Putyin: Ukrajnának hamarosan elfogynak a tartalékai

Oroszország hatalmas katonai tartalékokat emészt fel, de óriási a különbség az orosz és az ukrán hadiipari komplexum között, Kijevnek hamarosan nem maradnak tartalékai – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy csütörtök esti sajtókonferencián.

„A különbség közöttünk és azok között, akik ellenünk vannak, az, hogy az ukrán hadiipari komplexum, ha még nem is nullázódott le teljesen, de gyorsan afelé halad. Hamarosan nem lesz saját bázisuk” – mondta.

Putyin szerint Oroszország gyártóbázisa ezzel szemben „csak növekszik”, és nem a gazdaság többi ágazatának rovására. Hozzátette, hogy Ukrajnával ellentétben Oroszország az elmúlt évtizedekben fejlesztette védelmi iparát, hadtudományát és technológiáját.

Elmondta, hogy Oroszország számontartja, mennyi fegyver maradt az ukrán raktárakban, hogy mit tudnak előállítani, hogy milyen időn belül, hogyan tudják kiképezni a személyi állományt. Hozzátette, hogy a NATO forrásai nincsenek kimerülőben, de Ukrajna főként szovjet gyártmányú fegyvereket kap, amelyek fogyóban vannak. Rámutatott, hogy nyugati országok rendelkeznek új eszközökkel, de az ezekre való átállás nem lesz egyszerű.

A „különleges hadművelet” haladási tempójával kapcsolatban azt mondta, hogy a harcok intenzívvé válása igazolhatatlan veszteségekkel járna és „a tyúk magonként csipeget”. Azt hangoztatta, hogy minden konfliktust diplomáciai tárgyalások zárnak le, és annál jobb, minél előbb megérti ezt az ellenfél.

„Arra fogunk törekedni, hogy ez minél előbb befejeződjön. Minél gyorsabban, annál jobb” – mondta, hozzátéve, hogy Oroszország sosem utasította el a párbeszédet, a béketárgyalások felújítását. Furcsának nevezte, hogy Kijev megtiltotta önmaga számára a tárgyalásokat.

Az Ukrajna ellen indított „különleges hadműveletet „kényszerű” és „szükséges” intézkedésnek nevezte. Köszönetét fejezte ki a katonáknak és az őket támogató önkénteseknek. Leszögezte ugyanakkor, hogy Moszkva azok megvédésére törekszik, akik az orosz nép és kultúra részének érzik magukat.

Azt hangoztatta, hogy Ukrajnában nem lehet az emberek azon része ellen fordulni, akik az orosz világhoz tartozónak tekintik magukat, ám egy olyan háborút „szabadítottak el” ellenük, amelyet Oroszország sokáig eltűrt.

„Továbbra is darabolni fognak. Mi meg egyesíteni fogunk. Senki más nem akarja az orosz nép egyesítését, csak mi. És ezt tenni is fogjuk. És meg is tesszük” – fogalmazott az elnök.

Az Ukrajnának szállítandó Patriot amerikai föld-levegő rakétarendszerekkel kapcsolatban elmondta, hogy „mindig van ellenszer”, Oroszország el fogja őket „pattogtatni”. A Patriotokat gyengébbnek nevezte az orosz Sz–300-as rendszereknél. Úgy vélekedett, hogy ezek az eszközök csak meghosszabbítják a konfliktust.

Putyin az év mérlegére vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, hogy bár visszaesés tapasztalható, Oroszország határozottan vette a lépést. Emlékeztetett rá, hogy sokan összeomlást és gazdasági katasztrófát jósoltak neki, de az idei infláció valamivel több, mint 12 százalékos lesz, amivel az ország „sokkal jobban teljesít, mint sok G20-as ország, és magabiztosan bizonyít”. Fontosnak mondta, hogy a külföldi befektetéseket oroszokkal tudták helyettesíteni.

Úgy vélekedett, hogy az orosz gazdaságban nincsenek aggasztó elemek és nem kell attól tartani, hogy kialakult helyzet meggátolná az országnak a jövőre, beleértve a 2023-as évre vonatkozó terveit.

Bejelentette, hogy a jövő hét elején alá fogja írni az olajárplafon bevetésére válaszul bevezetendő intézkedéscsomagot. Azt mondta, ezek elővigyázatossági intézkedések lesznek, mivel az orosz gazdaságot és az üzemanyag- és energiaágazatot érintő egyedi károk nem láthatóak. Közölte, hogy Oroszország jelenleg nagyjából a plafonként meghatározott árakon értékesít.

