Putyin: Oroszország átveheti az amerikaiaktól a „lefegyverző csapás” koncepcióját

Először: az Egyesült Államoknak van egy megelőző csapás elmélete. Másodszor: egy lefegyverző csapásmérő rendszer fejlesztésén dolgoznak. Mi is ez? Ez egy modern, éltechnológiai eszközökkel a vezetésipontok ellen végrehajtandó támadás, amely megfosztja az ellenséget az irányítórendszerektől” — mondta Putyin.

„Ha már erről a lefegyverző csapásról beszélünk, talán el kellene gondolkodnunk azon, hogy átvegyük amerikai partnereink fejlesztéseit, és a biztonságuk szavatolására vonatkozó elképzeléseiket?” — tette fel a kérdést.

Kína több területen is szorosabb együttműködést kíván folytatni Szaúd-Arábiával és az Öböl-menti országokkal, az importált nyersanyagokért pedig jüanban fizetne - jelentette be Hszi Csin-ping kínai elnök az Öböl-menti Együttműködési Tanáccsal (GCC) folytatott pénteki csúcstalálkozón.

Kína továbbra is nagy mennyiségű nyersolajat fog importálni a GCC országaiból, emellett megnöveli a cseppfolyósított földgáz beszállítását, erősíti az együttműködést az olaj- és gázipari fejlesztés, a mérnöki szolgáltatások, a tárolás, a szállítás és finomítás területén – fogalmazott a kínai államfő rijádi látogatásán.

A kínai elnök tehát jüanelszámolásra helyezné át az eddig világszerte főleg dollárelszámolású olaj- és egyéb energiakereskedelmet – derül ki a Reuters híradásából. Peking a kínai olaj- és gáztőzsdére támaszkodva saját valutájában, jüanban tervezi kifizetni az olaj- és gázszállításokat.

A jüan használata a nemzetközi kereskedelemben erősen gyengítene az amerikai dollár fennhatóságán, ami gyengítheti az amerikai fizetőeszközt.

Hszi Csin-ping az Öböl-menti országokkal – azaz Bahreinnel, az Egyesült Arab Emírségekkel, Katarral, Kuvaittal, Ománnal és Szaúd-Arábiával – közös találkozóján közölte továbbá, hogy Kína a következő 3-5 évben kétoldalú pénzügyi és beruházási megállapodásokat is tervez a GCC-vel. Emellett az innováció és az új technológiák, valamint a repülés és űrkutatás, illetve a nyelv és a kultúra területén is lát a kínai elnök együttműködési lehetőségeket.

Az egyezményekben a hidrogénenergia és a működőtőke-befektetések elősegítéséről és a Selyemút nevű nemzetközi kereskedelmi kezdeményezés összehangolásáról állapodtak meg, de a szorosabb kooperáció értelmében egy regionális ellátóközpont létrehozása is kilátásban van, amely a kínai gyártók részvételét segítené elő a szaúd-arábiai megaprojektekben.

Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma pénteken bejelentette: a korrupcióellenes világnaphoz igazítva korrupt gazdasági tevékenység és az emberi jogok megsértése miatt világszerte büntetőintézkedésekkel sújtott számos személyt és vállalatot, egyebek között a kínai felségvizeken folytatott illegális halászat és guatemalai kenőpénzek miatt.

Washington büntetőintézkedésekkel sújtott egy sor olyan vállalatot és személyt, amelyek és akik a kínai felségvizeken folytatott illegális halászati tevékenységhez vagy a kínai emberi jogok megsértéséhez köthetők, valamint a Fülöp-szigetek egyik szektaalapítóját, akit szexuális célú emberkereskedelemmel vádolnak.

Az amerikai kormányzat szankciós listáján szerepelnek továbbá iráni, nyugat-balkáni, libériai és salvadori személyek és cégek is pénzügyi visszaélések és egyesült államokbeli vagy onnét kezelt ingatlanok miatt.

A széles körű amerikai büntetőintézkedések bejelentésére ugyanazon a napon került sor, amelyen az ENSZ Közgyűlése 1948-ban elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát,

illetve amelyen a korrupcióellenes világnap alkalmából nemzetközi konferenciát rendeznek, amelyen az amerikai kormányzat magas szinten képviselteti magát: beszédet mond Antony Blinken külügyminiszter, Jake Sullivan nemzetbiztonsági főtanácsadó, és több olyan kormányzati tisztségviselő, aki a korrupcióellenes intézkedések támogatói világszerte.

