Összeomlás fenyegeti a bécsi kórházakat

Neve elhallgatását kérte az az intenzív osztályon dolgozó orvos, aki beszámolt az osztrák főváros állami kórházaiban uralkodó helyzetről. A Bécsi Egészségügyi Szövetség hivatalos értesülései szerint minden rendben van az egészségügyben, a betegek ellátása garantált. A bécsi orvos azonban más körülményekről számolt be. Az intenzív osztályon az orvosoknak kell eldönteniük, hogy ki kaphat előbb ellátást. A kórházak az influenza, illetve a RSV-hullám, valamint a szakemberhiány miatt kerültek nehéz helyzetbe. Közben a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az osztrákok többsége elvesztette az egészségügybe vetett bizalmát-írja a Magyar Hírlap.

Az osztrák lapnak nyilatkozó orvos arra hívta fel a figyelmet, hogy egy újabb covidhullám lehet a végső csapás. Mint mondta: a világjárvány előtt is feszült volt a helyzet a kórházakban, de még soha nem volt olyan kritikus, mint most. Ha ismét megemelkedik a fertőzöttek száma, akkor a rendszer összeomlik. „Egy lépésre vagyunk a legrosszabbtól” – jelentette ki.

Beavatkozási sorrendet kell felállítaniuk, azaz osztályozniuk kell a betegek állapotát. Az is hatalmas problémát jelent, hogy az ellátási szektorban legalább 800 állás betöltetlen a hivatalos adatok szerint. Volt arra is példa, hogy az idegsebészeten az éjszakai műszakot a gyermekintenzív osztály dolgozói vették át, mert nem volt elég ápoló. Természetesen őket nem képezték ki az esetleges vészhelyzetekre.

A doktor arról is beszámolt, hogy a férőhelyek hiánya miatt egyre több beteget helyeznek el a folyosókon. Általában stabil páciensek kerülnek oda, akik nem igényelnek folyamatos figyelmet.

Sajnos azonban vannak kivételek, akik a folyosón hunytak el – tette hozzá. Pedig mindenki megérdemelné azt, hogy méltó körülmények között töltse az utolsó óráit. Volt arra is példa, hogy egy haldokló beteget megpróbált elhelyezni egy kórteremben, de csak a fül-orr-gégészeti osztályon volt szabad hely. Azonban az ápolók azt mondták, hogy ők nem tudnak egy ilyen helyzettel megbirkózni, maradt a tehetetlenség.

Az orvos szerint a kórházak vezetése tisztában van az áldatlan állapotokkal. Hivatalosan azt kommunikálják, hogy nincsenek ágyak a folyósokon, és minden rendben van. Azonban a kórházi dolgozók, akik ebben élnek, nap mint nap tapasztalják ezeket a szörnyűségeket.

Az orvos kiemelte: abban bízott, hogy a covid lecsengése után jobb lesz a helyzet. Nem így lett, sőt. Ezért is döntött úgy, hogy a lehető leghamarabb elhagyja az állami kórházat.

A lakosok is csalódtak az osztrák egészségügyi rendszerben.

Az osztrákok 61 százaléka meg van győződve arról, hogy az egészségügy rossz irányba halad. A páciensek több mint fele választja inkább a magánorvosi szektort az állami helyett.

Ausztriában az energiaárak drasztikus emelkedése miatt egyre több család nem tudja kifizetni a rezsiszámlákat – számolt be róla az M1 Híradója.

Ausztriában a magas rezsiárakkal összefüggésben van a hajléktalanok számának növekedése, ezért a kormány télre kilakoltatási moratóriumot akar bevezetni – jelentette az őrvidéki Kismartonból Köves Andrea, a közmédia tudósítója, aki arról is beszámolt, hogy közben az energiaszámlák kompenzálására újabb segélycsomag kidolgozását is tervezi az osztrák kormány, 500 millió euró értékben.

„Idén a tavalyi évhez viszonyítva mintegy duplájára emelkedett az energiaszámlák összege, januártól pedig újabb drasztikus áremelkedés várható. A gázár egyes esetekben akár 75 százalékkal is emelkedhet, ez pedig attól függ, hogy a lakosok melyik gázszolgáltatóval és mikor kötötték a szerződésüket” – fogalmazott a tudósító.

Az osztrák védelmi miniszter, Klaudia Tanner szerint nem az a kérdés, hogy lesz-e áramszünet Európában a télen, hanem az, hogy mikor – számolt be a Kronen Zeitung.

