Őrizetben tartják a korrupció gyanújával letartóztatott baloldali EP-képviselőt

Ártatlannak vallotta magát a korrupciós ügyben és szabadon bocsátását kérte az előzetes letartóztatásból Eva Kaili, az Európai Parlament volt alelnöke az illetékes brüsszeli bíróság zárt ajtók mögött tartott csütörtöki meghallgatásán – tájékoztatták a sajtót ügyvédei a La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilap jelentése szerint.

A két ügyvéd, Andre Risopoulos és a Michalis Dimitrakopoulos közölte: védencük tagadja, hogy pénzt kapott Katartól azért cserébe, hogy befolyásolja az Európai Parlamentnek az Arab-(Perzsa-)öböl menti országgal kapcsolatos döntéseit.

Azt mondták: „nagyon erős jogi érveik vannak amellett, hogy szabadon engedjék” a korábbi EP-alelnököt, aki – fogalmazásuk szerint – aktívan hozzájárul a nyomozás sikeréhez. Arról tájékoztattak, hogy kérték a levezető bírót:

Eva Kailit lássák el elektromos nyomkövetővel,

majd engedjék szabadon, mivel nincs esélye, hogy megszökjön, illetve nincs abban a helyzetben, hogy bizonyítékokat tudna megsemmisíteni.

Kailit, valamint három társát december 9-én tartóztatták le a belga hatóságok egy korrupciós ügyben indított nyomozás részeként. A rendőrség közlése szerint csaknem 1,5 millió eurót foglaltak le a brüsszeli régióban az ügyben végrehajtott házkutatások során.

Eva Kaili őrizetbe vett élettársa, az olasz Francesco Giorgi egy belga szocialista EP-képviselő, Maria Arena asszisztenseként dolgozott. Giorgi a múlt héten tett vallomásában beismerte, hogy tagja volt egy olyan lobbiszervezetnek, amelyet Marokkó és Katar is arra használt, hogy beavatkozzon az Európai Parlament döntéseibe.

A vádlottak között van továbbá Nicolo Figa-Talamanca, a No Peace Without Justice nevű civil szervezet igazgatója, valamint egy volt olasz szocialista EP-képviselő, Pier Antonio Panzeri is, aki jelenleg a Fight Impunity nevű, brüsszeli székhelyű civil szervezet elnöke.

A vád ellenük: bűnszervezethez tartozás, pénzmosás és korrupció.

Az Európai Ügyészség csütörtökön kérte a volt EP-alelnök mentelmi jogának felfüggesztését.

Kaili egy keddi rendőrségi kihallgatáson elmondta, tudott élettársa Panzerivel folytatott tevékenységéről és arról, hogy néha pénzzel teli bőröndöket tartottak a lakásán. Elismerte továbbá, hogy arra utasította apját: rejtse el az otthonában a későbbi házkutatások során megtalált készpénz nagy részét. A volt EP-alelnök apját két napig tartották őrizetben a rendőrségi kutatások után, majd szabadon engedték.

Eva Kaili csütörtöki meghallgatását a másik három gyanúsítottól elkülönítve tartották, ők december 14-én jelentek meg a belga bíróság előtt.

Meghallgatásukat követően a bíróság mindhármuk fogva tartásának meghosszabbítása mellett döntött.

Kaili védői pénteken még fellebbezhetnek az őrizetben tartási határozat ellen. Ez esetben Kailinak két héten belül ismét a bírók elé kell állnia.

Nemzetbiztonsági kockázatokat is felvet a brüsszeli korrupciós botrány – erről beszélt az M1-en a polgári hírszerzés korábbi műveleti igazgatója. Földi László szerint az érintett EP-képviselők az első vesztegetési pénzek elfogadása után zsarolhatóvá váltak, így nem csak az unió belső intézményei, hanem a tagállamok szempontjából is érzékeny információkat is kiadhattak. Orbán Viktor miniszterelnök szerdán úgy reagált: a nemzeti parlamentekben erőteljesebb ellenőrzési rendszerek működnek, ezért jobb lenne, ha az európai parlamentbe is a nemzeti parlamentekből választott képviselők érkeznének.

Elképesztő ingatlanvagyona van a vesztegetési pénzek elfogadásával vádolt volt EP-alelnöknek. A brüsszeli korrupciós botrány kapcsán erről ír a V4 hírügynökség. A portál szerint Eva Kaili tisztázatlan eredetű luxusingatlanokat is birtokol Görögországban, amelyeket papíron irreálisan alacsony áron szerzett meg. Görög hírportálok szerint saját, Athénhoz közeli 169 négyzetméteres lakását például 260 ezer euróért, vagyis nagyjából százmillió forintért vásárolta. Holott a lakás piaci értéke háromszor ennyi.

