Osztrák védelmi miniszter: Európa sötétségbe borul az ukrajnai háború miatt

Az egész kontinenst sújtó energiaválság miatt hatalmas áramkimaradásokkal kell számolnia az Európai Uniónak - figyelmeztetett Klaudia Tanner osztrák védelmi miniszter a Die Welt országos német napilap online kiadásának adott interjújában. A tárcavezető politikus szerint ma már nem az a kérdés, hogy az áramkimaradások megtörténnek-e, hanem az, hogy mikor, és hogy erre mennyire vannak felkészülve az európai társadalmak.

- fogalmazott az osztrák politikus, aki szerint az energiaválság kockázatát tovább növelte, hogy Vlagyimir Putyin számára a nyugati áramellátás elleni hackertámadások a hibrid hadviselés eszközeivé váltak. "Nem szabad úgy tennünk, mintha ez csak elmélet lenne. Fel kell készülnünk az áramkimaradásokra Ausztriában és Európában” - tette hozzá.

Tanner hangsúlyozta azt is, hogy az osztrák lakosság körülbelül egyharmada már nem lenne képes ellátni magát egy eseteleges áramszünet negyedik napján. Ezért az osztrák fegyveres erők 2025-ig összesen száz önellátó laktanyát akarnak létrehozni szerte az országban, amelyek két hétig képesek ellátni magukat, illetve a lakosságot. Tehát a lényegét tekintve egyfajta „biztonsági szigetekként” működnénk, ahol „vészhelyzet esetén a civil segítők és a rendfenntartó erők kapcsolattartó pontjai lennének” – vázolta fel a terveket Klaudia Tanner.

Emellett az osztrák hadsereg, valamint más kormányzati szervek rendszeresen tartanak áramkimaradás esetére vonatkozó gyakorlatokat. Illetve egy vészhelyzeti kampányt is elindítottak, melynek keretében tudatosítják a lakosság körében, hogy mit kell tenni áramszünet esetén.

Németországban a hideg időjárás miatt gyorsan ürültek a gáztározók, a gázmennyiség egy nyolcada elfogyott. A hálózati ügynökség felszólította a lakosságot, hogy takarékoskodjon. A szakemberek arra figyelmeztetnek hogy jövőre tovább drágul az energia, a gáz például legalább a kétszeresére. Közben Frankfurtban szórólapokon tájékoztatják a lakosságot, hogy miként készüljenek fel egy nagyobb áramkimaradásra.

Megsemmisítő csapást mér az amerikai inflációcsökkentési törvény (IRA) Európa versenyképességére: az Egyesült Államok 7500 dollárral támogatja az elektromos autókat vásárló háztartásokat, és cégek tömegeit vonzza el Európából. Franciaországban és Olaszországban az energiaszámlák háromszorosára vagy akár ötszörösére ugorhatnak.

A svéd Northvolt akkumulátorgyártó, a Volkswagen és a BMW autógyártók, az olasz Enel vállalat és annak napelemes alkatrészgyára, valamint a japán Panasonic vállalat, amely a Teslának szállít akkumulátorokat… A mára szinte végtelennek tűnő lista azokat a cégeket tartalmazza a világ minden tájáról, amelyek Európa helyett ezentúl az Egyesült Államokban fektetnek be, vagy pedig felfüggesztik európai pénzkiadásaikat, mivel cégeiket Amerikába telepítik át – írja a Le Figaro.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Amerika mossa kezeit az európai válság miatt

Az Egyesült Államokat védelmező cikk szerint senki sem tiltotta meg Európának, hogy profiltáljon a háborús helyzetből.

Visszautasíthatatlan ajánlat

A francia konzervatív lap annak eredt utána, hogy milyen közvetett és közvetlen hatásai vannak a Joe Biden amerikai elnök által augusztusban aláírt amerikai törvénycsomagnak a háború és az energiaválság sújtotta Európára.

Az amerikai iparvállalatok nem maradnak hálátlanok: az odatelepülő cégek esetében megsokszorozzák befektetéseiket a származási országokban;

ilyenek például az alabamai First Solar és a Piedmont Lithium bányavállalat.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kényelmetlen vendég: Macron kirohant Biden gazdaságpolitikája ellen

Kemény kritikával illette vendéglátóját a washingtoni, hivatalos látogatáson tartózkodó Emmanuel Macron francia köztársasági elnök: valóságos kirohanást intézett egy ebéden a Biden-kormányzat ellen, elítélve az amerikai vállalatoknak fizetett hatalmas támogatásokat.