Klaudia Tannert idézi a neves bécsi lap. Az osztrák védelmi miniszter a német, Die Weltnek adott interjújában figyelmeztetett:

Ez sem lehet elég

„Az, hogy ez a válság milyen súlyos lesz és meddig fog tartani, nagyban függ attól, hogy az energiaválság hogyan alakul” – mondta Michael Groemling, a Német Gazdasági Intézet (IW) munkatársa. Az elemző hangsúlyozta, hogy a német nemzetgazdaság egésze hatalmas vagyonvesztés előtt áll. A számítások szerint az infrastruktúra fenntartására elkülönített állami keret eléri a 440 milliárd eurót (465 milliárd dollárt). A német kormány ebből valósítaná meg az energiahiány kiküszöbölését és új energiaforrásokat bevonását.

A kimutatás szerint az energiaválság miatt megnövekedett állami kiadások elérik a napi 1,5 milliárd eurót, ami a német GDP 12 százalékának felel meg.

Ahogy a cikk rámutat, az orosz energimport elvágása után a német gazdaság kénytelen volt a jóval drágább azonnali megrendeléses vagy készpénzes energiapiacról pótolni a szükségleteit. Ennek következtében az infláció is két számjegyűre duzzadt. Ugyanakkor tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az orosz energiaimportot felváltó cseppfolyósított gáz (LNG), valamint a megújuló energiaforrások kiépítése is évekkel elmarad a kitűzött céltól.

Stefan Kooths, a Kieli Világgazdasági Intézet üzleti ciklusokkal és növekedéssel foglalkozó részlegének alelnöke úgy fogalmazott: „a német gazdaság jelenleg nagyon kritikus szakaszban van, mert az energiaellátás jövője bizonytalanabb, mint valaha”.

A Reuters megkeresésére az illetékes német minisztériumok sablonválaszt adtak. A közel félbillió dolláros energiakeretet firtató kérdést a pénzügyminisztérium a honlapján található publikus adatokra hivatkozva kommentálta. Az energiabiztonságért felelős gazdasági minisztérium pedig közölte, hogy dolgoznak az energiaellátás dverzifikálásán, melynek kritikus részét képezik az LNG importálásához szükséges terminálok.

Németország a G7-ek vesztese

A Nemzetközi Valutaalap szerint a drágább energia fájdalmas lesz egy olyan országnak, amelynek gazdasága az előrejelzések szerint jövőre a legnagyobb mértékben fog zsugorodni a G7-nemzetek közül.

A Kieli Intézet adatai szerint Németország energiaimport-számlája idén és jövőre összesen 124 milliárd euróval nő, szemben a 2020-as és 2021-es 7 milliárdos növekedéssel, ami komoly kihívást jelent az ország energiaintenzív iparágai számára.

Az ország vegyipari ágazata, amely a leginkább kitett az emelkedő energiaköltségeknek, a termelés 8,5 százalékos visszaesésére számít 2022-ben a VCI iparági szövetség szerint, amely a német ipari környezetben bekövetkezett hatalmas szerkezeti törésekre figyelmeztet.

Nem építettek elegendő megújuló kapacitást

A Reuters cikke felidézte, hogy az Eurostat és a német ipari szövetség adatai szerint Németország körülbelül 58 milliárd köbméter gázt importált Oroszországból tavaly, ami a teljes energiafogyasztásának mintegy 17 százalékát teszi ki. Habár Németország szeretné, ha 2030-ra a villamosenergia-termelés legalább 80 százalékát a megújuló energiák adnák, szemben a 2021-es 42 százalékkal, a bővülés jelenlegi üteme szerint ez továbbra is távoli cél.

Németország mindössze 5,6 gigawatt napenergia-kapacitást és 1,7 GW szárazföldi szélenergia-kapacitást telepített 2021-ben. A szövetségi kormány és a német államok októberi jelentése szerint a 80 százalékos cél eléréséhez az új szárazföldi szélerőművek kapacitását körülbelül hatszorosára, évi 10 gigawattra kell növekedniük, a napelemes kapacitásokat pedig négyszeresére, évi 22 gigawattra kell növelni.

Susi Dennison, az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (ECFR) szakértői csoportjának vezető szakpolitikai munkatársa azt mondta, Németország elvesztette pozícióját, hogy a tiszta energia törekvéseinek vezetője legyen. Dennison szerint Németországnak most kellene befektetni a hidrogén- és szélenergia infrastruktúrájába a gáz helyettesítésére.

