Orbán Balázs: Európa a migránsok ostroma alatt áll

Orbán Balázs emlékeztetett: az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) által közzétett adatok már a második egymást követő hónapban azt jelzik, hogy az idén Európába érkező illegális migránsok száma a 2015–2016-os válság idején tapasztalt szinten mozog: 2022 januárja és októbere között 281 ezer illegális belépést regisztráltak, ami 77 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A 2016-os migránsválság óta ez a legmagasabb adat. Ráadásul a regisztrált illegális belépések száma októberben már 42 ezer volt. Ez 25 százalékos növekedést jelent szeptemberhez képest, amikor 33,38 ezer illegális határátlépést regisztráltak – többet, mint az idei év bármelyik hónapjában. A regisztrált esetek száma tehát látványosan emelkedik.

A nyugat-balkáni útvonal – amely Törökországból indul, áthalad Görögországon vagy Bulgárián, majd Szerbián vagy Horvátországon át folytatódik mielőtt Magyarországra ér – továbbra is a legforgalmasabb migrációs útvonal az EU irányába. A számok itt is emelkednek: októberben több mint 22,3 ezer illegális határátlépést regisztráltak, ami 16 százalékkal több, mint szeptemberben, amikor ez a szám 19,16 ezer volt, és csaknem háromszor annyi, mint egy évvel ezelőtt.

Mi, magyarok a migrációs válság kirobbanását követően úgy döntöttünk, bárki bármit mond, nem engedünk a biztonságunkból, ezért kerítést építettünk, és megvédtük a határainkat. Ezért mindazoknak, akik illegálisan próbálnak bejutni hazánkba, meg kell érteniük: itt nem jöhetnek át – zárta posztját Orbán Balázs.

Az Európai Unió a migrációs kérdésben sem tud közös álláspontot kidolgozni, amit nemcsak a bevándorlók, de az emberkereskedők is kihasználnak.

Ennek okairól, miértjeiről nyilatkozott a Magyar Hírlapnak Nógrádi György, magyar biztonságpolitikai szakértő..

A kezdetek

Elmondása szerint a jelenlegi helyzetet 1960-ig lehet visszavezetni. Afrika lakossága ekkor még állandó volt, nem változott. Egy családban volt nyolc-tíz gyermek is, amiből kettő ha megélte a felnőttkort. Azonban az egészségügyi reformok hatására egy teljesen új helyzet állt elő, és ettől kezdve a gyermekek döntő része megérte a felnőttkort. Mindez hatvan év alatt történt, ami azt eredményezte, hogy Afrika lakossága csaknem hétszeresére duzzadt, amit már a kontinens nem tudott elviselni.

Nógrádi György hangsúlyozta: „1848 és 1945 között még sokkal több ember ment ki Európába, mint ahányan bejöttek. A migráció egyik iránya ezekben az években Törökországból indult.”

Munkaerőhiány

A szakértő szerint a másik fontos tényező, ami a jelenlegi helyzet kialakulásáért felelős, az az, amikor létrejön az Európai Unió jogelődje. 1957-ben a fő elv az volt, hogy Európának pótlólagos munkaerőre van szüksége. Ennek tükrében Európa összeszedte ezeket az embereket, mert abból indultak ki, hogy vendégmunkásként a pénzkeresés ellenére haza fognak térni. Ez odáig fajult, hogy az 1970-es évektől egyre több ember akar Európába jönni, ugyanis Afrikából nem tud máshová menni, másrészről az Egyesült Államok elérhetetlen távolságban van.

Elkezdődik egy migrációs hullám, ahol a német kancellár mellényúl. Angela Merkel azt mondta, hogy meg lehet oldani a helyzetet azzal, úgy, hogy nincs felső határ, ami a befogadásra vonatkozik. Ez azt eredményezte, hogy a migránsok tömegével indultak meg. Ettől kezdve a merkeli elképzelés az volt, hogy ezt soha többet, és a migránsok felét vegye át Ausztria. Merkel volt az, aki egész Európa nevében, anélkül, hogy bárkivel beszélt volna megállapodik a török államfővel, Erdogannal, hogy évi négymilliárd eurót fizetnek, ha a törökök nem engedik tovább a migránsokat.

