Megbukott a szlovák kormány, elszabadulhatnak az energiaárak

Megbukott a szlovák kormány, miután a pozsonyi parlament megvonta a bizalmat Eduard Heger kabinetjétől. A bizalmatlansági indítványt a kormány-koalícióból korábban kilépett liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt kezdeményezte. Zuzana Čaputová köztársasági elnök pénteken menesztette Eduard Heger (OĽaNO) kormányát.

Számos feszültség jellemezte a szlovák kormány elmúlt időszakát. Ez oda vezetett, hogy a SaS kilépett a kormányból,

melynek csak három párt, az OĽaNO, Sme rodina, Za ľudí maradt a tagja.

Jövő júniusban előrehozott választás?

Eduard Heger kormányfő így elveszítette a parlamenti többségét. A szlovák törvényhozásban egymást érték a miniszterek visszahívására vonatkozó indítványok, végül a SaS párt kezdeményezte a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványt. Szerintük a kormány nem tett meg mindent emberek gondjainak orvoslására, és abbahagyta a maffia és a korrupció elleni küzdelmet.

A kormánybuktató parlamenti szavazásra többszöri halasztás után csütörtök este került sor Pozsonyban, ekkor megvonták a bizalmat a Heger-kormánytól a képviselők.

Kérdéses a kormányzás jövője Szlovákiában: az előre hozott választásokat támogatja az ellenzék többsége. Azt szorgalmazzák, hogy 2023 júniusára írják ki a voksolást. Erre hajlik a szlovák házelnök is: Boris Kollár szerint akár májusban is meg lehetne tartani a parlamenti választásokat.

Ugyanakkor felmerült a szakértői kormány lehetősége, illetve a most távozó kabinet „rekonstrukciója” is. Utóbbi azt jelentené, hogy egy átalakított kormányt hoznának létre.

Elszabadulhatnak az energiaárak

A ma7.sk felvidéki magyar portál értsülései szerint Zuzana Čaputová államfő már vissza is hívta a szlovák kormányt pénteken, egyúttal meg is bízta a Heger-kabinetet az ideiglenes kormányzással. A ma7.sk azt írta, Čaputová szükségesnek tartja, hogy az előrehozott választásokra még 2023 első felében sor kerüljön.

A szlovák parlament pártjai szintén péntek délután összeülnek, hogy a folytatásról, s emellett a költségvetésről egyeztessenek. Szlovákia legnagyobb problémája ugyanis azon túl, hogy nem kapott bizalmat a Heger-kormány, az, hogy nincs elfogadott költségvetés 2023-ra. Ez nagymértékben befolyásolja a jövő évi energiaár-emeléseket:

költségvetés híján árstopot sem tudnak bevezetni,

így nagyon erősen emelkedhetnek az energiaárak Szlovákiában.

A büntetőtörvénykönyv előírásainak többrendbeli megsértésére és alapvető hiányosságokra hivatkozva megszüntette a szlovák legfelsőbb ügyészség a Robert Fico volt kormányfő és három társa ellen idén tavasszal bűnszövetkezet létrehozása és más vádakkal indított eljárást – közölte kedden a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a legfelsőbb ügyészség bejelentésére hivatkozva. Fico a következő választás nagy esélyese.

Fico és belügyminisztere, Robert Kalinák, illetve Tibor Gaspar volt országos rendőrfőkapitány és egy negyedik személy ellen idén áprilisban indított eljárást a szlovák rendőrség különleges egysége, a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) bűnszövetkezet létrehozásának, hivatali jogkörrel való visszaélésnek és adótitok megsértésének a gyanújával.

Fico az eljárást rögtön annak megindítását követően „az ellenzék ellehetetlenítését célzó politikai bosszúnak” minősítette, rámutatva:

ez az eset már a negyedik, amelyben a NAKA „politikai céllal” eljárást indított ellene.

Az eljárás megszüntetésének oka a büntetőtörvénykönyv és a büntetőjogi rendtartás rendelkezéseinek többrendbeli megsértése – közölte kedden Maros Zilinka legfőbb ügyész.

„Alapvető dolgok hiányoztak, például a vádpontokban szereplő tettek elkövetésének ideje és helye” – mutatott rá a döntés okaira Jozef Kandera, az ügyben illetékes ügyész, akinek szavait a szlovák hírügynökség idézte.

Robert Fico a legfelsőbb ügyészség döntésére reagálva azt mondta: tiszteletben tartja azt.

Robert Kalinák korábbi belügyminiszter reakciójában megismételte, hogy szerinte az eljárás politikai megrendelésre történt, majd azt mondta: a legfelsőbb ügyészség „nem dönthetett másképp”, hiszen az eljárás a kezdetektől fogva megszűnésre volt ítélve.

A visegrádi együttműködés eddigi legnagyobb eredménye a kötelező európai uniós letelepítési kvóták megakadályozása volt Robert Fico volt szlovák kormányfő hivatali ideje alatt, ami máig meghatározó a térség biztonsága szempontjából – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter  a múlt kedden Pozsonyban.

A tárcavezető a szlovák ellenzéki Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD) párt élén álló Robert Ficóval közös sajtótájékoztatóján a kötelező kvóták megakadályozását a V4-es együttműködés európai dimenzióban is történelmi jelentőségű sikerének nevezte.

