Kreml: Ostobaság, hogy Putyin be akarná vonni a különleges hadműveletbe Fehéroroszországot

Ostoba és alaptalan koholmányok azok a publikációk, amelyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfői minszki látogatása arra fogja kényszeríteni Fehéroroszországot, hogy vegyen részt az Ukrajna elleni orosz különleges hadműveletben – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.

Teljesen ostoba koholmányok, alaptalan fabrikációk” – válaszolt Peszkov arra a kérdésre, hogy mit gondol a minszki tárgyalásról megjelent azon publikációkról, amelyek szerint Putyin be akarja vonni a háborúba Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezetőt.

Orosz külügyi közlemény szerint hétfőn Szergej Lavrov orosz és Szjarhej Alejnyik fehérorosz külügyminiszter Minszkben nemzetközi és regionális kérdésekről, valamint az ukrán válságról tárgyalt. A felek megerősítették eltökélt szándékukat, hogy nemzetközi fórumokon összehangolják lépéseiket, és fellépnek az Oroszországra és Fehéroroszországra „a barátságtalan államok által gyakorolt politikai és jogellenes szankciós nyomás ellen”. A fehérorosz fővárosba érkezett Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter is.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy Donyeck térségében az orosz offenzíva kedvezőbb pozíciók elfoglalásához vezetett. Az ukrán fegyveres erők vesztesége a tábornok szerint ebben az irányban több mint 130 ukrán katona, két harckocsi, három páncélozott harcjármű és három jármű, a donyecki régió déli részén mintegy nyolcvan halott és sebesült, két páncélozott harcjármű és három kisteherautó, Kupjanszk irányában több mint húsz katona, egy gyalogsági harcjármű és két jármű, Liman irányában pedig mintegy hetven katona, két páncélozott harcjármű és két kisteherautó volt.

Az orosz harcászati gépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők három ukrán vezetésipontra, 56 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 139 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást. Az orosz légvédelem a műveleti területen lelőtt nyolc ukrán drónt, hat HIMARS- és Uragan-drónt, továbbá négy amerikai gyártmányú HARM radarelhárító rakétát az oroszországi Belgorod megye légterében.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 344 repülőgépet, 184 helikoptert, 2684 drónt, 398 légvédelmi rakétarendszert, 7159 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 931 sorozatvetőt, 3691 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7264 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Oroszország és Fehéroroszország kész tárgyalni a többi állammal, közöttük az európaiakkal is – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal folytatott hétfői minszki tárgyalása kezdetén.

A fehérorosz elnök ugyanakkor felszólította a Nyugatot, hogy hallgasson a józan észre, és térjen vissza a biztonságról folytatott konstruktív párbeszédhez.

Vlagyimir Putyin hétfőn utazott Fehéroroszországba, amely közvetlenül nem vesz részt az ukrajnai háborúban, de lehetővé tette, hogy Moszkva a területéről indítson támadást a február 24-én kezdődött invázió elején. A fehérorosz elnök hangsúlyozta, hogy egyes nézeteltérések ellenére Fehéroroszország és Oroszország megtalálja a választ minden fenyegetésre.

„A fehérorosz-orosz kapcsolatok javulása természetes válasz volt a változó nemzetközi helyzetre. (…) Véleményem szerint néhány nézeteltéréstől eltekintve megtaláljuk a hatékony választ a kihívásokra és fenyegetésekre” – mondta Lukasenka.

Vlagyimir Putyin a gazdasági együttműködés kérdéseiről beszélt. Kijelentette, hogy Moszkva kész továbbra is segíteni Fehéroroszországot az atomenergetikai fejlesztésekben.

„Minden téren aktívan együttműködünk. Az energetika területén Oroszország a saját terhére folytatja az atomerőmű építését. Az első energiablokk már működik” – mondta az orosz elnök.

Putyin megjegyezte, hogy Oroszország szállíthatna több gázt is Fehéroroszországnak, de ehelyett működik az atomerőmű, az általa termelt energia nagyjából 4,5 milliárd köbméter földgáznak felel meg. Készek vagyunk tovább fejleszteni ezt a projektet, és újabb energiablokkokat építeni – tette hozzá.

Oroszország a Hrodno megyei Osztrovecben épít atomerőművet, a két reaktorblokk teljesítménye 1200 megawatt, az elsőt 2020 novemberében kapcsolták rá a fehérorosz energiahálózatra.

Az orosz elnök minszki látogatása előtt szóvivője, Dmitrij Peszkov kijelentette, hogy ostoba és alaptalan koholmányok azok a publikációk, amelyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfői minszki látogatása arra fogja kényszeríteni Fehéroroszországot, hogy vegyen részt az Ukrajna elleni orosz különleges hadműveletben.

Oroszország hétfőn, Vlagyimir Putyin orosz elnök minszki látogatása előtt ismét iráni drónokkal támadta Ukrajna több megyéjét és a fővárost, tíz megyében és Kijevben szólaltak meg a légvédelmi szirénák.

