Orosz kormányfőhelyettes: Csak piaci alapon fogunk kőolajat eladni

Azokba az országokba fogunk olajat és olajtermékeket eladni, amelyek piaci feltételek között fognak együttműködni velünk” – mondta az energetikai ügyekért felelős orosz kormányfőhelyettes. Hangsúlyozta, hogy Oroszország akkor is ragaszkodni fog ehhez az elvhez, ha csökkentenie kell a kitermelést.

Az Európai Bizottság szombaton közölte:

a G7-országok, az EU tagállamai és Ausztrália megállapodtak abban, hogy hétfőtől 60 dolláros hordónkénti árplafont vezetnek be a tengeren szállított orosz olajra.

Novak rámutatott, hogy az árplafon bevezetése olyan nem piaci, a hatékonysággal ellentétes eszköz, amely ellentétes a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival is. Elmondta, hogy az orosz kormány olyan mechanizmust fog kidolgozni, amely megtiltja a kereskedelmet az olajárak felső határának feltételével.

„Mi a gyakorlatunkban nem készülünk ársapka-eszközöket alkalmazni. Most olyan mechanizmusokon dolgozunk, amelyek megtiltják az ársapka-eszköz használatát, függetlenül attól, hogy milyen szintet állapítanak meg” – mondta.

„Úgy véljük, hogy egy ilyen beavatkozás további destabilizációhoz, az energiaforrások hiányához és a beruházások csökkenéséhez vezethet. Ez nemcsak az olajat, hanem más, a piacon lévő termékeket is érinthet, és nemcsak Oroszországot, hanem más országokat is érinthet” – tette hozzá az orosz miniszterelnök-helyettes.

Oroszország leállítja a gáz- és az olajszállításokat azokban az országokba, amelyek elfogadják Brüsszel ársapkára vonatkozó javaslatát. A tervezetet az orosz külügyi szóvivő ármanipulációnak nevezte. Azt mondta: ha bevezetik, akkor veszélybe kerül egész Európa energiabiztonsága. Magyarország álláspontja nem változott: a kormány továbbra is elutasítja az ársapka ötletét – hangzott el az M1 Híradójában.

Az orosz külügyi szóvivő egyenesen kartelezésnek és ármanipulációnak nevezte a tervezetet. Maria Zaharova arra figyelmeztetett, hogy ha az Európai Unió ezt bevezeti, az egész világ energiaellátása veszélybe kerül. Hozzátette: azok az országok, amelyek támogatják az ársapkát, nem kapnak orosz gázt és olajat sem.

Csütörtökön Brüsszelben az energiaügyekért felelős miniszterek találkozóján is szóba került az árak maximalizálására vonatkozó javaslat.

„Súlyos ellátásbiztonsági kockázatokat tud okozni” – mondta a külgazdasági és külügyminiszter miniszter az esemény után az ársapkáról. Szijjártó Péter arról beszélt, ha elfogadják az intézkedést, akkor a gázexportőrök nem fognak Európába gázt szállítani. Ráadásul az Európai Bizottság javaslata hatással lenne a hosszútávú gázszállítási szerződésekre is, ami számunkra elfogadhatatlan. A miniszter hozzátette, ez a javaslat nem oldaná meg az európai energiaválságot. Sőt, felhajtaná az árakat.

„Az orosz gáz kizárása csökkenti az európai piacon a gáz mennyiségét, tehát árfelhatjó hatása van. Tehát nem szabad kizárni egyetlen egy forrást sem, új forrásokat kell bevonni, és új szállítási útvonalakat kell építeni, ez a megoldás. Több földgáz kell az európai piacra mennyiségben, mert az fogja lefele vinni az árat. A gázársapka az nem viszi lefele az árat, ráadásul rendkívül veszélyes, és ellátásbiztonsági problémákat tud okozni” – fogalmazott a külügyminiszter.

Ugyanezt lehet elmondani az olajjal kapcsolatban is. A Kossuth Rádióban a Századvég üzletágvezetője azt mondta, Oroszország biztosan leállítja az energiahordozók szállítását, ha lesz ársapka, hiszen ezt már korábban is megtette azon országok esetében, akik nem voltak hajlandók rubellel fizetni a nyersanyagért. Hortay Olivér hozzátette, hogy a szállításokat egyébként már az is veszélyezteti, hogy Oroszország folyamatosan bombázza Ukrajna kritikus infrastruktúráját.

„Biztató, egyrészt az, hogy a Barátság kőolajvezetéket közvetlenül nem érte semmilyen támadás. A múlt heti incidens egy transzformátor állomást ért, ami a Barátság kőolajvezeték kiszolgáló infrastruktúrájához tartozik. Tehát, egyelőre úgy tűnik, ahogy az korábban a fegyveres konfliktusoknál is volt, az ilyen típusú nemzetközi infrastruktúrát, amit egyébként valamennyi félnek gazdasági érdeke, hogy működjön, nem támadják a felek” – fogalmazott a szakértő.

Az hogy a sérült transzformátor állomást egy napon belül kijavították, jól jelzi, Ukrajnának is elemi érdekében áll a vezetékrendszer működése.

Magyarország egyébként elutasítja az ársapkás megoldást. Mindenképpen mentességet kér ez alól.

Hszi Csin-ping kínai elnök bejelentette, Peking hajlandó szorosabb partnerséget kialakítani Oroszországgal az energetika területén – jelentette kedden a kínai állami média.

