Meloni: Ne emberkereskedők irányítsák a migrációt!

Giorgia Meloni úgy vélte, az emberi életekkel is kereskedő csempészszervezetekkel szembeni harc meghatározza kormányának identitását és politikai kultúráját.

„Évek óta hangoztatjuk, hogy Európának cselekednie kell, mivel Olaszország nem fogadhatja el többé, hogy az embercsempészek döntsék el, ki léphet be hozzánk” – jelentette ki Meloni.

Megjegyezte, hogy Franciaország és Németország „saját határain vizsgálja meg, ki jogosult és ki nem a belépésre, ki képvisel hasznos munkaerőt a vállalatok számára és ki nem”. Olaszországban viszont – hangoztatta – a szelektálás a tengeri útvonalon történik, és a migránshajókat mozgató embercsempészek döntenek.

Úgy vélte, Olaszország nem maradhat az egyedüli, melynek „meg kell fizetnie az Afrikából érkező migránsáradatért”.

Giorgia Meloni a jelenlegi migrációs helyzetet „kezelhetetlen” méretűnek nevezte, és a tartózkodásra nem jogosult migránsok kollektív kitoloncolását sürgette az Európai Uniótól.

Csatlakozott Antonio Tajani külügyminiszter korábbi kijelentéséhez, aki meghatározott számú bevándorló legális belépését javasolta, szakmai képzés biztosításával. Giorgia Meloni kijelentette: abszurd, hogy a multinacionális vállalatok külföldieket alkalmaznak olasz munkaerő hiányában, mivel az olaszok inkább a munkanélküli segélyt vagy a korábbi kormánytól bevezetett alapjövedelmet választják.

Az Olasz Testvérek (FdI) párt elnökeként miniszterelnökké lett Giorgia Meloni hangsúlyozta, hogy kormánya 2023-ban is folytatja a fegyverszállítmányok küldését Ukrajnába, és abban szövetségesei, a Matteo Salvini vezette Liga és a Silvio Berlusconi vezette Hajrá Olaszország (FI) támogatására is számít. A háború kirobbanása óta Róma már hat szállítmányt küldött Ukrajnába, melyek értéke 450 millió euró.

A pandémia utáni gazdasági helyreállításra kapott európai uniós forrásokkal kapcsolatban Giorgia Meloni elmondta, hogy az év végéig megvalósítandó ötvenöt projektből az előző, Mario Draghi vezette olasz kormány harmincat hagyott hátra. Éppen ezért Giorgia Meloni az EU-pénzek „gyorsabb és könnyebb” felhasználását sürgeti.

Ami az olasz partokhoz érkező civil hajókat illeti, Antonio Tajani a La Stampa című napilapnak azt mondta, nem tudja, mi lesz Róma válasza a következő migránsokkal teli NGO-hajó kikötési kérelmére, de „mindenkinek tiszteletben kell tartania a szabályokat, a nem kormányzati szervezeteknek is”.

Tajani hozzátette: úgy érzi, Európa is kezd rádöbbenni, hogy a háborút nem Róma indította az NGO-kal szemben, hanem pont fordítva történt.

Jelenleg az Orvosok Határok Nélkül (MSF) szervezet hajója, a Geo Barents van úton a Földközi-tengeren Líbia irányában, és ismét tengeren a német felségjelzésű Humanity1 is, amely a szicíliai Augusta kikötőjéből kelt ismét útra.

Az olasz belügyminisztérium adatai szerint december elsejéig több mint 94 ezren érkeztek a tengeri útvonalon, a tavalyi majdnem 63 ezerrel szemben. Két évvel ezelőtt az év első tizenegy hónapjában valamivel több mint 32 ezren érkeztek az olasz partokra.

Az Európai Uniónak védenie kell külső határait, csak a valódi menekülteket kell befogadnia – hangsúlyozta Giorgia Meloni olasz kormányfő az Európai Konzervatívok és Reformerek európai parlamenti frakció Varsói Csúcs (Warsaw Summit) című konferenciáján szombaton lejátszott videóüzenetében.