Az augusztusban elfogadott 430 milliárd dolláros (16 962 milliárd forintos) törvénycsomag, az inflációcsökkentési törvény támogatásokat, szubvenciókat és adókedvezményeket biztosít.

A csomag egy 7500 dolláros (3 millió forintos) támogatást is tartalmaz, amelyet a háztartásoknak nyújtanak az USA-ban gyártott elektromos járművek vásárlásához. Ez a csomag tehát mágnesként vonzza a befektetőket, hogy inkább az Egyesült Államokban fektessenek be, mint máshol, különösen az elektromos járműiparban – s éppen ez a vonzerő, ami „riasztja az európaiakat” – írja a konzervatív lap.

Az IRA annál is inkább fenyegeti az öreg kontinens iparának versenyképességét, mivel az energiaválság súlyos terheket ró Európára. Az amerikai energiaárak háromszor-négyszer alacsonyabbak, mint Európában, így az Egyesült Államok vonzóbb, mint valaha.

A makacs svédek

A lapban megszólal Nicolas de Warren, a 36 céget tömörítő UNIDEN elnöke és Éric Trappier, a Dassault Aviation vezérigazgatója is. Nem sok jóval kecsegtetnek: míg Franciaországban szerintük a gáz- és villanyszámlák átlagosan négyszeresére fognak nőni, az Ipari Szövetség (Confindustria) szerint Olaszországban az energiaszámlák máris az ötszörösére emelkedtek.

Amerika a rendkívül környezetszennyező, de sokkal olcsóbb palagázból profitál, tehát egy valóságos Eldorádó – fogalmaz a lap, hozzátéve: sok piaci szereplő tart attól, hogy leépül az európai ipar. A Le Figaro példaként hozza fel a tajvani TSMC vállalatot, amely már Donald Trump elnöksége idején úgy döntött, hogy Arizonában telepszik le. A cég most bejelentette, hogy 40 milliárd dollárra emelve megháromszorozza befektetését az amerikai félvezetőgyárba.

A kínai kihívás: az energiaigényes európai és nem európai vállalatok, melyek sorban felfüggesztik uniós beruházásaikat, ha nem Washington, akkor Peking felé fordulnak. A BASF német vegyipari vállalat például „véglegesen” úgy döntött, hogy csökkenti európai tevékenységét. Ezek a mozgások főleg a Kínában már jelen lévő vállalatokat jellemzik, itt a vonzerő kevésbé erős, mint az Egyesült Államok esetében az országgal kapcsolatos bizonytalanságok miatt – közölte Elvire Fabry, a Jacques Delors intézet kutatója.

Fabry úgy véli: míg a hathatós válasz a Buy European! (Vásárolj európai terméket!) üzleti filozófiája lenne,

az európaiak ragaszkodnak a Kereskedelmi Világszervezet és az uniós szabályok szelleméhez.

Annál is inkább, mivel januárban Svédország veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, egy olyan ország, amely erőteljesen ellenzi a protekcionizmust és az európai piac lezárását.

Az oroszok 5-7 százalékos csökkentéssel és exportkorlátozásokkal válaszolnának a nyugati olajársapkára. Már el is indult felfelé a kőolaj ára.

Karácsony előtt felkavarta az olajpiacokat az orosz döntés, amely a termeléscsökkentéssel és az eladások leállításával torolná meg az Európai Unió, valamint a G7-országok lépését – számolt be róla a Reuters.

Oroszország a nyersolajra és az olajtermékekre vonatkozó árkorlátozások miatt leállítja az eladást a döntést támogató államoknak

– közölte pénteken Alekszander Novak miniszterelnök-helyettes, aki szerint a csökkentések napi 500-700 ezer hordónyit tennének ki.

A Reuters felidézte, hogy az Európai Unió, a G7-országok és Ausztrália december 5-én vezetett be árplafont az orosz olajra, meghatározva a 60 dolláros hordónkénti limitet, amely csatlakozott az EU tengeri szállításra vonatkozó embargójához. Az USA, Kanada, Nagy-Britannia és Japán is hasonló ígéreteket tett.