A 4. Kína-Oroszág energiafórumra küldött üzenetében az elnök kifejtette, hogy a két ország közötti energiaügyi együttműködés hozzájárulás a globális energiabiztonsághoz.

„Kína hajlandó együttműködni Oroszországgal a szorosabb energiaügyi partnerség, a tiszta és zöld energia fejlesztésének előmozdítása területén, így közösen tarthatjuk fenn a nemzetközi energiabiztonságot, teremthetjük meg az ellátási láncok stabilitását” – ismertette Hszi Csin-ping szavait a CCTV állami műsorszolgáltató.

Az orosz-kínai energiaügyi együttműködés szorosabbá tételének híre a G7-csoport által tervezett, december 5-től bevezetendő gázárplafon előkészületeinek időszakában érkezett. Utóbbival a nyilatkozatok szerint a gázárbevételek csökkentésén keresztül igyekeznek megfékezni Moszkva Ukrajna elleni háborúját.

Nyilvánosságra hozta az Európai Bizottság a gázárplafonról szóló javaslatát, amely lényegében egy újabb, álcázott szankciónak minősül. Eszerint januártól egy évre maximálnák a holland gáztőzsdén kötött szerződések árát, hogy letörjék a magas árakat. Elemzők szerint azonban ahogy a szankciók, úgy a gázársapka is könnyen visszafelé sülhet el, mert tovább fokozhatja a gázhiányt Európában. Moszkva már korábban közölte, hogy ha bevezetik az ársapkát, akkor egyáltalán nem fognak orosz gázt szállítani Európába. A tervet több tagállam, köztük Magyarország is ellenzi.

„Ez nem egy ezüstgolyó, ami majd lenyomja a gáz árát, hanem egy erős eszköz, amit szükség esetén használhatunk” – így mutatta be Kadri Simson az Európai Bizottság gázárplafonról szóló javaslatát. Az energiaügyért felelő biztos azt mondta: megawattóránként 275 eurós gázárplafont javasolnak a holland tőzsdén kötött ügyletekre. Vagyis a jelenlegi 121 euró/MWH-nál most sokkal nagyobb összegben maximálnák a gáz árát, hogy elkerüljék az augusztusihoz hasonló magas árakat.

„Ez nem egy piaci beavatkozás, hogy mesterségesen alacsonyan tartsuk az árakat: ez az utolsó esélyünk arra, hogy megakadályozzuk a valós piaci helyzettől és a globális trendektől eltérő túlzott gázárkiugrásokat”

– mondta Kadri Simson. A bizottság javaslata egy újabb próbálkozás, hogy Brüsszel elfogadtassa a több tagállam által már többször elutasított gázársapka ötletét.

A bürokraták ugyanis így szeretnék letörni a szankciók miatt egekbe emelkedett és Európát recesszióval fenyegető gázárakat.

Csakhogy, ha Brüsszel javaslatát elfogadják a tagállamok, az több szakértő szerint nemhogy enyhíti, hanem tovább mélyíti a válságot, mert súlyosan veszélyezteti Európa pénzügyi stabilitását és ellátásbiztonságát, ugyanis a termelők majd más piacokon adják majd el az energiahordozókat. Az orosz Gazprom már korábban, az árplafon ötletének felmerülésekor azt közölte: ha bevezetik, akkor többet nem szállít Európába gázt. És nemcsak Oroszország, hanem más energiatermelő országok is elutasítják Brüsszel terveit.

Korábban a Világgazdaság írt arról, hogy Norvégia –ahol az energiahordozókból származó bevételek a négyszeresükre emelkedtek – annyit közölt: köszönik, de nem kérnek a gázársapkából. Katar pedig egyenesen képmutatásnak nevezte Brüsszel ötletét, ugyanis szerintük korábban pont az Európai Unió volt, amely versenyszabályokat határozott meg ezen a piacon – írta a Portfolio.

„Az az ársapka, amely gyakorlatilag az orosz gáz európai piacról történő kiszorítására irányul, ez egészen egyszerűen abszurd”

– mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Magyarország semmiképp sem támogatja az ársapka bevezetését, mert az áremelkedéshez vezethet. Szijjártó Péter korábban azt mondta:

„a gáz árának maximálása csak egy álcázott szankció.”

Ráadásul az Európai Bizottság arra is készül, hogy ha a tagállamok elfogadják a gázárplafon bevezetését, akkor rögtön javaslatot tesz az uniós riasztás kihirdetésére a gázpiacon. Ez pedig azt jelenti, hogy az Unióban életbe kell léptetni a kötelező 15 százalékos gázfogyasztás-csökkentést. Ez jelenleg önkéntes.

„Brüsszel továbbra is arra törekszik, hogy minél nagyobb hatalomra tegyen szert és a nemzetállamoktól a lehető legtöbb önálló döntési jogot vonja el”

– erről Litkei Máté beszélt a Kossuth rádióban. A Klímapolitikai Intézet igazgatója hangsúlyozta: jól látszik, hogy a szankciós politika megbukott, de Brüsszel a tagállamok kiszolgáltatottságát kihasználva továbbra is kitart mellette.

„Azok a különböző javaslatok, azok a különböző már megszületett döntések, amelyek energiaszankciókról szólnak, embargóról, kötelező közös energiabeszerzésről, ársapkáról, ezek mind csorbítják a tagállamok mozgásterét, mind szuverenitást vonnak el a tagállamoktól és egyfajta centralizációs törekvésként értelmezhetők Brüsszel irányából.”

– fogalmazott Litkei Máté.