Büntetőintézkedésekkel sújtották a kínai Dalian Ocean Fishing Companyt, amely veszélyes munkakörülmények között dolgoztatja munkavállalóit, és 13 hónap alatt öt tengeri halásza is meghalt, ráadásul hármuk holttestét a tengerbe dobták ahelyett, hogy hazaszállították volna.

Az amerikai pénzügyminisztérium egyik névtelenül nyilatkozó vezető munkatársa kifejtette, hogy a Dalian hajóin dolgozó legénység tagjai átlagosan napi 18 órát dolgoznak, lejárt szavatosságú ételt kapnak, és koszos vizet kell, hogy igyanak.

Washington ezenkívül három guatemalai állampolgárt, köztük Allan Estuardo Rodríguez Reyes korábbi házelnököt is szankciókkal sújtotta korrupciós tevékenység és politikai befolyással való üzérkedés miatt, amellyel kenőpénzekhez és más gazdasági-pénzügyi előnyökhöz jutottak.

Oroszországban a szankciókkal sújtottak között van Vlagyimir Putyin orosz elnök több munkatársa, illetve a 15 tagú orosz választási bizottság minden tagja, akik az orosz csapatok által megszállt ukrajnai területeken szeptemberben rendezett népszavazásokat felügyelték.

Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint a Kreml választási bizottsága éveken át „tiszta és átlátható oroszországi választásokkal dicsekedett, ezeket azonban szabálytalanságok és hihetőnek tűnő vádak árnyékoltak be, amelyek szerint a Kreml gondosan felügyelte az oroszországi választási eredményeket”.

A büntetőintézkedés alá vont személyek és vállalatok egyesült államokbeli tulajdonait és érdekeltségeit elzárják, és mindazok az amerikai vállalatok, amelyek velük üzleteltek, meg kell, hogy szüntessék orosz üzleti kapcsolataikat.

Átfogó stratégiai partnerségi és egyetértési megállapodásokat kötött Szaúd-Arábia és Kína — közölte a SPA szaúdi állami hírügynökség csütörtökön Hszi Csin-ping kínai elnök rijádi látogatásával kapcsolatban.

Az SPA nem közölt további részleteket a stratégiai megállapodás tartalmáról, de a kínai elnök és Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg, miniszterelnök számos egyetértési megállapodást is aláírt.

Az első egyezmény a hidrogénenergia és a működőtőke-befektetések elősegítése, a másik a szaúdi királyság 2030-as jövőképe és a kínai Selyemút nevű nemzetközi kereskedelmi kezdeményezés összehangolásáról szólt.

Megállapodást írtak alá a kínai Huawei óriásvállalattal a felhő alapú számítógépes együttműködésről,

valamint a szaúdi városok csúcstechnológiás épületkomplexumainak építéséről is.

Peking szerint Hszi Csin-ping rijádi látogatása és a megállapodások aláírása az eddigi legnagyobb volumenű kínai diplomáciai kezdeményezés az arab világban.

A kínai elnököt ennek megfelelően kiemelkedő diplomáciai pompával fogadták Rijádban: a kínai és szaúdi lobogókkal díszített gépkocsikonvojt a szaúdi király gárda arab telivéreken lovagló tagjai kísérték a szaúdi királyi palotához.

Mindez éles ellentétben állt azzal a hűvösséggel, amellyel Szaúd-Arábia tényleges politikai vezetője júliusban Joe Biden amerikai elnököt fogadta. Rijád és Washington kapcsolatait, valamint az amerikai elnök szaúdi látogatását a szaúdi energiapolitika és Dzsamál Hasogdzsi szaúdi ellenzéki újságíró 2018-as meggyilkolása is beárnyékolta.

Az Egyesült Államok kormánya szerdán kijelentette, hogy

a kínai elnök rijádi látogatása jó példa arra, hogyan igyekszik Peking egyre nagyobb befolyást gyakorolni világszerte, de ez sem fogja megváltoztatni Washington közel-keleti politikáját.

Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek csütörtökön azonban hivatalosan is bejelentette: a szaúdi koronaherceg és az Emírségek elnöke vezetésével sikeresek voltak azok a közvetítési erőfeszítések, amelyek eredményeként Brittney Griner amerikai kosárlabdabajnokot fogolycsere-egyezmény keretében csütörtökön hazaengedte Oroszország.

