Navracsics Tibor: Érkezhetnek az uniós források

Navracsics elmondta a tegnapi napon az állandó képviselők megállapodásra jutottak a nemzeti újraépítési tervvel kapcsolatban, ezzel pedig minden olyan cél megvalósult, amit júniusban kitűzött a kormány. 

Magyarország, akár csak a többi tagállam tehát, innentől hozzáférhet az uniós forrásokhoz. 

Ezzel gyakorlatban 2300 milliárd forint nyílik meg a helyreállítási alap keretében.

A bizottság kiválónak tartja a magyar helyreállítási tervet, és a tartalmi részét illetően az operatív programoknál sem lát aggályt. Ami most történik, a nyugtázása az eddigi munkának, napokon belül aláírhatják a helyreállítási és a partnerségi megállapodásról szóló megállapodást is.

Ennek kapcsán a miniszter emlékeztetett, a tervet nem csak hogy elfogadásra ajánlotta az Európai Bizottság nemrég, de értékelésük  szerint a terv a legjobbak között van.

Gulyás Gergely miniszter kettős sikerként értékelte a megállapodást, hiszen győzött az Európai Unió, de Magyarország is az unió tagja. A pedagógusbér-emelés kapcsán úgy fogalmazott, az a kérdés, hogy megérkeznek-e a források január elsejével, vagy lesznek-e további igények a bizottság részéről. 

Navracsics a döntési folyamat kapcsán egyébként hangsúlyozta, abba nem lát problémát, hogy az unió védi a pénzét, az azonban problémás lehet, ha a jogi folyamatokba politikai szempontok keverednek. A miniszter szerint az egész folyamat legitimációját és jövőjét eldönti, hogy mennyire keverednek ezek össze.

Gulyás Gergely a most kirobban európai parlamenti korrupciós botrányra reagálva elmondta, a tolvaj kiáltott pandúrt, valamint hozzátette, ezek a szálak mélyre és széles kört érintően vezethetnek olyan körökhöz, amelyeknek az EP baloldalán komoly befolyásuk van.

A globális minimumadó kapcsán a miniszter kifejtette, a kormány álláspontja világos volt, elvi probléma volt az adóemeléssel, mert ez káros lett volna Magyarország számára, ezt azonban sikerült elkerülni. 

Megalakult a Korrupcióellenes Munkacsoport

Az állami szervek és a civil szektor delegáltjai megegyeztek a Korrupcióellenes Munkacsoport alapvető lépéseiben. A tagok a szervezet alelnökévé Várady Szilviát választották.

Megtartotta alakuló ülését kedden a Korrupcióellenes Munkacsoport (KM). Mint a lapunkhoz eljuttatott közleményből kiderül, az első ülésen a huszonegy állandó tag és több állandó meghívott vett részt. A felek nemcsak az ügyrend legfontosabb szabályaiban egyeztek meg - lényegében a civilek összes módosító javaslatát befogadva -, hanem a törvény által előírt feladatok végrehajtásáról is egyeztettek. Emlékeztettek, hogy az Integritás Hatóság (IH) mellett működő KM felállítása törvényi kötelesség volt, melybe tíz-tíz tagot az állami szervek és pályázat útján a civilek delegáltak. Utóbbi lehetőségre egyébként huszonnégy szervezet jelentkezett.

A testület tagjai egyetértettek abban, hogy a munkacsoport célja a tiszta és átlátható közbeszerzési rendszer mellett az állami szervek és a civil szervezetek konstruktív együttműködése a korrupció elleni harcban. A közlemény szerint az előírt feladatok elvégzése érdekében több almunkacsoportot is létrehoznak, amelyek a testület ülései között folyamatosan dolgozni fognak. A következő találkozó egyébként 2023. január második hetében lesz.

A közleményben idézték Biró Ferencet, az IH és egyben a KM elnökét, aki az ülés után úgy fogalmazott, "tudtuk, hogy lesznek zökkenők, hiszen kipróbálatlan terepen járunk, s úgy kell utat építenünk, hogy még a nyomvonalat sem jelölték ki". A vezető hozzátette, az eddig történtek bizakodással töltik el.

A tíz helyre vonatkozó nyílt megmérettetésre huszonnégyen jelentkeztek - hat civil szervezet és tizennyolc magánszemély. A pályázók közül az összes civil szervezet megfelelt a feltételeknek, így a munkacsoport nem-kormányzati összetétele az alábbiak szerint alakul: Bodoky Tamás Richárd (atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft.), Essősy Zsombor (Magyar Közgazdasági Társaság), Fázsi László, Fonyódi Krisztián, Gyulai-Schmidt Andrea (Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége), Ligeti Miklós Zoltán (Transparency International Magyarország), Reszkető Petra (Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet), Sándor Tamás, Várady Szilvia, Vincze Orsolya Júlia (K-Monitor Közhasznú Egyesület).

Az uniós tagállamok nagykövetei pozitívan értékelték a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar helyreállítási tervet és annak hivatalos elfogadását javasolták az Európai Unió Tanácsának. Az Állandó Képviselők Bizottsága ugyanakkor mintegy 6,3 milliárd euró összegű felzárkózási forrás zárolását javasolta - tájékoztatott az uniós tanács kedd hajnalban.