A V4 hírügynökség szerint a lakás két emeletet foglal el egy luxusépületben, Eva Kaili az egyik emeletet csak irodaként használta. A brüsszeli korrupciós botrány főszereplője emellett három másik ingatlant is megvásárolt, sőt a portál szerint a képviselő édesanyja is luxusingatlanok között válogatott.

A belga rendõrség által 2022. december 14-én közreadott kép a hatóságok által lefoglalt közel 1,5 millió euro készpénzrõl. A pénzt a brüsszeli régióban házkutatások során foglalták le az EP szocialista alelnökét érintõ korrupciós ügyben. Eva Kaili szocialista európai parlamenti képviselõt, az EP alelnökét december 9-én tartóztatták le a belga hatóságok egy Katarral kapcsolatos korrupció vádjával indított vizsgálati nyomozás részeként, azóta fogságban van. MTI/AP/Belga rendõrség

Eva Kailit, valamint három társát december 9-én tartóztatták le a belga hatóságok egy korrupció vádjával indított nyomozás részeként. Az európai parlament azóta a tisztégtől felmentett alelnökét hónapok óta figyelték, mert azt gyanították, kenőpénzt fogad el Katartól, cserébe azért, hogy az öböl-menti állam számára kedvező gazdasági és politikai döntéseket vigyen át az Európai Parlamenten. A belga rendőrség közlése szerint közel 1,5 millió eurót foglaltak le a házkutatások során. A hírek szerint a brüsszeli korrupcióban legalább hatvan uniós politikus lehet érintett, többségük szocialista vagy néppárti.

A brüsszeli korrupciós botrány kiszivárgása mögött a Katarral szembeni gazdasági érdekeket képviselő Egyesült Államok és Szaúd-Arábia, de a vakcinabeszerzések kapcsán szintén korrupciós gyanúba keveredett Európai Bizottság is ott lehet – erről Földi László beszélt az M1-en. A polgári hírszerzés korábbi műveleti igazgatója szerint az ügy azért is különösen veszélyes, mert az érintett politikusok a pénzek elfogadása után zsarolhatóvá váltak, ami a tagállamok szempontjából is nemzetbiztonsági kockázatokat vet fel.

„Azon kell elgondolkodni, hogy ha nem lehet egy alapvető reformot elérni – ez a 2024-es parlamenti választáson kiderül, hogy mennyire lehet és mennyire nem. Szerintem nagyon nem, de amennyiben nem lehet, akkor el kell gondolkodni a működés ilyen formában való fenntartásán” – fogalmazott.

Orbán Viktor miniszterelnök a szerdai kormányinfón úgy reagált: az Európai Parlament álszent karaktere rombolja a közösség erejét. A kormányfő hangsúlyozta: amennyiben erősebb ellenőrzés alá akarjuk venni az EP-t, akkor jobb lenne, ha oda a nemzeti parlamentekből választott képviselők érkeznének.

Közben a brüsszeli Politico arról írt, hogy az Európai Bizottság is belső vizsgálatot indított az uniós biztosok körében, mert az ügyben Dimitrisz Avramopulosz, korábbi migrációért felelős uniós biztos érintettsége is felmerült. Az egykori tisztségviselő ugyanis hivatalának lejárta óta annak az NGO-nak a tiszteletbeli testületi tagja, amelyet a botrány egyik gyanúsítottja, Pier Antonio Panzeri, ex-szocialista képviselő hozott létre egyfajta lobbiszervezetként. Dimitrisz Avramopulosz azt is elismerte, hogy mintegy 60 ezer eurót fogadott el a civil szervezettől.

Egy politikai nagyágyúkat is a soraiban tudó NGO állhat a néhány napja kirobbant brüsszeli korrupciós botrány középpontjában a Politico szerint. A lap úgy tudja, már többen is őrizetben vannak azok közül, akik a szervezethez köthetők. Így például egyik parlamenti alkalmazottjuk, Francesco Giorgi, aki a főgyanúsított, Eva Kaili volt EP-alelnök élettársa. Elemzők szerint a másokat korrupcióval vádoló Európai Parlament minden hitelességét elvesztette.

A brüsszeli korrupciós botrány azután robbant ki, hogy Eva Kaili, görög szocialista politikusnál, és más, hozzá közel álló személyeknél, házkutatások sorozatát tartották, amelyek keretében összesen több mint másfél millió eurót, azaz 600 millió forintnyi készpénzt foglaltak le a rendőrök.