Putyin azt ígérte, hogy a jövő év elején mondja majd el a parlament két házának az idén esedékes üzenetét.

Az Egyesült Államok az utolsó ukránig akar Oroszországgal közvetve harcolni – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.

Peszkov arra reagált, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Washingtonban megbeszélést folytatott Joe Biden amerikai elnökkel, és felszólalt az amerikai kongresszus két háza előtt. Az ukrán államfő, akinek amerikai részről további katonai támogatást ígértek, egyebek között azt hangoztatta, nem tudja, hogy milyen az igazságos béke Oroszországgal, de biztos benne, hogy kizárja a területi és szuverenitási kompromisszumokat.

Kifejezte a Kreml sajnálkozását amiatt, hogy Zelenszkij látogatása alatt egyetlen békefelhívás sem hangzott el, mint ahogy senki sem hozta szóba az orosz aggályokat sem.

Az Ukrajnának ígért amerikai Patriot légvédelmi rakétarendszereket a szóvivő a többi fegyverhez hasonlóan legális célpontnak minősítette az orosz fegyveres erők számára. Emlékeztetett arra, hogy a Moszkva által különleges hadműveletnek nevezett háború egyik célja Ukrajna demilitarizálása. Úgy vélekedett, hogy a Patriotok nem fogják elősegíteni a rendezést, és az egyre korszerűbb fegyverek szállításával a Nyugat csak elnyújtja az ukrán nép szenvedését.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtökön azt mondta, hogy Zelenszkij és Biden tárgyalásai azt bizonyították: az Egyesült Államok és Ukrajna nem törekszik a békére. Emlékeztetett arra, hogy Washington 45 milliárd, az EU pedig 28 milliárd dollár katonai támogatást nyújtott Kijevnek. Meglátása szerint a Nyugat huzamos szembenállásra rendezkedik be Oroszországgal szemben, opportunista magatartásával a büntetlenség érzetét kelti Kijevben, és egyre veszélyesebb lépésekre bátorítja őt.

Úgy vélekedett, hogy sem António Guterres ENSZ-főtitkár, sem beosztottjainak álláspontja nem pártatlan és nem realista az orosz-ukrán béketárgyalásokkal kapcsolatban.

Olaf Scholz német kancellárnak azt a felhívását kommentálva, hogy „beszélni” kell az ukrajnai helyzet megoldása érdekében, emlékeztetett: Kijev törvényben tiltotta meg maga számára a párbeszédet Moszkvával. Felszólította Berlint hogy pontosítsa, kivel kellene beszélni, és emlékeztetett, hogy például Annalena Baerbock német külügyminisztert nem tiltották el a moszkvai látogatástól.

Azt is kifejtette ugyanakkor, hogy Németország ukrajnai fegyverszállításai révén „önszántából” tette önmagát a konfliktus részesévé, ezért nem lehet „tiszteséges közvetítő” Moszkva és Kijev között.

Zaharova arra hívta fel a moldovai vezetést, hogy ne folytassa a „kívülről ráerőltetett” és „irracionális” irányvonalat az Oroszországgal fennálló kapcsolatok megszakítására. Rámutatott, hogy ezt a moldovai lakosság többsége nem támogatja. Úgy vélekedett, hogy a kétoldalú kapcsolatok megszakításának „jelentős, nagyon súlyos és nagyon szomorú következményei lesznek mindenki számára”.

Oroszország folytatja a „különleges hadműveletet” a Nyugat Ukrajnának nyújtott masszív támogatása ellenére – jelentette ki Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök csütörtökön a külföldi katonai attaséknak tartott moszkvai tájékoztatóján.

A hadseregtábornok azzal vádolta Kijevet, hogy „terrorista módszereket” alkalmaz a harcban, a zaporizzsjai atomerőmű bombázásával pedig „nukleáris terrorista taktikához” folyamodik. Értékelése szerint a helyzet 815 kilométeres érintkezési vonalon stabilizálódott, az orosz hadsereg pedig fő erőfeszítéseit a Donyecki Népköztársaság „felszabadításának” befejezésére összpontosítja. (Putyin elnök szeptember 21-én több mint ezer kilométeres frontvonalról számolt be.)

