Szijjártó Péter: Sikerült elérni, hogy a kilencedik szankciós csomag ne veszélyeztesse Magyarország érdekeit

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s külügyi tanácsülést követő sajtótájékoztatóján mindenekelőtt sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a vitát a béketeremtés helyett továbbra is a büntetőintézkedések uralták, holott már bebizonyosodott, hogy azok „kudarcot vallottak és elhibázott politikát jelentenek”.

Ennek ellenére azt jó hírnek nevezte, hogy az újabb szankciós csomagot előkészítő tárgyalások során a kormány érvényt tudott szerezni a magyar érdekeknek, így nem lesznek újabb, energiaszektort érintő intézkedések, valamint a szolgáltatásnyújtási tilalmat illetően is sikerült kivételként meghatároztatni a nukleáris energiát minden esetben.

„Fontos volt számunkra, hogy az energiaellátás biztonságát semmilyen módon ne veszélyeztethesse a csomag (…) És ezt a dolgok jelenlegi állása szerint sikerült elérni” – szögezte le.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a tervek szerint 141 magánszeméllyel és 47 szervezettel bővítik a vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal sújtottak körét.

Aláhúzta: a kormány több személy törlését is kérte ezen jegyzékből, esetükben ugyanis a lépés súlyos kockázatot jelentene a még nyitott kommunikációs csatornák ellehetetlenülését illetően, márpedig a háború lezárásához tárgyalásra van szükség, annak híján a békének még a reménye is feladásra kerül.

„És aki feladja a béke iránti erőfeszítéseket, az a történelem rossz oldalára fog kerülni” – fogalmazott. A miniszter ezt követően elmondta, hogy a tanács kétmilliárd euróval megnövelte az Európai Békekeret forrásait, a közösség így ennyivel nagyobb értékben finanszírozhatja azt, hogy a tagállamok fegyvereket adjanak Ukrajnának.

Kiemelte, hogy ebből a keretből olyan projekteket is finanszírozni kellene, amelyek segítenek a külső partnerek, például a nyugat-balkáni, észak-afrikai és közel-keleti országok stabilitásának és védelmi kapacitásainak megerősítésében, ezáltal pedig az Európát érő bevándorlási nyomás csökkentésében.

Tájékoztatása szerint ezért a tanácsülésen jelezte kollégáinak, hogy Magyarország mostantól a földrajzi kiegyensúlyozottság megközelítését fogja alkalmazni.

„Nem fogjuk engedni, hogy az illegális migráció megelőzéséhez szükséges programok a jövőben is kiessenek ebből a keretből” – figyelmeztetett.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy a kormány elkülönítette az Európai Unió Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós támogatási programjából Magyarországra eső 187 millió eurót, és értesítette az ukrán külügyi tárcát, hogy készen állnak tárgyalni a kétoldalú megállapodásról.

„Az ukrán külügyminisztériumtól olyan választ kaptunk, amely úgy szól, hogy számukra az európai uniós támogatás az elsődleges, így annak keretein kívül nem kívánnak tárgyalásokat folytatni, csak annak keretein belül” – jelentette ki.

„Hogy most ez pontosan mit jelent, azt majd tisztázzuk az ukránokkal. De a lényeg az, hogy mi továbbra is kitartunk azon álláspontunk mellett, hogy a közös európai hitelfelvétel számunkra nem elfogadható” – tette hozzá.

Végül tudatta, hogy a Keleti Partnerség országainak külügyminiszterei is részt vettek az ülés egy részén,

ami fontos, mivel az energiaválság még inkább aláhúzza az együttműködés jelentőségét, már csak az új energiaforrások bevonása szempontjából is, aminek terén leginkább Azerbajdzsán jöhet számításba.

Mint mondta, ehhez növelni kellene a Törökországon keresztüli földgázvezeték kapacitását, illetve meg kellene teremteni Közép-Európa fizikai hozzáférését a déli földgázfolyosóhoz.

„Ezek mind-mind európai feladatok, ezeket mind-mind koordináltan az EU-nak kellene elvégezni. Tehát amikor arról beszélnek itt Brüsszelben, hogy fontos a diverzifikáció, fontos hogy függetlenedjünk az orosz forrásoktól, akkor ez egyelőre sajnos megmaradt a beszéd szintjén” – vélekedett.

Az Európai Unió további iráni személyeket és szervezeteket vett szankciós intézkedések hatálya alá az Oroszországnak szállított, és általa Ukrajnában bevetett drónok, valamint az iráni tüntetések vérbe fojtása miatt — közölték az uniós tagállamok külügyminisztereinek hétfői brüsszeli ülése után.

A külügyminiszterek négy iráni embert és szintén négy iráni szervezetet vettek szankciós jegyzékbe az Oroszország által az ukrajnai háborúban használt drónok (UAV) fejlesztésében és szállításában betöltött szerepük miatt.

A külügyminiszterek továbbá húsz személyt és egy szervezetet vettek fel a szankciós jegyzékbe. A jegyzékbe vettek felelősök a Mahszá Amíni halála miatt kirobbant tüntetések vérbe fojtásáért — közölték.

A büntetőintézkedések az Európai Unióba való beutazási tilalomra és az unióban tárolt pénzeszközeik befagyasztására terjednek ki.

Ezenfelül uniós országok állampolgárai és az unió területén bejegyzett szervezetek és bankok nem bocsáthatnak pénzügyi eszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére.

Az Irán elleni emberi jogi szankciórendszer emellett magában foglalja a távközlési eszközök megfigyelésére szolgáló berendezések, valamint a belső elnyomásra felhasználható berendezések iráni exportjának tilalmát is.