Robert Habeck irreális terve

Ahogy a Reuters felidézte, Robert Habeck alkancellár és energiaminiszter márciusban még arról beszélt, hogy 2024 közepére megoldják az orosz gázimport helyettesítését. Ugyanakkor számos elemző úgy látta, hogy Habeck kijelentése túlzottan ambiciózus. Marcel Fratzscher, a Német Gazdaságkutató Intézet elnöke és Markus Krebber, a legnagyobb német energiatermelő, az RWE vezérigazgatója úgy véli, hogy az orosz gázimport kiváltása legkorábban is csak 2025-ben fog megtörténni. Ráadásul a szakértők hangsúlyozzák, hogy a 2025-ös időpont is csak akkor valósulhat meg, ha Németország talál megfelelő mennyiségben alternatív forrásokat, illetve gyorsan bővül LNG-import területén is. Az energiapiaci szakértők szerint Németország pozícióját az is nehezíti, hogy jelenleg új szereplők a piacon, azaz a nulláról kell kiépíteniük az üzleti kapcsolataikat.

Az elemzés arra is emlékeztetett, hogy Németországnak nincs saját LNG-infrastruktúrája. Mivel régóta támaszkodott az orosz vezetékes gázra, csak most kezdi kiépíteni LNG-import képességét.

Mint írták, egyelőre hat úszó terminálra támaszkodnának a gázellátás terén, melyek közül az első most érkezik, további három pedig ezen a télen. A többit pedig 2023-ban helyeznék üzembe. Ezek teljes kapacitása legalább évi 29,5 milliárd köbméter lesz. A Reuteres megjegyezte, hogy a német energiaszolgáltatók, az RWE, az Uniper és a kisebb partner, az EnBW is ígéretet tettek, hogy saját kapacitásaikkal fogják kiegészíteni Németország LNG-portfólióját. Arról azonban nincsenek adatok, hogy honnan szerzik majd be a tárolókba érkező gázt.

Erősíti a kétségeket az is, hogy az Európai Külkapcsolatok Tanácsa adatai szerint Németország eddig mindössze két LNG-ügyletet kötött az orosz gázszállítás leállítása óta. Ezek azonban szerény és rövid távú megállapodások a következő két téli szezonra.

Az első az ausztrál Woodside és az Uniper közötti jött létre évi egymilliárd köbméteres gázszállításról, de azóta az Unipert államosítani kellett, hogy megmentsék a csődtől, így a gázszerződés is a mentőcsomag részét képezi. A második beszerzési megállapodás pedig még ennél is elenyészőbb: decemberre 137 ezer köbméter LNG-szállítmány érkezik Németországba az Abu-Dzabi nemzeti olajtársaság és az RWE között létrejött szerződés értelmében. A 2023-as évre vonatkozó további szálltímányok mennyiségét és ütemezését pedig egyelőre homály fedi. A legkisebb energiaszolgáltató, az EnBW pedig közölte, hogy a szállítási szerződések kidolgozása még folyamatban van, és keresi a lehetőségeket a piacon.

nem az a kérdés, hogy lesz-e Európában áramszünet, hanem az, hogy mikor következik be.

A néppárti politikus szerint az ukrajnai háború miatt Európának fel kell készülnie az áramszünetekre, ugyanis az áramszolgáltatók is háborús célpontok lehetnek, amennyiben a konfliktus eszkalálódik.

Mivel – a miniszter szerint – a lakosság nagy része csak négy napig lenne képes ellátni magát egy hosszabb áramszünet esetén, az államnak kell segítenie egy ilyen rendkívüli helyzetben. Tanner elmondta, 2025-ig száz olyan laktanya felépítését, bővítését tervezik, amelyek önellátók lennének, és „biztonságos szigetként” működnének az országban.Az interjúban a politikus felszólította a nemzetközi közösséget, tegyen meg minden tőle telhetőt a háborút befejezését célzó tárgyalások mielőbbi megkezdése érdekében.

„Fontos, hogy a tárgyalásokra helyezzék a hangsúlyt, és a diplomácia kerüljön előtérbe”

– közölte Klaudia Tanner.

Az orosz gázimport megszűnése óta súlyos energiahiánnyal küzd a német gazdaság, amelyet a szövetségi kormány pénzinjekcióval próbál enyhíteni. Az orosz–ukrán háború kitörése óta Olaf Scholz kabinetje közel félbillió eurót különített el az energiainfrastruktúra fenntartására, az iparági szakértők szerint viszont Németország ennél sokkal nagyobb bajban van.