Az igazán erkölcsös lépés az volna, ha tárgyalásos úton vetnénk véget a háborúnak –írja egy amerika lap

A cikk szerzői nem akárkik: David H. Rundell, a szaúd-arábiai amerikai nagykövetség korábbi misszióvezetője, valamint Michael Gfoeller, az Egyesült Államok központi parancsnokságának korábbi politikai tanácsadója, aki tizenöt évig szolgált Kelet-Európában és a Szovjetunióban.

A szerzők párhuzamot vonnak az amerikai polgárháború és a jelenleg is zajló orosz–ukrán katonai konfliktus között. Mint írják, az amerikai polgárháború első éveiben Abraham Lincoln elnök korlátozott konfliktusra törekedett ellenfeleivel szemben, s elsősorban a megbékélést helyezte előtérbe. Három év patthelyzet kellett hozzá, hogy belássa, mindez nem lesz elég a győzelemhez.

Vlagyimir Putyin Lincolnhoz hasonlóan a háború gyors lezárását tervezte, ami után kikényszerítheti a számára fontos dolgokat, mint például a Krím orosz ellenőrzése, Ukrajna semlegessége, továbbá a Donbasz orosz lakosságának autonómiája.

Miután taktikája látványos kudarcot vallott, neki fél év is elég volt a felismeréshez, hogy 150 ezer emberrel nem tudja megvalósítani, amit szeretne.

További hasonlóságnak tekinthető, hogy míg a Lincoln által kinevezett, rendíthetetlen tábornok, Sherman módszeresen tette tönkre az Atlantába vezető síneket, addig Putyin embere, Szurovikin az ukrán vasutakat ellátó elektromos hálózatot rombolja. Úgy néz ki – állapítják meg a szerzők – Szurovikin egyetért Shermannel abban, hogy „a háború kegyetlenség, és nem lehet finomítani rajta”.

A nyugati tudósításokkal ellentétben az orosz hadsereg immár Oroszország legfejlettebb fegyvereivel van felszerelve, és messze nem olyan demoralizált, mint amilyennek leírják.

Ukrajna viszont a kimerülés jeleit mutatja, immár a túléléshez is nyugati támogatásra szorul.

A kifárasztásos taktika alapján az várható, hogy az oroszok a télen masszív támadást indítanak, megpróbálják megtörni az ukrán ellenállást.

Ahogy az oroszok elkezdik majd felmorzsolni az ukrán hadsereget, egyre többen fogják azt követelni, hogy a Nyugat ne csak fegyverszállítmányokkal, kiképzéssel és információkkal segítse Ukrajnát, hanem közvetlenül katonailag is. Ez azonban Rundell és Gfoeller szerint több okból is egyértelmű hiba volna.

Először is, szögezik le, Ukrajna nem tagja a NATO-nak, és a szövetségnek nem kötelessége megvédeni. Ráadásul Putyin nem fenyegette meg a NATO egyetlen tagját sem, miközben világossá tette, hogy az Ukrajna területére lépő külföldi csapatokat ellenséges harcosként fogja kezelni. Vagyis

az Oroszországgal vívott proxyháború gyorsan a világ legnagyobb atomhatalmával vívott valódi háborúvá változna.

Sokan vannak, akik a háborút a jó és a rossz harcaként igyekeznek bemutatni, a valóság azonban ennél jóval összetettebb. Ukrajna nem virágzó demokrácia, írják, hanem egy „elszegényedett, korrupt, egypárti állam, kiterjedt cenzúrával”, ahol nemegyszer megtörtént, hogy az orosz gyakorlathoz hasonló módon ellenzéki újságokat és politikai pártokat üldöztek.

Érdekes az is, hogy a konfliktus kirobbanása előtt az amerikai kongresszus még határozottan elítélte a különböző szélsőjobboldali csoportokat. Ők pedig azóta nem változtak meg. Megemlítik, hogy Kijev harcot hirdetett az orosz nyelv ellen, valamint azt is, hogy civilek százait ölték meg ukrán lövedékek a Donbaszban.