Eva Kailit hónapok óta figyelték a hatóságok, mert azt gyanították, kenőpénzt fogad el Katartól, cserébe azért, hogy az öböl-menti állam számára kedvező gazdasági és politikai döntéseket vigyen át az Európai Parlamenten. Azóta az is kiderült, hogy Marokkó is érintett lehet az ügyben, de az sincs kizárva, hogy újabb arab országok neve is felmerül majd.

A hírek szerint a brüsszeli korrupcióban legalább hatvan uniós politikust lehet érintett, többségük szocialista vagy néppárti.

A letartóztatottak között van például Pier Antonio Panzeri, korábbi szocialista európai parlamenti képviselőt is. A Politico című hírportál cikke szerint lényegében ő és civil szervezete áll a korrupciós botrány középpontjában.

A brüsszeli lap cikkét szemlézte a Magyar Nemzet is, amely szerint Panzeri azután alapította civil szervezetnek álcázott lobbiügynökségét, hogy 2019-ben elveszítette Európai Parlamenti tagságát.

Ezután jött létre a Fight Impunity, vagyis a „Harcolj a büntetlenség ellen!” nevű NGO.

Ehhez a szervezethez köthető személyek közül már sokakat vizsgálati fogságba is helyeztek, például egyik parlamenti alkalmazottjukat, Francesco Giorgit, aki a főgyanúsított, Eva Kaili barátja és aki – a hírek szerint – nemrég beismerő vallomást is tett.

A Politico cikkéből az is kiderült, hogy a Fight Impunity – a törvényi kötelezettség ellenére – nem regisztráltatta magát az EP-nél mint lobbiszervezet, ennek ellenére olyan befolyásos támogatói voltak, mint Federica Mogherini, az unió korábbi kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Bernard Cazeneuve volt francia miniszterelnök, valamint Dimitrisz Avramopulosz volt migrációs biztos is.

A botránnyal kapcsolatban Kovács Attila az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója a Kossuth Rádióban közölte, érdekes belegondolni, hogy a mostani vesztegetési botrány főgyanúsítottja, Eva Kaili rendre megszavazta Magyarország elítélését az EP-ben.

„Ez az európai baloldal nagy korrupciós botránya. Ez szemmel látható. Szocialista képviselők érintettek az eddigi hírek szerint”

– tette hozzá Kovács Attila.

A Nézőpont Intézet európai uniós kutatási igazgatója szerint minden európai polgárnak érdeke, hogy a belga hatóságok felgöngyölítsék az ügyet, és megnyugtató válaszokat adjanak a polgároknak.

Szikra Attila, az Alapjogokért Központ elemzője szerint a kirobbant korrupciós ügy miatt hiteltelenné válhat az Európai Parlament, közölte:

„lenullázta az EP hitelességét a korrupciós ügyekben ez a történet”.

A „Katargate”-ről a nyugati sajtóban inkább csak fel-felbukkanó cikkek részben Katar tiltakozását, részben Marokkót, mint az ügy másik kulcsszereplőjét emelgetik. Felvetődik az EP egyik olasz, szocialista politikusának felelőssége is. Az Európai Parlament eddigi legsúlyosabb korrupciós botránya tovább mélyítheti a kontinens energiaellátási nehézségeit.  

Az Európai Parlament (EP) Katar elleni intézkedései, amelyek megtilthatják katari állampolgároknak, hogy az uniós parlament területére és annak intézményeibe beléphessenek katari állampolgárok, felingerelte az Öböl-menti államot.

Ezek a lépések

„negatív hatással” lesznek a gázban gazdag emírséggel való kapcsolatokra és a globális energiaellátásra

– idézte a Le Figaro Doha vasárnap megfogalmazott figyelmeztetését.

A lap emlékeztet: alapjaiban rendítette meg az intézményt, hogy Brüsszelben vizsgálat indult a botrány kirobbanásáig a szocialista politikusként ismert Eva Kaili, görög európai parlamenti képviselő ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy Katar fizetett neki, hogy az EP-ben védje a most lezárult világbajnokságnak otthont adó ország érdekeit.

Katar: újabb frontot nyit Európa?

Csütörtökön Strasbourgban az EP-képviselők szinte egyhangúlag megszavazták azt a szöveget, amelyben „a katari érdekképviseletek megbízólevelének felfüggesztését” szorgalmazzák a vizsgálat idejére. Az erre vonatkozó döntés az Európai Parlament elnökén, Roberta Metsolán múlik.