Meloni a kétnapos konferenciát záró, Álmaink Európája című panelbeszélgetésben szerepelt felszólalóként, és online jelentkezett be oda Santiago Abascal, a spanyol VOX párt elnöke is, valamint beszédet mondott Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

Meg kell találni a közös megoldást az EU-ba történő bevándorlásra – hangsúlyozta Meloni. Az uniónak védenie kell külső határait, „nem kényszerítheti lakosait az illegális bevándorlók tömegeinek befogadására” – tette hozzá. Kijelentette: „szolidaritásunkat csak azoknak kell megadnunk, akik valóban fenyegetés és üldöztetés elől menekülnek”.

A demográfiai problémákkal kapcsolatban Meloni kiemelte a család védelmének fontosságát.

Az ukrajnai háborúról beszélve az EU- és a NATO-tagállamok „közös érdekének és kötelességének” nevezte Ukrajna további katonai és pénzügyi támogatását az e szervezetekben vállalt kötelességek teljesítéseként.

A háború gazdasági következményeit említve a szállítási láncok lerövidítését, a vállalkozások „túlzott szabályozásának és megadóztatásának” lazítását szorgalmazta.

Arra szólította fel a konferencia résztvevőit, hogy védjék meg a közösen vallott értékeket. „Ne féljetek a józan ész hangján beszélni, védeni országaink szabadságát és jólétét” – hangoztatta. Meggyőződését fejezte ki, hogy „Európa jövője konzervatív lesz”.

Abascal úgy látta: a mai EU „radikálisan eltér attól, amelyet alapító atyái elképzeltek”, mára „eltorzították a partnerség szellemét, elárulták a szubszidiaritás és a szabadság alapelveit”. Hozzátette. „a brüsszeli elit bürokratikus képződménnyé alakította át” az EU-t, amelynek „legfőbb eszköze most a nyomásgyakorlás és a zaklatás”.

A VOX elnöke bírálta az EU migrációs politikáját, mert szerinte tönkreteszi a városok biztonságát, a nemzetek jólétét. Kifogásolta „a kormányok szuverén döntéseit érő támadásokat” az EU részéről, és Brüsszel „családellenes politikáját” is.

Morawiecki a közel félórás beszédében kiemelte: az európaiak sorsát a következő évtizedekben az fogja meghatározni, „hogy a szabadság és a szolidaritás elvén összetartó, republikánus közösségként” felfogott Európát akarnak-e, vagy „központosított, bürokratikus intézményrendszerként” értelmezik az EU-t.

Meghatározó lesz az is, hogy Európa „nagy, fontos globális, transzatlanti szereplő” akar-e lenni, vagy ellenkezőleg, „e világ nagyjainak”, különösen „a nagy, veszélyes (...) barbár szomszédjának, Oroszországnak” kiszolgáltatott térséggé válik – magyarázta.

Morawiecki szerint Európa erejét „az egymással együttműködő erős, szuverén államok adják”.

A menedékkérők befogadásának leállításával kapcsolatban a jobboldali római kormány vezetője azt mondta, Párizs szerint „ha nem vagyunk szolidárisak, nem részesülhetünk szolidaritásban, de a szolidaritásra épülő európai szétosztási rendszer értelmében az Olaszországba érkező 90 ezer emberből kevesebb mint tíz százalékot kellene átvennie a többi tagállamnak, ezzel szemben eddig 117-et vettek át, Franciaország harmincnyolcat”. Megjegyezte, hogy miközben Olaszországot embertelennek, felelőtlen államnak minősítették, hatszáz bajba jutott embert mentett ki egy nap alatt a tengerből: „És akkor 230 ember felborítja a diplomáciai kapcsolatokat?”

Kifejtette, több megoldás létezik: vagy Olaszország marad a migránsok egyetlen kikötője Európában, „de a kormányom nem erre kapott felhatalmazást a választóktól”, vagy minden egyes hajót viták kísérnek olaszok, franciak, spanyolok és máltaiak között, vagy megkezdődik az EU külső határainak védelme, az indulások leállításával, az afrikai országokban felállítandó regisztrációs központok felállításával, a menedékkérők szétosztásával.

Hozzátette, hogy kormánya első napjaiban erről egyeztetett Emmanuel Macron francia elnökkel, Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Olaf Scholz német kancellárral.

