Moszkva komoly ajánlat esetén kész a béketárgyalásokra

„Ha most komoly javaslat érkezik arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne megállítani ezt a konfliktust úgy, hogy közben teljesüljenek a mi teljesen jogos követeléseink, természetesen készek leszünk tárgyalni” – mondta Lavrov a Jevgenyij Primakov néhai miniszterelnök és külügyminiszter emlékének szentelt fórumon.

Az orosz diplomácia vezetője ehhez azt is hozzáfűzte, hogy

Oroszország kész lenne komoly párbeszédet folytatni a nyugati országokkal, ha ott előrelátó emberek kerülnek a kormányra.

„Amikor és amennyiben Nyugaton, az Európában és az Egyesült Államokban létrehozott intézmények vezetésébe olyan emberek kerülnének, akik képesek egy kicsit messzebbre látni mint a kétéves választási ciklus (…), akkor természetesen készen állunk egy komoly beszélgetésre” – mondta Lavrov.

A miniszter szerint „ennek a fényes korszaknak az eljövetelére várva” Oroszország mindig tárgyalni fog „a szakértői közösség épeszű embereivel”. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden jelentette be, hogy Oroszország kész a tartós békére, de az Ukrajna ellen elindított „különleges hadművelet” céljainak elérése előtt nem lát esélyt a rendezési tárgyalásokra.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a négy kelet-ukrajnai régió elcsatolásáról szóló dokumentumok szeptember végi aláírásakor azt mondta, hogy

az orosz fél kész tárgyalni, de ehhez előbb Kijevnek „be kell szüntetnie a tüzet, minden katonai akciót, azt a háborút, amelyet még 2014-ben kirobbantott”.

Hozzátette, hogy az elcsatolt területek státusa nem kerülhet szóba.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök álláspontja ezzel szemben az, hogy Ukrajna nem fog tárgyalni Oroszországgal, amíg Putyin van hatalmon. Később Ukrajna területi integritásának helyreállítását – beleértve a Krím visszacsatolását is –, és a kárpótlást is Kijev tárgyalási feltételei közé sorolta.

Katasztrofális következményekkel járhat az Egyesült Államok és a NATO Oroszországgal szembeni konfrontatív katonai irányvonala – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy hétfőn közzétett videoüzenetben, amelyet a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával foglalkozó moszkvai konferencia részvevőihez intézett.

„A Nyugat Oroszország megfékezésére irányuló erőfeszítései közepette komoly fenyegetést jelent az Egyesült Államok és a NATO irányvonala, amelynek célja egészében véve a velünk való de facto katonai konfrontáció. Világos, hogy ez a nukleáris hatalmak közvetlen összecsapásával jár, aminek katasztrofális következményei lehetnek. Kénytelenek vagyunk rendszeresen figyelmeztető jeleket küldeni ezzel kapcsolatban” – hangoztatta Lavrov.

„De ahelyett, hogy komolyan vennék, Nyugaton rosszindulatúan elferdítik ezeket, és fenyegető retorika használatával vádolnak bennünket”

– tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy az öt hatalomnak a nukleáris háború elfogadhatatlanságáról szóló nyilatkozatával összhangban meg kell akadályoznia minden fegyveres konfliktust a nukleáris fegyverekkel rendelkező országok között.

Lavrov szerint a nyugati országok megpróbálnak elszakadni attól az elvtől, hogy kerülni kell a nukleáris hatalmak közötti katonai konfliktusokat. „Ez sok mindenről árulkodik, egyebek között arról, hogy mit gondolnak Ukrajnáról, ugyanis a Nyugat arra használja eszközül az országot, hogy megvívja helyette az Oroszországi Föderáció elleni háborúját” – mondta az orosz diplomácia vezetője.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a NATO-külügyminiszterek bukaresti találkozóját kommentálva azt mondta: az ott elfogadott nyilatkozat arra utal, hogy a tömbnek nem érdeke az ukrán válság politikai és diplomáciai megoldása. Szerinte a szövetség a „kijevi rezsim mosdatásának” és Oroszország „démonizálásának” politikáját követi, hogy igazolja saját létét.

Az Ukrajna elleni orosz rakétatámadások bírálatára reagálva Zaharova emlékeztetett arra, hogy mit mondott Jamie Shea egykori NATO-szóvivő az 1999-es célzott jugoszláviai rakétatámadások igazolására, amelyek miatt áram- és vízszolgáltatás nélkül maradtak akkor a civilek az országban.

„Ha (Slobodan) Milosevic (jugoszláv elnök) valóban azt akarja, hogy polgárai vízhez és áramhoz jussanak, akkor csak annyit kell tennie, hogy elfogadja a NATO feltételeit, és mi leállítjuk ezt a hadjáratot. Amíg ezt nem teszi meg, addig továbbra is támadni fogjuk azokat a célpontokat, amelyek ellátják a hadseregét. Ha ennek következményei lesznek a lakosságra nézve, az az ő (Milosevic) gondja. A víz- és áramellátás tartós vagy végleges leállítását fegyverként használjuk Szerbia népe ellen azért az 1,6 millió koszovóiért, akit elűztek otthonukból, és akiknek az életében jelentős károkat okoztak. Ez a logika nem fog mindenkinek tetszeni, de számomra ez az alap” – idézte Shea szavait Zaharova.