„Az a döntés, hogy ilyen diszkriminatív korlátozást vetnek ki Katarra, korlátozva a párbeszédet és az együttműködést a bírósági eljárás befejezése előtt, negatív hatással lesz a regionális és globális biztonsági együttműködésre, valamint a globális energiahiányról és biztonságról folyó tárgyalásokra” – idézi a francia konzervatív lap egy katari diplomata vasárnapi nyilatkozatát.

Katar az Egyesült Államokkal és Ausztráliával együtt a világ egyik vezető cseppfolyósított földgáz (LNG) termelője.

Oroszország ukrajnai inváziója óta az orosz gáz alternatíváját kereső európai országok egyre inkább „udvarolnak neki.”

Bár a botrányt a vezető nyugati lapok meglepő hallgatásukkal – az ügy súlyához képest elenyésző a korrupciós botrányról szóló cikkek száma, a vezető, többnyire balliberális médiatermékek most a puszta tények közlésére szűkítik a történtek ismertetését – továbbra is fel-felbukkan az újabb hírek között Marokkó, mint az ügy másik kulcsszereplője is.

Az észak-afrikai állammal kapcsolatban felmerül, hogy egy olasz EP-politikus, a szintén szocialista Antonia Panzeri neve is. Panzeri, aki jelenleg a Katargate miatt letartóztatottak között ül, bizalmas adatokat szivárogtatott ki Marokkónak.

Panzeri többek között a Nyugat-Szahara stratégiai kérdésével kapcsolatban tájékoztatta Rabatot. A Polisario Front által ellenőrzött, vitatott terület igen értékes a marokkói kormány számára,

az itt található foszfátok miatt.

Rabat nem volt hálátlan a szocialista politikus bizalmas közléseiért: mint arról topworld.com is beszámol, Panzeri „ajándékokat” kapott Marokkótól. Ezeket a „kis figyelmességeket” Marokkó lengyelországi nagykövete, Abderrahim Atmoun juttatta el az Európai Parlament szocialista politikusának – számolnak be olasz sajtóforrások.

Jól ismerheti Dobrev Klárát az EP korrupcióval vádolt szocialista alelnöke

Jól ismerheti a korrupciós botrányba keveredett Eva Kailit Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője, aki nemcsak a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének képviselőcsoportjában ült egy asztalnál a görög politikussal, hanem a Külkapcsolatok Európai Tanácsában (ECFR) is.

A lobbiszervezet – amely magát díjnyertes nemzetközi agytrösztnek tartja – azzal a céllal jött létre, hogy minőségi és független kutatást végezzen az európai kül- és biztonságpolitikáról – számolt be a Magyar Nemzet.

A lap kiemeli, hogy az ECFR ugyanakkor a Soros-hálózat egy olyan kiemelt gyűjtőhelye, amely volt és jelenlegi nagy befolyással bíró politikusokat karol fel, hogy a számukra legfontosabb politikai kérdésekről egyeztessenek.

A rendezvényeiken pedig Soros György és fia is rendszerese felszólal. A lobbiszervezet legutóbb a dollárbaloldal és a DatAdat adatbizniszügye kapcsán fordult elő a magyar sajtóban.

Noha az ECFR rendszerint beszámol egy-egy politikus korrupciós botrányáról, érdekes módon megpróbálta eltüntetni annak a nyomait, hogy Kaili bármikor is a tagjuk lett volna. Ám az internet nem felejt, a politikus több ízben – például önéletrajzában – feltüntette, hogy az ECFR tagja.

A teljesség igénye nélkül az ECFR tanácsának magyar tagjai között találjuk Dobrev Klára mellett Bajnai Gordont, korábbi miniszterelnököt, Korányi Dávidot, Karácsony Gergely főpolgármester tanácsadóját és az Action for Democracy vezetőjét, Soros Györgyöt és fiát, Alexander Sorost is.

Dobrev és Kaili közösen támogatták az ECFR háborúval kapcsolatos közleményét is, amelyben a legszigorúbb szankciókat követelték a háború kitörésekor. A lobbiszervezet elfogultságát jelzi, hogy hazánk kapcsán az európai balliberális véleményeket hangoztatják, októberi cikkükben pedig azt szorgalmazták, hogy az Európai Bizottság gyakoroljon nyomást a magyar kormányra a jogállamisági mechanizmuson keresztül, és függesszék fel a Magyarországnak járó forrásokat, ha nem engedelmeskedik.

Az Európai Parlament keddi strasbourgi plenáris ülésén döntött a korrupció vádjával jelenleg vizsgálati fogságban lévő Eva Kaili alelnöki megbízatásának megszüntetése mellett.