Megugrott az olaj ára

Vlagyimir Putyin elnök csütörtökön jelentette be, hogy jövő hét elején rendeletet ad ki, amelyben részletezi a bővebb válaszlépéseket. A kereskedők és a piaci elemzők számításai szerint az orosz olajexport decemberben 20 százalékkal csökkenhet az előző hónaphoz képest.

Pénteken az olaj ára is megugrott. A brent 73 centtel, azaz 0,9 százalékkal, hordónként 81,71 dollárra drágult, míg a WTI nyersolaj hordónként 78,40 dolláron, 91 centtel, azaz 1,2 százalékkal magasabban állt.

A Világgazdaság rámutatott, hogy az olajárakat az orosz döntés mellett az USA-t sújtó téli viharok is befolyásolják. A piacra a világ második legnagyobb olajfogyasztójában, Kínában megugró koronavírus-fertőzések, a további globális kamatemelések és az üzemanyag-fogyasztást mérséklő recesszió is hatással van, ezek a tényezők pedig továbbra is visszafoghatják az olajárak növekedését.

Gázolajhiány várhat Európára, ami elsősorban a szankciók, valamint a nyáron leállított finomítók miatt fenyegeti a tagállamokat. Az olajársapka és az embargó életbeléptetése nem csak ellátási problémákat okoz, hanem tovább mélyíti az uniós gazdaság recesszióját.

Teljes kapacitással működik a százhalombattai finomító, ami azt is jelenti, hogy folyamatosan érkezik a kőolaj Magyarországra. És már csak hozzánk, illetve Szlovákiába és Csehországba, hiszen a tengeri szállításokat a hatodik szankciós csomag részeként Brüsszelben megtiltották.

Emiatt nem tud megszilárdulni az olajpiac, amit csak felerősít a hétfőn életbe lépett, orosz olajra kivetett ársapka és embargó, mely ellátási problémákat okoz szerte Európában.

Ebből fakadóan kellett a magyar üzemanyagárstopot idő előtt megszüntetni.

Ugyanakkor a megemelkedett benzin- és gázolajárak még mindig a legalacsonyabbak közé tartoznak az Európai Unióban. Többek között erről beszélt Koskovics Zoltán az M1-en. „Háromszor emelkedtek az olajárak az európai uniós szankciók miatt az elmúlt egy évben” – tette hozzá.

Az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője elmondta, nálunk, de számos más uniós tagállamban is nehezítette a helyzetet, hogy több finomító is baleset, meghibásodás, illetve sztrájk miatt hosszú ideig leállt. Ennek meg is lett a következménye.

„Súlyos gondok adódtak az olajfinomítással. Ezért Európában dízelhiány uralkodik. Úgyhogy a következő probléma, amit meg kell majd oldani, az a gázolajnak a fizikai hiánya az Európai Unióban”

– hangsúlyozta az elemző.

Ez több minden miatt súlyos helyzeteket idézhet elő, hiszen nagyon sokan gázolajat tankolnak az autóikba, de még többen ezzel is fűtenek, és gázolajjal működnek az elektromos generátorok, ott ahol ezeket a berendezéseket használják az áram előállítására. De talán a legnagyobb gondot a logisztikában és az agráriumban okozhatja a hiány, hiszen a kamionok, traktorok és más mezőgazdasági gépek mind dízellel működnek.

A dízel hiányát erősíti, hogy Magyarországon például a gázolaj és a benzin fogyasztási aránya a kilencvenes évekbeli 1:1-ről mostanra 3:1-re mozdult el a dízel javára, és ezt nem tudják a MOL finomítói lekövetni. Az unióban is ez okoz problémát, hiszen az európai finomítók többsége az elmúlt években a benzin előállítására növelte meg kapacitásait és ma már nagyon sokba kerülne a dízel gyártásának a növelése.

40-ről 95 százalékra növelte a kormány a Molra kiszabott extraprofitadó kulcsát

A december 5-én életbe lépett szankciók után a kormány, miután megszüntette a benzinársapkát, megemelte a MOL-ra kiszabott extraprofit adó kulcsát 40-ről 95 százalékra.