A beszámoló szerint az orosz hadsereg több mint 1300 kritikus célpontot talált el nagy hatótávolságú, precíziós rakétákkal, ami jelentősen csökkentette az ukrán fegyveres erők harcképességét és megzavarta a parancsnoki és irányítási rendszerét, megbénította a hadiipari komplexumot és megnehezítette a katonai szállítmányozást. A tábornok elmondta, hogy először alkalmazták harci körülmények között a Kinzsal hiperszonikus rendszert, amely „nagy hatékonyságról és az Ukrajnában telepített légvédelmi rendszerekkel szembeni sebezhetetlenségről tett tanúbizonyságot”.

Geraszimov állítása szerint az orosz haderő és harcászati légierő naponta mintegy 150 bevetést hajt végre, és már több mint 11 ezer egységnyi ukrán fegyverzetet és felszerelést semmisített meg. A drónok alkalmazásának köszönhetően több mint 600 célpontot likvidáltak. Azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy „a konfliktus elhúzódó jellegűvé tétele” érdekében fokozzák az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást.

Azt mondta, hogy a Kijevnek nyújtott külföldi pénzügyi támogatás már csaknem eléri a 100 milliárd dollárt. A Geraszimov által ismertetett adatok szerint a Nyugat a háború kezdete óta több mint 350 harckocsit és mintegy ezer páncélozott harcjárművet, mintegy 700 tüzérségi rendszert és 100 rakéta-sorozatvetőt, valamint több mint 5300 hordozható légvédelmi rakétarendszert és 130 ezer páncéltörő fegyvert adott át az ukrán félnek. A nyugati országok emellett négy repülőgépet és több mint 30 helikoptert, valamint legalább ötezer drónt szállítottak Ukrajnának.

Geraszimov abban hibáztatja a Nyugatot, hogy gyakorlatilag felszámolta a globális fegyverzet-ellenőrzési rendszert. Az egyetlen megmaradt eszköz, a stratégiai támadófegyverek további csökkentésére és korlátozására vonatkozó Új START-egyezmény a világjárványban bevezetett korlátozások miatt nem működik „rendeltetésszerűen”. Az Egyesült Államok az orosz vezérkari főnök szerint a NATO-t olyan eszköznek tekinti, amellyel a saját érdekeit védi meg az európai országok biztonságának rovására.

Álláspontja értelmében a szövetség fellépése fokozza a feszültséget és csökkenti a biztonságot az Oroszországgal való érintkezési vonal mentén, eközben pedig a szervezet megkísérli kiterjeszteni befolyását az euroatlanti térségen túlra. A tábornok azzal is megvádolta Washingtont és szövetségeseit, hogy kiélezik a konfrontációt Oroszországgal az északi-sarkvidéken, valamint hogy megkérdőjelezik Moszkva jogát az északi tengeri útvonalra, ami szerinte „a régió biztonságának egyik fő kihívása”.

Az orosz értékelés értelmében a Nyugat negatívan befolyásolja a közép-ázsiai helyzetet is, és befolyásának megerősítésére törekszik a Kaukázuson túli térségben, egyebek között a hegyi-karabahi probléma megoldásába való, megoldást színlelő beavatkozással. Az ázsiai–csendes-óceáni térségben az Egyesült Államok Geraszimov szerint a meglévő együttműködési rendszer lerombolására és a helyzet destabilizálására törekszik „a Tajvan függetlenségét támogató, Kínával szembeni provokatív intézkedésekkel”. Úgy ítélte meg, hogy Oroszország és Kína jogosan reagál közös járőrözéssel és gyakorlatokkal az „agresszív” amerikai haderőfejlesztésre. Mint mondta, Moszkva nem fogja követni Washington példáját abban, hogy új szövetségeket és választóvonalakat hozzon létre a régióban.

Oroszország feladatai között nevezte meg a védelmi képességek tervszerű megerősítését. Közölte, hogy idén több mint 3100 páncélos, rakéta-tüzérségi és egyéb fegyvert állítottak hadrendbe, a légierőt pedig „korszerű repülőgép-rendszerekkel és modernizált harci helikopterekkel” látták el. Bejelentette, hogy az orosz és fehérorosz hadsereg jövőre Zapad–2023 (Nyugat 2023) és Scsit Szojuza–2023 (a Szövetség Pajzsa–2023) kódnéven közös hadgyakorlatot tart, amelyre a tervek szerint partnerországokból is meghívnak kontingenseket.

A védelmi minisztérium prioritása továbbra is a Független Államok Közösségnek (FÁK) tagországaival való partnerségi és szövetségi kapcsolatok fejlesztése, valamint a Kollektív Védelmi Szerződés Szervezete (ODKB) katonai komponensével és a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagállamai katonai tárcáival való együttműködés.