„A fő kérdés itt nem a migráció kezelése, hanem az, hogy ugyanazokat a jogokat kell biztosítani minden tagállam számára. Miközben az EU szolidaritást és megosztást hirdet, a politikai dinamika egyesek elszigetelésére irányul” – jelentette ki Giorgia Meloni, aki európai csúcsot sürgetett a migrációs helyzet európai megoldására.

„Nem Olaszországot kell elszigetelni, hanem az embercsempészeket” – jelentette ki.

Rámutatott, Franciaország rögtön megegyezett Németországgal, hogy utóbbi átveszi a most érkezettek egyharmadát: „És ki veszi át az Olaszországba jött 90 ezer egyharmadát?” – tette fel a kérdést.

Újságírói kérdésre elmondta, hogy a római kormány újabb rendeleteket készül bevezetni a migráció szigorítására.

Franciaország bejelentette, hogy megerősíti az Olaszországgal közös határa védelmét, e célból ötszáz rendőrt már csütörtökön az olasz határhoz irányítottak.

Baloldali pártok támogatásával szerveztek feminista tüntetést Rómában, amelyet a szervezők Giogia Meloni miniszterelnök elleni támadásra igyekeztek felhasználni. Ám elemzők szerint az ilyen, gyűlölködő támadások csak növelik a többség szimpátiáját Meloni iránt.

Olaszországban köztudottan hevesebbek az emberek reakciói, mint az északi államokban, ám még ebben a közegben is nagy felháborodást keltett a hétvégén Rómában tartott feminista tüntetés, amelyet a nők elleni erőszakkal szemben hirdettek meg, ám az erőszakra buzdító jelszavak ellentétes hatásokat váltottak ki.

Az ll Giornale tudósítója csendben, megbújva követte a római feministák gyakran mocskolódással vegyített demonstrációját, és kommentárjában úgy fogalmazott: „ezek sem kiköpni, sem lenyelni nem képesek Giogia Meloni miniszterelnökké történt kinevezését”.

A tüntetés szervezői, élükön Laura Boldrinival, a Demokrata Párt politikusával ugyan igazán jelentős tömeget nem tudtak mozgósítani, de a gyűlölködő kifejezésekkel, mint például „fasiszta Meloni, te vagy az első a listán”, vagy a minden határt átlépő „kizabáljuk a szívedet” jelszavakkal kétes értékű figyelmet vívtak ki maguknak.

„Micsoda arcátlan képmutatás ez, így akarnak tenni a nők elleni erőszakkal szemben. Sértegetnek és bemocskolnak más nőket, a legantifeministább feministákkal állunk szemben”

– mondta el véleményét Augusta Montaruli egyetemi és kutatásfejlesztési helyettes államtitkár.  

Az Olasz Testvérek Párt alelnöke és parlamenti képviselő Massimo Ruspandini elgondolkodtatónak nevezte a Melonival szembeni fellépést. „A sokadik gyűlöletüzenet után érdekes lenne megismerni Laura Boldrini, a Demokrata Párt és a feministák valódi elképzeléseit. Különleges, hogy a nők elleni erőszakkal szembeni tüntetésen az Olaszország első női miniszterelnöke elleni erőszakot dicsérik, sőt magasztalják."

Érthetetlen a baloldali szervezetek, egyesületek hozzáállása a tüntetések hangneméhez. Senki sem vonja kétségbe a folyamatos küzdelem szükségszerűségét a nők jogaiért, ám az ott elhangzott mondatok nem erről szólnak. A baloldal harcias stratégiája a mérsékeltebb szimpatizánsaik között sem aratott elismerést.

Az Il Giornale vélemény rovatában megjelent több száz hozzászólás alapján ki lehet jelenteni, hogy

a többség szerint a baloldalnak is tudomásul kellene venni a választások eredményét,

amelynek köszönhetően Giogia Meloni lett Olaszország miniszterelnöke. Amennyiben Melonit meg szeretnék buktatni, elsőként szebb, jobb és megvalósítható, az olasz nép javát szolgáló ötletekkel kellene előállni.

Úgy tűnik, Olaszország most kezdi megtanulni, milyen eszközöket vet be a baloldal, ha elveszti a hatalmat, és megdöbbentő mennyire hasonlítanak a fellépéseik a Magyarországon vagy Lengyelországban már megismert módszerekhez.