Az orosz diplomáciai szóvivő azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy „az ukrajnaihoz hasonló forgatókönyv alapján” – az információs tér tisztogatásával, politikai elnyomással és a ruszofóbia felszításával – Moldovát is bele akarja rángatni „oroszellenes kampányába”.

A háborút majdnem biztosan diplomáciai úton, tárgyalásokkal fogják lezárni, de ennek egy igazságos, tartós békének kell lennie, nem egy „hamis-békének” – hangoztatta az amerikai külügyminiszter egy washingtoni eseményen hétfőn.

Anthony Blinken a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai gazdasági-politikai napilap által szervezett pódiumbeszélgetésen kifejtette: most úgy látják, amennyiben Oroszország nem képes elérni jelenlegi műveleteivel azt, hogy „az ukrán emberek feltegyék a kezüket”, akkor megkísérli befagyasztani a konfliktust.

Ez azt jelenti, hogy tűzszünet lép életbe, de Moszkva a megszerzett területek sorsáról nem fog tárgyalni, hanem megtartja azokat, ami azonban a konfliktusból való „hamis kiút” lenne – fogalmazott az amerikai diplomácia vezetője.

Megjegyezte:

amíg Oroszország nem mutat érdeklődést egy kézzelfogható diplomáciai megoldás felé, addig nem lesz előrelépés,

ha viszont megteszi, „mi leszünk az elsők, hogy segítsünk”. Blinken megismételte, hogy alapvetően az ukránok hozzák meg a döntéseket arról, hogy merre, mikor és hogyan akarnak tovább haladni, és ebben élvezik az Egyesült Államok támogatását.

Az Oroszország területén történt közelmúltbeli robbanásokkal kapcsolatban – amelyek orosz közlés szerint ukrán támadások eredményei –, Blinken leszögezte: ezekhez a jelentésekhez nincs mit hozzáfűznie. Hozzátette:

Ukrajnában a valóság ma az, hogy egész területét rakétabecsapódások érik, mivel Oroszország megpróbálja lebénítani az ország energiahálózatát.

Közölte, hogy az Egyesült Államok az Európai Unióval, a Világbankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), valamint más szereplőkkel összehangoltan dolgozik azon, hogy Ukrajna hozzájusson azokhoz az erőforrásokhoz, amelyekre szüksége van az orosz támadásokban megsérült áramhálózatának kijavításához és helyreállításához.

Az amerikai külügyminiszter a WSJ rendezvényén megerősítette: folytatják Ukrajna ellátását azokkal az eszközökkel, amelyek lehetővé teszik számára az önvédelmet, az orosz erőkkel szembeni ellenállást, elfoglalt területeinek visszafoglalását, valamint folytatódik a gazdasági és humanitárius segítségnyújtás is.

„Sziklaszilárd az a közös elhatározásunk, hogy tovább támogatjuk Ukrajnát, most, a tél időtartama alatt, és mindaddig, amíg szükséges, mindaddig, amíg Ukrajna győzni fog” – szögezte le.

Kifejtette: az orosz elnök a civil lakosságot vette célba, az ukrán energetikai rendszer mintegy harmada ellen intézett már támadást, hidegben és sötétségben hagyva ukrán lakosok millióit.

„Azt akarja, hogy megfagyjanak, hogy éhezzenek, el akarja üldözni őket otthonaikból, abban a reményben, hogy ha elég magasra emeli a háború árát, akkor a világ magára hagyja Ukrajnát. Nos, ez a stratégia nem fog eredményre vezetni” – jelentette ki az amerikai külügyminiszter.

Hozzátette:

a szövetségesek kitartanak Ukrajna támogatása mellett, bármennyibe is fog ez kerülni, mert az agresszor győzelme sokkal többe kerülne.

A NATO-szövetségesek 40 milliárd dollár értékű segítséget küldtek eddig Ukrajnának, és a támogatás nem áll meg itt. Az Egyesült Államok hozzájárulása 19 milliárd dollárt tett ki a védelmi támogatás és további 5 milliárd dollárt a humanitárius segítség terén – részletezte.

Bejelentette, hogy Moldova számára is támogatást kérnek az amerikai kongresszustól, és Ukrajnának segítséget ígért az energetikai infrastruktúra helyreállításához is.

Blinken kiemelte:

a NATO egységes maradt az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán, segíti Ukrajna védelmét, szankciókkal igyekszik blokkolni az orosz katonai gépezetet.