A tanácsi közlemény emlékeztetett, a nemzeti terveknek meg kell felelniük a 2019-es és a 2020-as országspecifikus ajánlásoknak, továbbá tükrözniük kell a zöldebb, digitálisabb és versenyképesebb gazdaság megteremtésére irányuló általános uniós célkitűzéseket. Kiemelték: A MAGYAR TERV MEGFELEL AZ ÖSSZES VONATKOZÓ KRITÉRIUMNAK, ÖSSZHANGBAN VAN A HELYREÁLLÍTÁSI ÉS REZILIENCIAÉPÍTÉSI ESZKÖZRŐL SZÓLÓ RENDELETBEN MEGHATÁROZOTT KÖVETELMÉNYEKKEL.

A határozat hivatalos elfogadását és a jogállamiság megerősítését célzó intézményi reformokkal kapcsolatos 27 mérföldkő teljesítését követően MAGYARORSZÁG ÖSSZESEN 5,8 MILLIÁRD EURÓ (MINTEGY 2300 MILLIÁRD FORINT) VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁS EREJÉIG HASZNÁLHATJA FEL AZ ESZKÖZ FORRÁSAIT.A finanszírozás lehetővé teszi Magyarország számára, hogy elősegítse a koronavírus-járványból való gazdasági kilábalást, és finanszírozza a zöld és digitális átállást - közölték.

Orbán Viktor miniszterelnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kezet fog az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozóján Brüsszelben 2022. október 20-ánFORRÁS: MTI/EURÓPAI TANÁCS/DARIO PIGNATELLI

Az értékelés szerint Magyarország nemzeti terve olyan reformokat és beruházásokat tartalmaz, amelyek hozzájárulnak a Magyarországnak címzett országspecifikus ajánlásokban felvázolt kihívások egészének vagy jelentős részének hatékony kezeléséhez. A terv átfogó és megfelelően kiegyensúlyozott választ ad az ország gazdasági és társadalmi helyzetére - írták.

A részleteket ismertetve egyebek mellett közölték, a magyar terv a teljes források 48,1 százalékát fordítja az uniós klímacélokat támogató intézkedésekre, melyek várhatóan hozzájárulnak a 2021-2030-as időszakra szóló nemzeti energia- és klímatervben meghatározott dekarbonizációs és energiaügyi célkitűzésekhez is.A MAGYAR TERV A FORRÁSOK 29,8 SZÁZALÉKÁT FORDÍTJA A DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS TÁMOGATÁSÁRA, AMI MAGÁBAN FOGLALJA AZ OKTATÁS ÉS A KÖZIGAZGATÁS DIGITALIZÁLÁSÁRA ÉS JAVÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEKET.

Kiemelték, hogy a magyar terv a jogállamiság megerősítését célzó kulcsfontosságú intézményi reformok átfogó csomagját is tartalmazza. Ezek a reformok a Magyarországnak címzett, jogállamisággal kapcsolatos országspecifikus ajánlások végrehajtására irányulnak, és az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgálják. A korrupció elleni küzdelem megerősítése, a versenyképes közbeszerzés előmozdítása és az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése révén javítani fogják a gazdaság hatékonyságát és ellenálló képességét - írták.

Orbán Viktor kormányfő érkezik az EU-tagállamok vezetőinek csúcstalálkozójára Brüsszelben a tanácskozás második napján, 2022. október 21-énFORRÁS: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/BENKO VIVIEN CHER

A reformokat teljes mértékben és megfelelő módon végre kell hajtani ahhoz, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében az EU bármilyen kifizetést teljesíthessen Magyarország számára - szögezték le.

Az Európai Unió Tanácsnak cseh soros elnöksége Twitter-oldalán arról tájékoztatott, hogy A TANÁCS VÁRHATÓAN MÉG KEDDEN ÍRÁSBELI ELJÁRÁS ÚTJÁN ELFOGADHATJA A MAGYAR NEMZETI TERVET.

A tájékoztatása szerint az uniós nagykövetek hétfő éjszakába nyúló ülésükön az EU-költségvetésből származó felzárkóztatási források 6,3 milliárd eurót (mintegy 2500 milliárd forint) kitevő összegének zárolását javasolták. A tagállamok többsége ugyanis úgy értékelte: Magyarország nem haladt előre megfelelő mértékben a szükséges, az Európai Bizottság uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban megfogalmazott aggályainak eloszlatására hozott reformok terén. Az Állandó Képviselők Bizottsága javaslatával 65-ről 55 százalékra csökkentette a felfüggeszteni javasolt arányt a három érintett magyar program esetében. Azt írták: az uniós tagállamok elismerik a magyar hatóságok által végzett munkát, de úgy döntöttek, ezek a korrekciós intézkedések nem kezelik kellőképpen a jogállamiság azonosított megsértéseit és ezeknek az uniós költségvetésre jelentett kockázatait.

Az Európai Bizottság szeptember 18-án korrupcióval és közbeszerzésekkel kapcsolatos aggályok miatt javasolta a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós forrásokból származó, eredetileg 7,5 milliárd euró befagyasztását. A lépés a jogállamisági feltételrendszerhez kapcsolódó mechanizmus áprilisi elindítását követte. Magyarország tárgyalt az uniós bizottsággal, majd 17, az aggályok kiküszöbölését célzó intézkedést mutatott be.