„Ezzel szemben az történt, hogy a diplomás, szakmunkásokat megtartották, míg a segédmunkásokat továbbengedték, létrehozva a migráció egész történetét, a botrányok történetét” – hívta fel a figyelmet Nógrádi György.

Új hullám

Továbbá kifejtette, hogy ma már a migránsok hatalmas tömege be akar jönni Európába, akiket fel kellene tartóztatni. Ezzel az a probléma, hogy van egy spanyol baloldali kormány, aki nem meri feltartóztatni őket. Másrészről van egy balkáni útvonal, ahol képtelenek a feltartóztatásra. A migráns, amikor látja, hogy Nyugat-Európában nem kell, hiszen a migránsok 95 százaléka gazdasági menekült, attól a pillanattól kezdve radikalizálódik. Ekkor nyúlnak a fegyverekhez, aminek az az egyszerű célja van, hogy átjusson a határon – tette hozzá a szakértő.

Több felmérés is bebizonyította, hogy Németország összlakosságának 26 százaléka már nem német, és a bejövő migránsok döntő része nem hajlandó dolgozni. Ma Németország városainak zömében a hat év alatti fiataloknál már migráns túlsúly van. Ez katasztrófa lesz az ország jövőjére nézve.

A V4-ekre vonatkozólag két dologban van egyetértés. Az egyik, hogy nem kell migráns, a másik, hogy északi és déli struktúrák legyenek.

Az unió bizonytalansága jó lehetőség az embercsempészeknek

A migránsok ha látnak vákuumot, azt kihasználják, különösen a volt Jugoszlávia területein. Ott próbálnak pénzért bejönni, és ha kell fegyvert ragadni. Nemcsak pisztolyokkal, hanem gépfegyverekkel is fel vannak szerelve, amit mernek is használni.

Nógrádi György szerint egyértelmű, hogy Európa biztonsága csökkent, ezért el kellene döntenie, hogy akarja-e saját magát megvédeni. A probléma, hogy az Európai Unió ebben a kérdésben sem tud közös álláspontot kidolgozni, amit a migránsok és az emberkereskedők ki is használnak.

Köztudott tény, hogy elsősorban az Egyesült Államok, de Németország is nagyon sok embert behoz a harmadik világból, és elvégeztetik velük az egyetemet. A probléma ezzel az, hogy amikor végeztek, azt mondják, hogy a tehetségesebb felét ott tartanák, a többit pedig visszaküldenék. Ezt úgy nevezik, hogy agyelszívás.

A jelenlegi helyzet kialakulása pedig egyértelműen az, hogy már úgy gondolják, hogy a szabadságuk útjában csak egy határ áll, amin mindenképp átjutnak, akár fegyveres erővel is. A döntő része a migránsoknak egyedülálló férfi, jelentős részük kapott katonai kiképzést, tehát értenek a fegyverekhez – figyelmeztetett a szakértő.

Az illegális migráció súlyos belbiztonsági veszélyeket rejt valamennyi érintett országban, valamennyi érintett ország polgárát fenyegeti – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 este műsorában.

Bakondi Györgyöt kérdezték a Röszkével szomszédos szerbiai Horgoson csütörtök este történtekkel kapcsolatban; sajtóhírek szerint fegyveres leszámolás történt két migránscsoport között a településen. A belbiztonsági főtanácsadó elmondta: videófelvételek tanúsága szerint felfegyverkezett, géppisztolyos migráns-csoportok randalíroztak Horgos település főutcáján, több helyszínen lövöldöztek is, és számos sérültet kellett kórházba szállítani.

Ez kétségtelenül példátlan helyzet békeidőszakban, és nyomatékosítja azt a magyar kormányzati álláspontot, hogy a migráció súlyos belbiztonsági veszélyeket rejt valamennyi érintett országban, valamennyi érintett ország polgárát fenyegeti – fogalmazott. Emlékeztetett rá, Magyarországon is tüzet nyitott egy embercsempész egy rendőrjárőrre.

