szerződést Bukarestben, a Cotroceni-palotában írták alá 2022. december 17-én.

Az M1 Híradó térképén látható, hogyan fog a zöldáram Magyarországra érkezni, jelentősen megnövelve hazánk energiabiztonságát.

A külgazdasági és külügyminiszter a Híradónak adott interjúban megerősítette, hogy egy nagyon fontos energetikai megállapodás született most a négy ország között.

„Fontos, hogy megállapodás született Azerbajdzsán, Georgia, Románia és Magyarország között arról, hogy az Azerbajdzsán Kaszpi-tengeri, sekélytengeri részén végrehajtandó szélerőmű beruházásokból fakadó zöld villamosenergiát Georgiába, onnan Georgiából Romániába egy tengeralatti kábelen elszállítva egészen Magyarországig szállítják. Összességében egy három gigawatt teljesítményű villamosenergia vezeték jön itt majd létre” – emelte ki Szijjártó Péter.

A miniszter elmondta, hogy a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére már áprilisban megkapta a megbízást egy olasz cég. A költségeket, mintegy két és félmillió eurót, a Világbank fedezi. A tanulmány elkészítésének a határideje 2023 vége: onnantól számítva a beruházás 3-4 év alatt elkészülhet. A nagyszabású fejlesztést az Európai Bizottság is támogatja 2,3 milliárd euróval.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy hazánk a most aláírt megállapodás nyomán zöld áramot tud majd importálni a dél-kaukázusi országból a Kaszpi-tengeren végrehajtandó szélerőmű-beruházásoknak és az összességében 3 gigawatt teljesítményű vezeték megépítésének köszönhetően.

Kiemelte: a vezeték tenger alatti része 1195 km hosszú lesz, ami új világcsúcsnak számít e tekintetben. A megvalósíthatósági tanulmányra már áprilisban megkapta a megbízást egy olasz cég, ennek 2,5 millió eurós költségét a Világbank fedezi, és a dokumentum jövő év végére el fog készülni. Innentől kezdve a beruházás elvileg három-négy évet vehet igénybe – tájékoztatott.

Hozzátette: Azerbajdzsán jelenleg beruházókat gyűjt szélerőművek telepítésére a Kaszpi-tengeri offshore területeken.

Szijjártó Péter üdvözölte, hogy az Európai Bizottság a projektet közös érdekű beruházásként kezeli, és ezért a fejlesztésre 2,3 milliárd eurós támogatást irányzott elő.

Az 500 kilovoltos vezeték lefektetését hatalmas mérnöki teljesítménynek nevezte, hangsúlyozva, hogy ekkora távolságon már nagy a hálózati veszteség, valamint hogy minél mélyebben fut a vezeték, annál nagyobb nyomást kell kibírnia.

Szijjártó Péter közölte, hogy vannak tervek arra nézve is, hogy a vezeték mellé optikai kábelt is lefektessenek.

A miniszter leszögezte: „egész Európában energiaellátási válság ütötte fel a fejét, amelynek megoldásához nem a földgáz- vagy a kőolajársapka vezet el, mert az tovább csökkenti a majd rendelkezésre álló mennyiséget, hanem itt újabb energiaforrásokat kell felderíteni és Európa irányába terelni.”

A kormányfő hangsúlyozta, hogy az Európai Unió stratégiai vákuumban van, amelyben az országok vezetőinek kell gondoskodniuk arról, hogy megteremtsék országaik számára a gazdasági és energiabiztonságot. Hozzátette: a megoldás új energiaforrások keresése és beszállítása Európának.

Észszerű közelségben a Kaszpi-tenger körül van energiaforrás, és ennek kiaknázására jelent innovatív megoldást a most bejelentett vezeték – mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor kiemelte,

a mostani európai helyzet „olyan zavaros, amilyenre emberemlékezet óta nem volt példa”.

Háború van a szomszédunkban, van egy súlyos energiaválság – amely nemcsak ár-, hanem ellátási válság is –, közben az egész európai gazdaságon végigsöpör az infláció, az európai vezetők úgy döntöttek, hogy szétválasztják az orosz gazdaságot és az európai gazdaságot, és ráadásul az Egyesült Államokban soha nem látott, Európát is sújtó piacvédelmi intézkedéssorozat vette kezdetét – sorolta.

Mindez azt jelenti, hogy véget ért az európai gazdaságtörténetnek az a korszaka, amelyben olcsó nyersanyagot és energiát hoztunk be Oroszországból, cserében nyugati technológiát adtunk, és ez mindkét fél számára gazdasági növekedést és katonai biztonságot eredményezett. Új stratégia viszont nincs, ezért alakult ki stratégiai vákuum – mutatott rá.