Az EU október 20-án vetett ki először szankciókat az iráni drónok Oroszországnak történő szállítása és ukrajnai bevetése miatt. Akkor három iráni személy, valamint egy szervezet került jegyzékbe.

Az Európai Unió Tanácsa november 14-én két személyre és két szervezetre vetett ki szankciókat az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért felelős irániakkal szemben.

Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekmények miatt az Európai Unió először 2014. március 17-én vezetett be korlátozó intézkedéseket amiatt, hogy egy oroszbarát kommandó előtte, február 27-én megszállta a krími parlamentet, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz csatlakozásról.

Az uniós tagállamok vezetői 2015 márciusában a szankciók időtartamát a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásához kötötték.

Irán hétfőn ellenszankciókat vetett ki európai politikusokra és biztonsági tisztségviselőkre, mindössze néhány órával azután, hogy az Európai Unió újabb büntetőintézkedésekkel sújtotta Teheránt.

Az iráni külügyminisztérium honlapján közzétett névsorban egyebek között Claudia Roth német kulturális miniszter, Annegret Kramp-Karrenbauer volt védelmi miniszter, Norbert Lammert, a Bundestag volt elnöke, valamint Tony Radakin brit vezérkari főnök is szerepel. Megtiltják nekik a beutazást Iránba, illetve a jövőben nem vehetnek részt az Iszlám Köztársaság képviselőivel tartott hivatalos találkozókon.

Nasszer Kanaáni iráni külügyi szóvivő kijelentette: nem marad válasz nélkül az Irán belügyeibe történő beavatkozás. „Teherán nem hagyja magát megfélemlíteni a fenyegetésektől és a politikai nyomásgyakorlástól” — mondta az illetékes, akit az Isna félhivatalos hírügynökség idézett.

Az uniós külügyminiszterek hétfőn Brüsszelben újabb szankciós csomagról döntöttek a zavargásokká fajult iráni tüntetések körül kialakult emberi jogi jogsértések miatt.

„Ezzel a szankciós csomaggal különösen azokat sújtjuk, akik a kivégzésekért és az ártatlan emberekkel szembeni erőszakért felelősek (…), itt különösen a Forradalmi Gárdáról van szó” — jelentette ki Annalena Baerbock.

Az uniós szankciós listára emberi jogok megsértése miatt húsz iráni magánszemély és egy jogi személy került fel, míg az Oroszországnak szállított drónok miatt további négy magánszemély és négy jogi személy. A büntetőintézkedések a beutazási tilalom mellett az érintettek uniós területen található esetleges vagyonának zárolására is kiterjednek.

„Az Európai Unió határozottan elítéli az iráni hatóságok széles körben alkalmazott, brutális és aránytalan erőalkalmazását a békés tüntetőkkel, köztük nőkkel és gyerekekkel szemben, ami emberéletek százait követelte” — olvasható az uniós külügyminiszterek állásfoglalásában.

A csaknem három hónapja tartó országos megmozdulások egy 22 éves kurd nő, Mahsza Amini halálát követően robbantak ki,

akit az iráni erkölcsrendészet vett őrizetbe, mert nem az előírásoknak megfelelően viselte a kötelező muszlim kendőt.

Fogva tartása alatt, szeptember 13-án meghalt. Szemtanúk szerint a hatóságok bántalmazták. A tüntetéshullámmal összefüggésben Iránban többeket halálra ítéltek, s hétfőn már a második kivégzést is végrehajtották.

Az Európai Unió további nyolc emberre és az ország nukleáris és ballisztikusrakéta-programjában részt vevő vagy azokat finanszírozó négy szervezetre szervezetre terjesztette ki az Észak-Koreával szembeni, saját kezdeményezésű szankcióit — közölték az uniós tagországok külügyminisztereinek hétfői brüsszeli ülését követően.

A jegyzékbe vettek között olyan emberek szerepelnek, akik vezető pozíciót töltenek vagy töltöttek be az észak-koreai rakétaprogram kidolgozásában.

Az EU a büntető intézkedések hatálya alá vonta az ország rakétaipari tevékenységéért felelős minisztériumát és intézményeit az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) határozatai alapján. Az EU továbbá egy olajtankert és egy másik teherhajót is felvett a szankciós listára, miután ezek részt vettek a BT-határozatokat sértő cselekményekben — írták.

Az Észak-Koreával szembeni uniós szankciós listán jelenleg 73 személy és 17 szervezet szerepel,

akikre, illetve amelyekre uniós beutazási tilalom és vagyoni eszközeik befagyasztása vonatkozik.

A névsorban szereplők számára ezen felül tilos bármi fajta finanszírozást nyújtani. Az unió továbbá átültette saját jogrendjébe az ENSZ Biztonsági Tanácsának valamennyi vonatkozó határozatát, amelyek 80 észak-koreai személyt és 75 szervezetet büntetnek — közölték.

Az Európai Unió elítéli, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság jelentősen növelte az illegális rakétaindítások számát, és ezzel folyamatosan aláássa a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozását célzó globális rendszert.

Az EU ezért felszólítja az országot, hogy tegyen eleget a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeinek, és folytassa a párbeszédet az érintett felekkel

— írták az ülésről kiadott közleményben.

Az Európai Unió az összes ország közül Észak-Koreával szemben alkalmazza a legszigorúbb szankciós intézkedéseket. Az ország nukleáris fegyverek és ballisztikus rakéták fejlesztésére irányuló tevékenységeire válaszul az EU 2006-ban hozott először intézkedéseket, mert e tevékenységek az ENSZ BT számos határozatát sértették.

Az unió átvette az ENSZ BT valamennyi vonatkozó határozatát, és ezek kiegészítésére saját autonóm szankciórendszert vezetett be Észak-Koreával szemben.