Megjegyezte: az Oroszország által indított háború az energia és élelmiszer drágulásához vezetett, de szerinte a románok – történelmi tapasztalataik alapján – megértik, milyen fontos a demokrácia, egy ország identitásának és határainak megvédése, az önkényuralom elleni küzdelem.

Az amerikai külügyminiszter felidézte Joe Biden amerikai elnök korábbi ígéretét, miszerint a NATO-országokat nem hagyják magukra, és megvédik a NATO területének minden négyzetcentiméterét.

Több mint 70 amerikai gyártmányú HIMARS-rakétát semmisített meg egy nagy pontosságú föld-föld csapás Krivij Rihben, az ArcelorMittal acélgyár egyik üzemcsarnokában – jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint megsemmisült két sorozatvető, további négy pedig kritikus károkat szenvedett.

A tájékoztatás szerint az orosz erők a Liman irányában folytatott előrenyomulásuk során előnyösebb védővonalakat és állásokat foglaltak el. Megöltek több mint 130 ukrán katonát,

és megsemmisítettek két gyalogsági harcjárművet és egy járművet.

Konasenkov szerint az ukrán hadsereg a meghiúsított támadások és ellentámadások során Kupjanszk irányában mintegy hetven katonát, egy gyalogsági harcjárművet, egy kétéltű harcjárművet, két 2SZ-1 Gvozgyika önjáró tüzérségi löveget és három járművet, Donyeck térségében pedig például több mint negyven katonát, három páncélozott harcjárművet, a donyecki régió déli részén pedig mintegy száz halottat és sebesültet, két gyalogsági harcjárművet, egy páncélozott személyszállítót és négy járművet veszített.

Orosz harcászati gépek, valamint rakéta- és a tüzérségi erők kedden 79 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 183 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást. Eltalálták egyebek között egy külföldi zsoldosalakulat ideiglenes telepítési helyét a Harkiv megyei Borivszke településnél, valamint megsemmisítettek két amerikai gyártmányú AN/TPQ-50-es lövegelhárító radarállomást, egy javítóműhelyt, benne egy HIMARS sorozatvetővel és 48 hozzá való rakétával, egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer radarállomását és egy rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt.

Az orosz légierő lelőtt egy Szu-24-es repülőgépet, a légvédelem pedig négy drónt és különböző sorozatvetők négy rakétáját.

Az orosz védelmi tárca összegzése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 341 repülőgépet, 180 helikoptert, 2638 drónt, 392 légvédelmi rakétarendszert, 7020 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 913 sorozatvetőt, 3664 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7498 különleges katonai járművet veszítettek.

A Readovka.news hírportál szerint az ukrán fél szerdán drónokkal támadta a szevasztopoli Belbek repülőteret, de az orosz légvédelem visszaverte a kísérletet.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán posztumusz Bátorságrenddel tüntette ki Marija Pirogovát, a Donyecki Népköztársaság parlamenti képviselőjét, aki kedden Donyeck központjában, ukrán sorozatvető-támadás következtében vesztette életét. A 29 éves Pirogova a méltatás szerint a helyi lakosok körében végzett humanitárius tevékenységéről volt ismert.

A Donyecki Népköztársaságban szerdán 16 ember életét vesztette, négy pedig megsérült,

amikor a Thorez és a Sahtarszk közötti úton összeütközött egy katonákat szállító Kamaz teherautó egy mikrobusszal. Az ügyben az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) büntetőeljárást indított.

Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került részén, Melitopolban robbantásos merényletet kíséreltek meg a város Moszkva-barát elöljáróságának helyettes vezetője, Nyikolaj Volik ellen. Az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak (SZBU) tulajdonított, kudarcot vallott keddi támadásról szerdán tett bejelentést Vlagyimir Rogov, a régió közigazgatási főtanácsának tagja.

Vaszilij Golubev, az oroszországi Rosztovi megye kormányzója szerdán a Telegramon közölte, hogy őrizetbe vették azt az álcaruhás férfit, aki kedden tüzet nyitott a rendőrökre Novosahtyinszkban. A gyanúsítottal szemben, aki sajtóértesülések szerint dezertőr lehet, eljárás indult. A Wagner zsoldoscsoport közölte: ellenőrzi azokat az információkat, amelyek szerint a támadó a szolgálatukban állt volna.

Az orosz erők ismét több energetikai létesítményre mértek csapást szerdára virradó éjjel Ukrajna keleti részében – hozta nyilvánosságra az Ukrenerho áramszolgáltató társaság.

A közlemény szerint folytatódik az energiarendszer szakaszos helyreállítása a rakétatámadások után, de továbbra is jelentős áramhiány van. Az atomerőművekben az elektromos hálózat károsodása miatt lekapcsolt blokkok feltöltésének folyamata a tervezett módon folytatódik – tette hozzá a vállalat.

 Kiemelte, hogy továbbra is jelentős hiány van az energiarendszerben, és az összes regionális energiacégnek korlátozást írtak elő az áramfogyasztásra vonatkozóan.