Hangoztatta: ebben a helyzetben csak az innováció jelent megoldást, és a most bejelentett vezeték igazi innovatív beruházás. Az elsősorban szél- és napenergia-termelésből Azerbajdzsánból villamos energiát szállító, tenger alatti vezeték 1195 kilométer hosszúságú lesz, és gyors internetes adatátvitelre alkalmas optikai kábellel is összeköti majd Romániát és Georgiát.

Kapacitása eléri az 1000 megawattot.

A szerződést Orbán Viktor mellett Nicolae Ciuca román kormányfő, Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök és Irakli Garibasvili georgiai miniszterelnök írta alá Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök jelenlétében.

A miniszterelnök felszólalásában méltatta, hogy az EU az elmúlt időszakban sok figyelmet fordított Azerbajdzsánra, fejlesztette az együttműködést, és Ilham Aliyev azerbajdzsáni államfő is nyitott volt együttműködésre. „Én is több mint egy évtizede tapasztalom azt, hogy Azerbajdzsánra mint megbízható partere mindig számíthat az Európai Unió” – jelentette ki.

Megemlítette Orbán Viktor azt is, hogy nyolc év után érkezett újra Bukarestbe, és hatalmas fejlődést tapasztalt, amely meglátása szerint indokolttá tette Románia tagságát a schengeni övezetben.

De a minap „az EU-ban még hibás döntést hoztunk” – emlékeztetett –, és ezt korrigálni kell, Romániát fel kell venni a szabad mozgást biztosító övezetbe. A kormányfő biztosította a szombati rendezvényt irányító Klaus Johannis román elnököt, hogy Bukarest ebben számíthat Magyarországra.

Románia és Azerbajdzsán közös beruházással építené meg a cseppfolyósított földgáz tartályhajókon történő szállításához szükséges LNG-terminálokat a Fekete-tenger partján. A megvalósíthatósági tanulmányok közös finanszírozásárólegy hónapja írt alá megállapodást Bukarestben az azeri SOCAR és a román Romgaz állami vállalat.

Az emlékeztető aláírásánál jelen lévő Nicolae Ciuca román miniszterelnök szerint az azeri-román közös LNG-projekt megvalósításával alternatív útvonalat nyitnak a Kaszpi-tenger térségében kitermelt fölgáz Európába juttatása számára.

Ciuca kiemelte: kevesebb mint három hét telt el azóta, hogy október elsején az LNG-projekt elindításáról egyeztetett Ilham Aliyev azeri elnökkel Szófiában, a Bulgáriát és Görögországot összekötő gázvezeték átadása alkalmából.

A román kormányfő szerint továbbra is keresik a megoldást arra, hogy az azeri földgázt Törökországon és Bulgárián keresztül haladó vezetékeken szállítsák Románia és más felhasználók, köztük Moldova felé.

„Azerbajdzsánnal együtt vállaltuk, hogy segítünk Moldovának hozzájutni a szükséges gázmennyiséghez” –

mondta a román miniszterelnök.

A SOSCAR és a Romgaz közötti megállapodás aláírásánál a bakui kormány két tagja, Mikayil Jabbarov gazdasági és Parviz Shahbazov energiaügyi miniszter, valamint Virgil Popescu román energiaügyi miniszter is jelen volt.

Jabbarov felidézte: a SOCAR több mint egy évtizede van jelen a román piacon, számos szomszédos ország és európai állam energetikai biztonságához járul hozzá, az Európai Bizottsággal kötött megállapodásában pedig vállalta, hogy 2027-ig megduplázza az unióba irányuló földgáz-export mennyiségét.

Shahbazov rámutatott, hogy a fekete-tengeri LNG-terminálok megépítése lehetővé teszi, hogy az azeri földgáz a térség több államába is eljusson, köztük Romániát és Magyarországot említette.

Azerbajdzsán, Georgia, Románia és Magyarország között több mint egy évtizede folynak egyeztetések az úgynevezett AGRI-projekt megvalósításáról. Az eredeti elképzelés szerint az azerbajdzsáni Sangachal-terminált csővezeték kapcsolná össze a Fekete-tenger partján, Georgiában található Kulevi kikötővel, ahol a SOCAR cseppfolyósító terminál építését tervezi.

A cseppfolyós halmazállapotú földgázt tankerek szállítanák a romániai Konstanca kikötőjébe,

ahonnan az újragázosítást követően a román vezetékhálózaton jutna el a földgáz a felhasználókhoz.

Az AGRI-projekt megvalósítása évente mintegy 7-8 milliárd köbméternyi földgáz Romániába szállítását és elosztását tenné lehetővé.