„Az igazán erkölcsös lépés az volna, ha tárgyalásos úton vetnénk véget a háborúnak, ahelyett, hogy meghosszabbítjuk az ukrán nép szenvedéseit egy olyan konfliktusban, amelyet minden bizonnyal nem tudnak megnyerni amerikai életek kockáztatása nélkül”

– összegeznek a szerzők.

Kijev polgármestere a Reutersnek adott interjúban arra figyelmeztet, hogy az ukrán fővárosban télen „apokalipszis” várható, amennyiben folytatódnak az infrastruktúrára mért orosz légicsapások. A lakosság evakuálása egyelőre nem volna időszerű, de erre mindenképp fel kell készülniük – mondta.

„Kijev áram-, víz- és hőellátás nélkül maradhat. Ez esetben megtörténik a hollywoodi filmekből ismert apokalipszis, ugyanis olyan alacsony lesz a hőmérséklet a lakásokban, hogy azok élhetetlenné válnak” – fogalmazott Vitalij Klicsko.

Ugyanakkor a kormányzat és a városvezetés szerinte „mindent meg fog tenni, hogy ez ne történjen meg”. Nem lesz egyszerű: Kijevben nincs elég fűtött óvóhely ahhoz, hogy teljes áramkimaradás esetén mind a 3,6 millió lakost el tudják helyezni.

„Jelenleg közel 500 autonóm hőközpontot készítettünk elő… de egy 3 milliós város számára 500 pont semmi”

– folytatta az egykori nehézsúlyú ökölvívó.

Mint elmondta, ha központi fűtés nélkül marad a város, „sajnos kénytelenek leszünk kiengedni a vizet az épületekből, ellenkező esetben az befagyhat, ami megszakítja a teljes vízhálózat, és az épületek ezután teljesen alkalmatlanná válnak a további használatra”.

Klicsko arra kérte a lakosokat, hogy vészhelyzet esetére készítsenek maguknak élelmiszer- és víztartalékot, valamint ruháikkal és személyes dokumentumaikkal együtt mindig legyenek készen arra, hogy a fűtésszolgáltatás leállása esetén rögtön el tudjanak indulni.

Kijevben jelenleg 20%-os az áramhiány, de a helyzet bármelyik pillanatban romolhat.

Felerősödtek a harcok Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében, de Herszont is lövik az orosz csapatok. Ukrajna területének felén nincs folyamatos áramszolgáltatás, az orosz erők ugyanis továbbra is az energetikai infrastruktúrát támadják. Az emberek szerint víz, villany és gáz nélkül nagyon nehéz tél jön most az országban – számolt be az M1 Híradó.

Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz hadsereg átfogó támadást indított Donbaszban, Liman, Bahmut és Avgyijivka település környékén. Az ukránok azt állítják, hogy ezeket a támadásokat sikerült visszaverniük.

Az orosz védelmi minisztérium közben arról számolt be, hogy az Ukrajna középső részén hajtottak végre sikeres támadást.

„A Dnyipropetrovszki régióban a Moiszivka állomáson sikerült precíziós rakétákkal kilőni nyolc ukrán páncélozott járművet, és más harci járműveket, miközben szállításra készítették fel ezeket az eszközöket” – fogalmazott Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Herszon megyében is egyre intenzívebbek az orosz támadások – erről már az ukrán elnök beszélt egy videóban. „Az orosz csapatok folyamatosan támadják Herszont. Kétszázötvennyolc támadást hajtottak végre az egyetlen hét alatt harminc település ellen. Megsemmisítették Mikolaivban a vízellátórendszert is” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Herszont az orosz csapatok a hónap elején elhagyták. A visszavonulás óta a Dnyeper túloldaláról lövik rakétákkal a várost. A támadások alatt sokan már az óvóhelyekre sem mennek le, inkább annak örülnek, hogy a közüzemi szolgáltatásokat és például az áramellátást időről időre sikerül újraindítani.

A célzott orosz támadások megsemmisítették Ukrajna áramellátó infrastruktúrájának 50 százalékát, ezért még hetekig nem lesz áram az ország nagy részén, és rendszeresek az áramkimaradások is.

Kijevben mindennapossá vált, hogy nincs gáz, villany és víz, ezért egyre többen keresik fel azokat a sátrakat, ahol fel tudnak melegedni és feltölthetik számítógépeiket, telefonjaikat.

Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko arról is beszélt, hogy nem tervezik a főváros evakuálását, de ezt a lehetőséget sem lehet teljesen kizárni – erről K. Debreceni Mihály, a közmédia ukrajnai tudósítója beszélt. Hozzátette:

a főpolgármester szerint az áramkimaradások várhatóan akár tavaszig is eltarthatnak, emiatt mindenhol melegedőhelyeket állítanak fel.

Egyelőre nem számolnak azzal, hogy ki kell telepíteni vagy pedig evakuálni kell a lakosokat. Azzal azonban számolnak, hogy a főváros belső kerületeiből a lakosságot ki kell vinni a külvárosokba, ahol még van megfelelő áramellátás és vízellátás.

Vitalij Klicsko szerint legfeljebb a legnehezebb sorsú, legsebezhetőbb rétegek ideiglenes áttelepítéséről lehet szó Kijev peremvidékére, azon belül is olyan településekre, amelyekben működnek a létfontosságú szolgáltatások.

Ukrajnában tartós áramszünetekre kell számítani. Az ukrán energetikai rendszert ért rakétatámadások miatt keleti szomszédunknál szinte lehetetlenné vált az ütemterv szerinti áramszünet.

A Belső-Ukrajnát ért hétfő reggeli rakétacsapások után Kárpátalján a háztartások 80 százalékában ment el az áram. Mostantól kezdve tilos a kültéri reklámok és a kirakatok megvilágítása, illetve megszűnik a települési közvilágítás. Spórolni kell, kevés az áram – mondta K. Debreceni Mihály az M1 Ma reggel című műsorában. A közmédia kárpátaljai tudósítója szerint Viktor Nikita megyei kormányzó azt mondta, hogy

egyedül a stratégiailag fontos létesítményekben lesz állandó az áramellátás. Továbbá arról is beszélt, hogy a rendőrség ellenőrzi a lekapcsolások végrehajtását.

Az elmúlt időszakban az áramhiány miatt megszaporodtak a lopások.

K. Debreceni Mihály szerint a városokban különbözőképpen spórolnak. Munkácson például kijevi idő szerint reggel 10-től este 6-ig áramtakarékossági intézkedéseket vezettek be. A boltok csak ebben az időszakban lehetnek nyitva. Ez a korlátozás a benzinkutakra, éttermekre és gyógyszertárakra nem vonatkozik.

Az ütemterv szerinti áramkorlátozásokat Kárpátalján áramlottónak hívják. A közmédia tudósítója elmondta, hogy a megyei szolgáltató cég közölte: a jövőben az eddigieknél is hosszabb lekapcsolásokra lehet számítani. Ezek azonban tervezettek lesznek, tehát az emberek eszerint tudják alakítani az életüket. Hozzátette: az ukrán egészségügyi minisztérium Kijevben a kórházak számára kiadott egy ajánlást, amely szerint a műtéteket csak akkor kezdjék meg, ha azt egy esetleges áramszünet ellenére is be tudják fejezni.

Emberek millióit fenyegeti a kemény tél Ukrajnában, tekintettel az ország infrastruktúráját ért számos támadásra – hívta fel a figyelmet kedden Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügynökségének vezetője a világszervezet Biztonsági Tanácsának New York-i ülésén.

„Az Ukrajna energetikai infrastruktúrája elleni támadások, ideértve az erőműveket és a távhőszolgáltatókat, emberek millióit fosztották meg a fűtéstől, valamint az áram- és vízszolgáltatástól” – hangsúlyozta Griffiths. Hozzátette, hogy mindez újabb vetületet ad a háború okozta humanitárius válságnak.

Griffiths szóvá tette az ukrajnai orosz hadművelet kezdete óta az egészségügyi intézményeket ért számtalan támadást is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) eddig 715 ilyen esetet dokumentált kórházak, illetve más hasonló létesítmények ellen. „Ezek több mint 70 százalékát teszik ki az egészségügyi ellátórendszerek infrastruktúrája ellen világszerte elkövetett támadásoknak” – emelte ki.