A Fehér Ház sajtószóvivője azonban csütörtök este ezt határozottan cáfolta, amikor kijelentette: Brittney Griner kiszabadulását kizárólag az Egyesült Államok és Oroszország közötti tárgyalásoknak köszönheti.

„Kizárólag az Egyesült Államok és Oroszország voltak azok az országok, amelyek erről egyeztettek. Nem vett részt közvetítő” – szögezte le Karine Jean-Pierre, amikor Szaúd-Arábia szerepéről kérdezték.

Amellett, hogy Kína és Szaúd-Arábia találkozója már önmagában fordulópont lehet, elemzők fokozott várakozással tekintenek Peking és az arab országok első csúcstalálkozójára pénteken Rijádban, Hszi Csin-ping kínai elnök háromnapos szaúdi látogatása során.

Hszi Csin-ping kínai elnök Rijádba látogat, célja mélyíteni a több évtizedes kapcsolatokat az Arab-öböl államaival. Információk szerint Szaúd-Arábia és Kína stratégiai partnerséget köt.Ez mérföldkő a kínai–arab kapcsolatok történetében, amely a két fél közötti együttműködést teljesen új szintre emeli – írja a Global Times.

Az arab világ számára – amely egy olyan régió, ahol a gazdasági fejlettségi szintek igen eltérőek és az országok között bonyolult belső konfliktusok vannak – ritka, hogy egyöntetű, baráti hozzáállás alakuljon ki egy adott állammal szemben. Kína esetében ez úgy tűnik, mégis megvalósult.

Több tízmilliárd dolláros befektetések valósulhatnak meg Szaúd-Arábiában Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtökön kezdődő, háromnapos találkozó folyamán – jelezte a Fox News amerikai hírtelevízió online kiadásának gazdasági oldala, a Fox Business. Theodore Karasik, a Jamestown Alapítvány orosz és közel-keleti ügyekkel foglalkozó munkatársa kiemelte: a látogatásra akkor kerül sor, amikor a Washington Post néhai munkatársa, Dzsamál Ahmed Hasogdzsi 2018-as meggyilkolása óta továbbra is feszültek Rijád és Washington kapcsolatai.

Dühösek Washingtonra

Joe Biden legutóbbi, nyári rijádi látogatása nem hozott olyan előrelépést, mint amilyet az Egyesült Államok szeretett volna: az uralkodó, Szalman bin Abdul-Aziz Al Szaúd „nem volt elragadtatva” az amerikai elnöktől. Biden viszont aggodalmának adott hangot többek között amiatt is, hogy

Szaúd-Arábia inkább Oroszország, mint az Egyesült Államok felé orientálódik.

Washington és Rijád emellett az olajkitermelés miatt is szóváltásba került: miután az árak emelkedtek az Oroszország ellen az ukrajnai invázió miatt elrendelt szankciókat követően, az OPEC+ nem volt hajlandó elállni a kitermelés csökkentésére vonatkozó tervétől.

Gordon Chang, Kína-szakértő és a Gladstone Intézet vezető munkatársa úgy vélte, hogy Biden törekvése egy Iránnal kötött, közös, átfogó cselekvési tervre – amely dollármilliárdokat hozna Teheránnak friss pénzeszközökben – egyre nehezebbé tenné Szaúd-Arábia életét. “Biden közel-keleti politikája Irán felé billen, ezért Teherán ellensége, Szaúd-Arábia dühös Washingtonra” – mondta Chang a Fox Businessnek. “Ennek eredményeként a szaúdi királyi család nyitottabb a Kínával való együttműködésre”.

Jön Hszi: „Zónázó” járat

Hszi látogatása tovább növelheti ezt a szakadékot, mivel a trónörökös további kínai befektetések elnyerésére törekszik Kínából. Donald Trump korábbi elnök 2017-es látogatása mintegy 100 milliárd dollár értékű szerződést eredményezett az amerikai hadiipar számára, de a királyság ennél jóval több és

magasabb értékű szerződést kötött Kínával – például az 500 milliárd dolláros Neom-zónaprojektről.

Neom városa Szaúd-Arábia északnyugati részén épül a tervek szerint az úgynevezett „okos város technológiák” szerint. A helyszín a Vörös-tengertől északra, Jordániától délre található . Ha megépül, az új város összesen 26 500 négyzetkilométer területet fed le. Szaúd-Arábia a jelenleg késedelmes projekt jelentős részeit 2020-ra kívánta befejezni, fontos hát Rijád számára, hogy befektetőt találjanak.