Putyin: a Nyugat meg akarja osztani a történelmi Oroszországot

A Nyugat meg akarja osztani a történelmi Oroszországot – jelentette ki vasárnap Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Az orosz közszolgálati televízióban sugárzott interjúban Putyin kijelentette: „Minden a geopolitikai ellenfeleink politikáján alapul, akik meg akarják osztani Oroszországot, a történelmi Oroszországot”.

„Oszd meg, és uralkodj. Mindig erre törekedtek, most is ezt próbálják tenni, de a mi célunk más: az orosz nép egyesítése” – jelentette ki Putyin.

Putyin szerint „jó irányba halad” az orosz hadsereg. „Nemzeti érdekeinket, állampolgáraink érdekeit és a népünket védelmezzük” – mondta egy nappal azután, hogy 11. hónapjába lépett az ukrajnai orosz invázió.

Az orosz elnök ismételten bírálta Kijevet és nyugati szövetségeseit, akik „elutasítják a tárgyalásokat”. Ő viszont – mint mondta – „kész tárgyalni a folyamat valamennyi résztvevőjével az elfogadható eredmények érdekében”.

„Mindig is arra törekedtünk, hogy minden nézetkülönbséget békés eszközökkel oldjunk meg, tárgyalások útján” – tette hozzá.

Az amerikai Patriot rakétavédelmi rendszer Ukrajnába történő szállításával – amelyről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök washingtoni látogatásán született megállapodás – kapcsolatos kérdésre válaszolva az orosz elnök kijelentette, hogy „száz százalékban” bizonyos abban, hogy az orosz erők megsemmisítik az ukrán hadsereg által amerikai szövetségesétől hónapok óta kért fegyverzetet.

„Moszkva és Minszk, a két közeli szövetséges kapcsolataitól senkinek sem kell tartania, nem valaki ellen irányulnak, hanem a közös érdekeket szolgálják” – mondta vasárnap szintén az orosz állami televízióban vasárnap Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője arra reagálva, hogy Berlinben aggodalmuknak adtak hangok Putyin elnök december 19-i minszki látogatása kapcsán.

Putyin a tárgyalások utáni sajtótájékoztatón azt mondta, hogy „az orosz-fehérorosz gazdasági, kulturális, humanitárius, biztonsági és védelmi kapcsolatokat vitatták meg”.

A bolgár elnök bírálta, hogy országa katonai segélyt küld Ukrajnának

A hónap elején a bolgár parlamenti képviselők megszavazták, hogy katonai segélyt küldjenek Ukrajnának – az ország elnökének akarata ellenére.

Rumen Radev most „háborús uszítóknak” nevezte azokat a politikusokat, akik támogatták az intézkedést.

Bulgária azon kevés uniós országok egyike, amelyek eddig nem küldtek fegyvert Ukrajnának – írja a Sky News. 

Az orosz erők szombaton tüzérségi támadást hajtottak végre a dél-ukrajnai Herszon belvárosa ellen, hét ember meghalt, ötvennyolcan pedig megsebesültek – közölte szombaton az ukrán elnöki hivatal.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „terrorcselekménynek” nevezte az orosz műveletet.

Kirilo Timosenko, az elnöki hivatal helyettes vezetője szerint tizennyolc sebesült állapota súlyos. Azt is közölte, hogy a támadást Grad típusú rakéta-sorozatvetővel hajtották végre.

Zelenszkij fényképeket is közzétett, amelyeken lángokban álló gépkocsik, betört ablakok és élettelen testek láthatók. A várost az ukrán erők novemberben foglalták vissza az orosz hadseregtől, azóta az oroszok többször intéztek ellene heves tüzérségi támadást a Dnyeper túlpartjáról.

„Ezek nem katonai létesítmények. (…) Ez terror – gyilkosság, megfélemlítés céljából vagy szórakozásból” – írta Zelenszkij.

Az AFP francia hírügynökség tudósítói számos élettelen testet láttak az utcán.

Jurij Szobolevszkij, a megyei tanács helyettes vezetője szerint egy rakéta a Szabadság téren álló szupermarket közelében csapódott be.

„Ott civilek voltak, akik élték az életüket, intézték az ügyeiket” – mondta Szobolevszkij.

Ukrán közlés szerint az orosz erők Herszon megye más részei ellen is tüzérségi támadást hajtottak végre. A megye nagy része orosz ellenőrzés alatt van, és egyike annak a négy területnek, amelyet Moszkva a nemzetközi jog megsértésével elcsatolt.

Az ukrán ügyészség szombaton bejelentette, hogy egy ukrán bíróság tizenegy évi börtönre ítélt „két zsoldost” és „két orosz katonát”, akiket azzal vádolnak, hogy megkínoztak három ukrán katonát szeptemberben Izjum térségében.

Volodimir Zelenszkij figyelmeztette az ukránokat, hogy Moszkva karácsonykor újabb csapásokat indíthat, és felszólította őket, hogy „figyeljenek a légiriadókra, segítsék egymást és vigyázzanak egymásra” – írja a The Guardian.

Az ukrán elnök pénteken esti videóbeszédében azt mondta: az ünnepek közeledtével az „orosz terroristák ismét fokozhatják tevékenységüket.”