A belbiztonsági főtanácsadó megjegyezte: aki ezek után azt gondolja, hogy az érkezők menekültek, az nagyon súlyos tévedésben van.

Az érkezők semmilyen ENSZ-okmányban rögzíttet, menekültté nyilvánítást lehetővé tevő feltételnek nem felelnek meg – mondta.

Kiemelte: alapvető lenne, hogy “békésen, személyazonosságot igazolva, a legközelebbi biztonságos országban kérjenek menekültstátuszt”. „Itt erről szó sincs: okmányok nélküli fiatal férfiak sokadik országon átgázolva, felfegyverkezve és a fegyvereket használva, erőszakosan próbálnak meg betörni az Európai Unióba. Ez súlyos bűncselekmény, ami nem képezheti alapját menekültté-nyilvánításnak” – jelentette ki.

Elmondása szerint ebben az évben több mint 250 ezren kísérelték meg a Magyarországra való erőszakos bejutást, ez a szám tavaly 108 ezer volt.

Szólt arról is, hogy az Európai Bizottság a szolidaritást hangsúlyozva kívánja megoldani az illegális migráció kérdését. A 2015 óta bekövetkező, a súlyosabbnál súlyosabb események nem juttatták arra a következtetésre az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet, hogy a belső biztonság érdekében, a határbiztonság garantálására határozott és egyértelmű intézkedéseket kell tenni – emelte ki.

Nem enyhül a hazánkra nehezedő migrációs nyomás. Folyamatos a határsértők és az embercsempészek próbálkozása.

A szolgálatot teljesítő rendőrök 2022. december 01-jén 0 óra és 24 óra közötti időszakban összesen 265 határsértőt tartóztattak fel és 346 főt megakadályoztak a hazánk területére történő illegális belépésben – számolt be a police.hu.

Bács-Kiskun megyében a rendőrök 2 esetben összesen 8 határsértőt tartóztattak fel Kelebia és Érsekcsanád  közigazgatási területén.

Csongrád-Csanád megyében a járőrök 11 esetben összesen 239 határsértőt tartóztattak fel  Ásotthalom Hódmezővásárhely, Kistelek és Röszke közigazgatási területén.

A járőrök Győr-Moson-Sopron megyében 8, Pest megyében 10 határsértőt tartóztattak fel.

A feltartóztatott illegális migránsok ellenőrzésük során afgán, algériai, indiai, koszovói, marokkói, algériai, indiai, kínai, marokkói, palesztin, szír, török és tunéziai állampolgárnak vallották magukat, azonban sem személyazonosságukat, sem magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét hitelt érdemlően nem tudták igazolni. A rendőrök a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően visszakísérték őket az ideiglenes biztonsági határzárhoz.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Akadozik a kiutasított migránsok visszatoloncolása – a CDU elnöke a hazatelepítések fokozását szorgalmazza

Jelenleg 300 ezer migráns tartózkodik Németországban, akiket már kiutasítottak.

Az elmúlt 24 órában Csongrád-Csanád megyében a rendőrök összesen 11 esetben 343 főt Bács-Kiskun megyében 1 esetben 3 főt megakadályoztak a hazánk területére történő illegális belépésben.

Magyarország területén az elmúlt 24 órában közokirat-hamisítás miatt 2, embercsempészés miatt 1 ember ellen indult büntetőeljárás.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztály Pécsi Osztályának jelzése alapján a rendőrök Újhartyán közigazgatási területén, lakott területen belül, december 1-jén 15 órakor ellenőriztek egy szerb állampolgárt, egy osztrák honosságú személygépkocsi vezetőjét. A gépkocsi utasterében 9 afgán és 1 indiai állampolgár tartózkodott.

A fenti esetben az utasok sem személyazonosságukat, sem magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét hitelt érdemlően nem tudták igazolni, ezért a rendőrök a magyar jogszabályoknak megfelelően intézkednek az illegális migránsok ideiglenes biztonsági határzárhoz való visszakíséréséről, míg a járművezetővel szemben embercsempészés miatt büntetőeljárás indult.

Az embercsempészés bűntett alapesetben egy évtől öt évig, minősített esetben akár öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.