Az Ukrajnával határos Moldova hírszerzése attól tart, hogy az országot jövőre orosz támadás éri – közölte Alexandru Musteata, a hírszerzés vezetője az állami televízióban.

„Nem az a kérdés, hogy az Oroszországi Föderáció újabb offenzívát indít-e a Moldovai Köztársaság területe ellen, hanem az, hogy mikor” – hangoztatta Musteata. Úgy vélte, ez már az év első harmadában megtörténhet.

A hírszerzési vezető azért említett újabb offenzívát, mert a Moszkva-barát, szakadár Dnyeszter melléki területen már állomásoznak orosz békefenntartók. A térség az 1992. évi polgárháború után kinyilvánította függetlenségét Moldovától, de ezt egyetlen ENSZ-tagállam sem ismeri el.

Musteata arról beszélt, hogy hírszerzési értesülések szerint Oroszország össze akarja kapcsolni területével a Dnyeszter menti Köztársaságot és Moldovát. Igen, világosan megmondhatjuk, hogy ide akarnak jönni – mondta. Hozzátette, hogy a moldovai fővárossal, Chisinauval kapcsolatos orosz katonai tervek egyelőre nem világosak, de a veszély valódi és nagyon magas.

Ukrajna arra számít, hogy Oroszország ismét megpróbál északról betörni – mondta Ukrajna egyik legmagasabb rangú katonatisztje egy interjúban. Andrij Kovalcsuk vezérőrnagy a támadás időpontját a Kijev elfoglalására tett első, sikertelen tavaly februári kísérlet évfordulójának környékére saccolta.

Kovalcsuk állítása szerint az ukrán fegyveres erők készen állnak, akár az oroszok milliói elleni harcra is, de ehhez még jelentősebb támogatásra lesz szükségük a nyugati szövetségeseiktől, beleértve a kazettás bombákat is – egy olyan fegyvertípust, amelyet sok ország betiltott.

A 48 éves katonatiszt, az ország déli részén indított ukrán ellentámadás egyik fő tervezője a Sky Newsnak azt nyilatkozta: Ukrajna megnyeri a háborút, és visszaszerzi teljes területét, beleértve a Krím félszigetet is.

Kijev megye egy hét alatt immár harmadszor volt orosz támadás célpontja. A Sahíd típusú drónok támadásakor három ember megsebesült és kilenc ház megrongálódott – közölte Olekszij Kuleba, Kijev megye állami közigazgatási vezetője Telegram-csatornáján.

A támadásoknak nem volt halálos áldozata, de több létfontosságú infrastruktúrát találat ért, a térségben megszakadt az áramszolgáltatás – közölte Vitalij Klicsko kijevi polgármester.

A fővárost 23 iráni rakétával támadták, közülük 18-at lelőtt az ukrán légvédelem – közölte Szerik Popko, a kijevi katonai adminisztráció vezetője.

A DTEK, a legnagyobb ukrán magán áramszolgáltató vállalat és az Ukrenerho állami áramszolgáltató szerint Ukrajna tíz megyéjében és a fővárosban megszakadt az áramszolgáltatás az orosz támadások következtében. A DTEK szerint sok időbe telik a szolgáltatás helyreállítása.

Az ukrajnai atomerőműveket működtető Enerhoatom állami vállalat hétfőn azzal vádolta Oroszországot, hogy iráni drónt röptetett a Mikolajiv megyei Pivdennij (Déli) atomerőmű felett. Az Enerhoatom közölte, hogy a Sahíd típusú drónt éjszaka 0 óra 46 perckor észlelték az erőmű felett, és felszólította a nemzetközi nukleáris közösséget, védjék meg az atomlétesítményeket a háborús veszélyektől.

Az Ukrajna elleni inváziót elkövető orosz erők márciusban elfoglalták a zaporizzsjai atomerőművet. A felek egymás vádolják az erőmű elleni tüzérségi támadásokkal. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) állandó megfigyelőket vonultatott fel az atomerőmű térségbe, és jelenleg folynak a tárgyalások biztonsági övezet létesítéséről Európa legnagyobb atomerőműve körül.

Rendeletben tett javaslatot Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkva megye, a Krím és Szevasztopol vezetésének, hogy az ukrajnai háborúban érdemeket szerző katonák és az elesettek családjai között ingyen osszanak ki telkeket.

A hivatalos jogi információs portálon hétfőn közzétett, a katonák és családtagjaik szociális támogatásáról rendelkező jogszabály azt javasolta a regionális hatóságoknak, hogy fogadjanak el olyan szabályokat, amelyek a földtörvénykönyv vonatkozó rendelkezései értelmében ingyen biztosítják a földterületekhez jutást.

Putyin ugyancsak hétfőn aláírt egy törvényt, amely a mozgósított állampolgároknak jogokat biztosít a korábbi állásuk megpályázásakor, ha a munkaviszonyuk a bevonulásuk miatt szűnik meg. Az elnök kézjegyével látta el azt a jogszabályt is, amely 2023-ra 16 242 rubelben (jelenlegi árfolyamon mintegy 90 ezer forintban) állapította meg a minimálbért.