A Reuters arról is beszámolt, hogy Zelenszkij oroszra váltva arra figyelmeztetett, hogy „Oroszország polgárainak világosan meg kell érteniük, hogy a terror soha nem marad válasz nélkül”. Részletesebben nem fogalmazott.

A Kremlnek nincs tudomása arról, hogy Ukrajna béketervet készítene elő, Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a rendezésről szóló kijelentései pedig nem veszik tekintetbe a realitásokat – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak.

Peszkov a The Wall Street Journal amerikai napilapnak arra az amerikai és európai forrásokra hivatkozó, csütörtökön közölt értesülésére reagált, amely szerint az ukrán vezetés februárig kidolgoz egy tízpontos tervet a konfliktus békés rendezésére.

Zelenszkij a Joe Biden amerikai elnökkel folytatott találkozója után a kongresszus két háza előtt azt mondta, hogy a Fehér Ház támogatja az ukrán elképzeléseket, és azt, hogy globális békecsúcsot tartsanak a megvitatásukra. „Nem, erről nincs tudomásunk” – válaszolta Peszkov arra a kérdésre, hogy a Kremlben hallottak-e arról, hogy Ukrajna béketervet készít elő.

„Hallottuk Zelenszkij elnök nyilatkozatait különböző lépésekről, egy béketervről. De mindaz, amit Zelenszkij elnök eddig mondott, a mostanra kialakult realitásokat figyelmen kívül hagyva hangzott el” – tette hozzá.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve közölte, hogy

Donyeck irányában az orosz csapatok csatarepülőgépek és tüzérségi csapások támogatásával folytatták offenzívájukat.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők harci cselekmények következtében a Harkiv megyei Kupjanszk irányában több mint harminc katonát, két gyalogsági harcjárművet és négy járművet, Liman irányában mintegy negyven katonát és „zsoldost” – köztük két diverzánscsoport tagjait –, három páncélozott harcjárművet és két kisteherautót, Artemivszk (Bahmut) környékén több mint nyolcvan katonát és „zsoldost”, két harckocsit, öt páncélozott harcjárművet és hat egyéb járművet, a donyecki régió déli részén pedig mintegy 45 katonát, négy páncélozott harcjárművet és három kisteherautót veszített.

Az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és a tüzérségi erők 62 tüzelőállásban lévő ukrán tüzérségi egységre, valamint 87 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között két tüzérségi lőszerraktárt, egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-50-es ellentűzradart, Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer radarállomását, két amerikai gyártmányú M777-es tarackot és két Grad sorozatvetőt.

Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu-25-ös repülőgépet és egy Mi-8-as helikoptert, a légvédelem pedig tíz drónt és két amerikai gyártmányú HIMARS-rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint az ukrán hadsereg a háború kezdete óta 351 repülőgépet, 189 helikoptert, 2704 drónt, 399 légvédelmi rakétarendszert, 7207 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 936 sorozatvetőt, 3702 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7722 speciális katonai járművet veszített. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Az Oroszország által elcsatolt területek több területéről jelentettek a helyi hatóságok pénteken ukrán tüzérségi csapásokat.

A melitopoli városi park bejáratánál gépkocsiba rejtett pokolgép robbant fel, két ember megsebesült.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) pénteken bejelentette, hogy a Permi területen, a Zsidó Autonóm Területen és Rosztov megyében az Ukrán Biztonsági Szolgálat öt ügynökét vette őrizetbe, egy ellen pedig kötözést adott ki.

A rosztovi régióban elfogott orosz és ukrán kettős állampolgárságú Vlagyiszlav Ponomarjovot azzal vádolták meg, hogy amerikai HIMARS rakétavetőkkel végrehajtani tervezett csapásokhoz gyűjtött adatokat orosz katonai egységek ellen. Az érintettek ellen hazaárulás és kémkedés címén indult eljárás.

Mind Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, mind Jevgenyij Prigozsin üzletember, akit a Wagner zsoldoscsoport alapítójaként emlegetnek, valótlannak nevezte pénteken azokat a Washingtonban elhangzott állításokat, amelyek szerint a magánhadsereg észak-koreai tüzérségi fegyvereket kapott.

Vlagyimir Putyin: Oroszország be a akarja fejezni a háborút

Oroszország be akarja fejezni a háborút – jelentette ki az orosz elnök újságíróknak. Vlagyimir Putyin a harcok kezdete óta először használta a háború kifejezést, mindeddig ugyanis különleges katonai műveletként hivatkozott a konfliktusra. Közben tovább folytatódtak a harcok: a leghevesebb küzdelem most a Donyecki területen dúl, ahol tegnap négy civil vesztette életét – számoltak be róla az M1 Híradójában.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Afrikából várhat támogatást, miközben továbbra is küzd az orosz invázió ellen – írja a Sky News.

Kijevben, a diplomaták egy csoportja előtt ma Zelenszkij elmondta, hogy 10 új nagykövetséget nyit a kontinensen, hogy erősítse a kereskedelmi kapcsolatokat és támogatást kérjen – összesen 30-at.

A Reuters szerint Ukrajna gabonakészleteit a kontinens szegénység és éhínség elleni küzdelemre próbálhatja felhasználni azokon a területeken, ahol erre szükség van, hogy megnyerje a támogatást.

„Több tucat afrikai országgal átszervezzük a kapcsolatainkat” – mondta korábban Zelenszkij.