„Ha akkor ezt a hőstettet a visegrádi miniszterelnökök a hatalmas ellenszélben nem tudták volna végrehajtani, akkor ma illegális migránsok tízezrei élnének ezekben az országokban, és búcsút inthettünk volna annak a szuverén jogunknak, hogy mi magunk határozzuk meg, hogy kiket engedünk be a saját országainkba és kikkel vagyunk hajlandók együtt élni” – hangsúlyozta.

„A visegrádi csoport működése segített mindannyiunknak, mind a négyünknek abban, hogy a nemzeti érdekeinket érvényesítsük. Sokkal többet tudtunk elérni az elmúlt években négyen együtt, mintha külön-külön kísérleteztünk volna céljaink elérésével” – tette hozzá.

Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy Robert Fico kiérdemelte Magyarország tiszteletét,

miután hivatali ideje alatt egészen új dimenzióba lépett a magyar-szlovák együttműködés, amelynek nyomán mindkét országban jobb lett az emberek élete.

Példaként hozta fel, hogy ekkor adták át a két ország gázvezeték-rendszerei közötti összeköttetést, s bár a sokan „károgtak” és pénzkidobást emlegettek, mára világossá vált, hogy azon országok vannak biztonságban, amelyek a legtöbb szomszédjukkal össze tudták kötni energetikai hálózatukat.

Emellett kitért arra is, hogy huszonegy új határátkelési pont létrehozásáról, köztük a Monostori híd megépítéséről született megállapodás, ahogy arról is, hogy Szlovákia déli részén magyar költségvetési forrásból finanszírozhatnak beruházásokat. Utóbbi program keretében 3300 cég 80 milliárd forintnyi beruházást hajtott végre.

Ezek a fejlesztések egészen más szintre helyezték a két ország kapcsolatrendszerét

– jelentette ki. A miniszter végezetül leszögezte: „Térségünk akkor fogja tudni megőrizni a szuverenitását, biztonságát, szabadságát és stabilitását, ha a nemzeti érdekre koncentráló, a szuverenitás megőrzését zászlajukra tűző pártok, kormányok, politikusok jól együtt tudnak működni”.

Majd ennek kapcsán rámutatott, hogy ez a legfontosabb szempont jelenleg, amikor is „a mindennapi biztonság fenyegetés alatt van”, így az sem kirívó, hogy most „egy karakteresen jobboldali kormány” minisztereként áll itt egy olyan molinó előtt, amelyre az van írva, hogy „szociáldemokrácia”.

Újságírói kérdésre válaszolva kiemelte: „Az, hogy ki mit gondol arról, hogy a kormány képviselői mellett az ország volt miniszterelnökével is találkozom, megmondom őszintén, nem igazán érdekel, mert egy szuverén ország szuverén külpolitikáját hajtom végre”. Szijjártó Péter a nap folyamán találkozott a Szövetség Párt több tagjával, valamint országos elnökével, Forró Krisztiánnal is.

Ezzel kapcsolatban friss Facebook-posztjában üdvözölte a magyar párt kiváló szereplését az októberi önkormányzati választáson.

Mint írta, ennek nyomán négy megyében is a Szövetség adja a legnagyobb közgyűlési frakciót és több mint kétszáz település választott magyar polgármestert, így a jövőben még nagyobb lendületet kaphatnak a határon átnyúló fejlesztések.

Több területen is előrelépés történt a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság ülésén, egyebek mellett megegyezés született a kettős állampolgárság kérdéskörével kapcsolatos szakértői tárgyalások újraindításáról – közölte korábban Kalmár Ferenc, a testület magyar társelnöke.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízott a bizottság budapesti ülését követően arról számolt be, hogy a testület a koronavírus-járvány miatt három éve ült össze utoljára, így a felgyűlt témák tárgyalásához még egy találkozóra szükség lesz.

Aláhúzta, hogy megállapodás született a kettős állampolgárság kérdéskörével kapcsolatos szakértői tárgyalások újraindításáról, illetve szóba került az egyházak támogatásának ügye is.

Utóbbi témáról szólva kiemelte, hogy

Magyarország a helyi vezetőkkel egyeztetve az utóbbi években is támogatásokat biztosított a szlovákiai református és katolikus egyháznak templomok, közösségi házak felújítására és működtetésére.

Kalmár Ferenc tájékoztatása szerint a felek a restitúciós kérdések kapcsán abban is megegyeztek, hogy a szlovák állam folytatni fogja a tárgyalásokat a református egyházzal az ingatlantulajdonokról, ugyanis vannak még régóta folyamatban lévő perek.

A miniszteri különmegbízott arról is beszámolt, hogy érintették a mezőgazdasági területek kisajátítása körül folyó perek helyzetét is, miután

az Európa Tanács nemrég azt javasolta, hogy a szlovák fél kezdjen egyeztetéseket a magyar közösségek képviselőivel az ügy megoldása érdekében.

„Mi azt javasoltuk, átvéve az Európa Tanács megfogalmazását, hogy induljon el egy párbeszéd az ügyben a magyar szervezetek vezetői és a szlovák hatóságok között, hogy az ilyen jellegű perek nyugvópontra jussanak” – mondta.

Végül közölte, hogy biztosított a komáromi Selye János Egyetem finanszírozása, mivel Pozsony képviselői elfogadták az erre tett felhívást, illetve pozitív fejleménynek nevezte, hogy a szlovákiai vasútállomásokra magyar feliratú táblák kerültek ki, és ez a közlekedési irányjelző táblák esetében is folyamatban van.