Megbénult Brüsszel: a magas rezsi és a szankciók ellen demonstráltak

Megbénult pénteken a belga főváros: 16 ezer dolgozó vonult az utcákra, a legtöbben ugyanis képtelenek kifizetni a rezsiszámláikat. Tüntettek a postások és a tömegközlekedésben dolgozók is. Brüsszelben a munkabeszüntetés miatt több repülőjáratot is törölni kellett – számolt be az M1 Híradója.

Lufikkal és transzparensekkel vonultak a tüntetők a csípős hidegben Brüsszel legforgalmasabb utcáin pénteken. Piros, kék és zöld színű ruhákban jelentek meg az ország három legnagyobb szakszervezetének tagjai. A dolgozók az energiaválság és a szankciók miatt a megélhetésüket féltik.

A tüntető tömeg kifogásolta, hogy miközben az energiaóriások hatalmas nyereséget termelnek, a dolgozók a túlélésért küzdenek. Ezért az energiaárak befagyasztását és a nyereség fokozott adóztatását követelik. De a tömeg további intézkedésekre is felszólította a kormányt a szankciós infláció ellen.

„A kormány szerint nincs pénz, de amikor a bankoknak problémáik voltak, vagy ahogy a COVID kapcsán láttuk, volt honnan pénzt kiásni. Tehát vannak lehetőségek, megoldások, csak meg kell találni azokat” – mondta egy férfi.

A három fő szakszervezet tiltakozása országszerte érintette a közszolgáltatásokat Belgiumban. Különösen Brüsszelben és környékén voltak fennakadások a közlekedésben. A helyi és az országos közlekedési vállalatok dolgozói mellett a tüntetésen részt vettek a belga posta és az ország két legnagyobb nemzetközi repülőterének dolgozói is. A légikikötőkben emiatt pénteken a járatok több mint felét törölték. A belga vasúttársaság pedig ingyen szállította azokat, akik a tüntetésre akartak a fővárosba, Brüsszelbe utazni.

Kiemelték, az embereknek nehézségeik vannak számláik kifizetésével, vissza kell fogni vásárlásaikat. Ez az oka annak, hogy a szakszervezetek az energiaárak korlátozását szorgalmazzák, versenyképes fizetéseket és tisztességes nyugdíjakat követelnek.

A tüntetésen számos vállalat dolgozója vesz részt. A helyi és országos közlekedési vállalatok dolgozói mellett részt vesznek többek között a belga posta és az ország két legnagyobb nemzetközi repülőtere, a Zaventem és a Charleroi nemzetközi repülőterek dolgozói is. A légikikötők közül az előbbi ez idáig legkevesebb 60, utóbbi a járatok 30 százalékát törölte pénteken. A belga vasúttársaság ingyen szállítja a tüntetésre igyekvőket a belga fővárosba.

Fagyos a tél Nagy-Britanniában: az északi területeken már most mínusz 10–15 fok van, ezért újra a figyelem középpontjába kerültek a magas energiaárak. A brit kormány egyelőre évente 2500 fontban maximálta azt az összeget, amelyet az energiaszolgálatók kiszámlázhatnak egy átlagos lakossági fogyasztónak.

„ Enélkül általános számítások szerint valószínűleg majd ezer fonttal lenne több az energiaszámla, a piaci energiaszámla egy évre kivetítve. És ez az intézkedés az előre jelzett piaci árakhoz mérve, az azok alapján elvégzett modellszámítások alapján áprilisig, a jelenlegi pénzügyi év végéig kilencszáz font megtakarítást hozhat egy-egy brit háztartásnak.” – mondta el Kertész Róbert, az M1 londoni tudósítója.

Az energiaköltségek hirtelen megemelkedtek, mely a német lakosság fűtési szokásit is megváltoztatta. Egy felmérés szerint a megkérdezettek tíz százaléka még novemberben sem fűtött. A válaszadók nagy része azt mondta, inkább kályhával fűt, ugyanis ezáltal energiát szeretne megtakarítani.

Vannak, akik aggódva figyelik következő gázszámlájuk végösszegét, hiszen az energiaárak az egekbe szöktek, melyre az orosz–ukrán háború nagy hatást gyakorol – mutatott rá cikkében a Der Spiegel.

A YouGov közvélemény-kutató intézet reprezentatív felmérése szerint

minden tizedik német lakos még nem kezdett el otthon fűteni a késő őszi, részben téli alacsony hőmérséklet ellenére sem.

A túlnyomó többség – azaz a megkérdezettek 90 százaléka –, azonban már novemberben fűtött, kályhával vagy pedig bekapcsolta a fűtésrendszert, mindemellett a fűtési szokásain is változtatott. A válaszadók 68 százaléka ugyanis azt vallotta, a tavalyi évhez képest úgy tervezi, kevesebbet fog fűteni ebben a szezonban, sőt ezen csoport fele még azt is mondta, hogy idén inkább lényegesebben kevesebbet fűt.

A fűtésrendszerek többsége fosszilis energiahordozókkal, tehát gázzal és olajjal működik, mely károsítja a környezetet – emlékeztetett a Der Spiegel.

Azok a válaszadók, akik viszont takarékoskodni szeretnének, elsősorban nem a környezet megóvása miatt teszik, ugyanis mindössze 6 százalékuk vallotta azt, hogy a környezetvédelmi szempontok szerepet játszanak döntésükben.

A megkérdezettek 56 százaléka ezzel szemben azért állítja alacsonyabb hőmérsékletre a termosztátot, hogy pénzt spóroljon meg, míg 20 százalék az enyhe időjárás miatt fűt kevesebbet, 15 százalék pedig azért takarékoskodik, hogy segítse az energiaellátás biztosítását.

A hetilap szerint sok felhasználó megfogadta a német szövetségi kormány felhívását és takarékosan bánik az energiával. A megnövekedett árak és a gázhiány veszélye miatt a kormány javasolta a lakások hőmérsékletének csökkentését és víztakarékos zuhanyrózsák felszerelését.

A kályhák és kandallók használata segít a takarékosságban

A háztartásokról a 2023 márciusában érvénybe lépő áram- és gázárfék hivatott levenni a terhet – mutatott rá a Der Spiegel.

Az ársapka a felhasznált energia 80 százalékát fogja fedezni, a fennmaradó 20 százalékért pedig piaci árat kell fizetni, mellyel a kormány a takarékosságra szeretné ösztönözni a felhasználókat.

Az idén sok energiaszolgáltató a duplájára, de volt, amelyik a háromszorosára emelte az árait, mindezek ellenére azonban a válaszadók 78 százaléka megmaradt annál a fűtési rendszernél, amelyet az elmúlt évben is használt.

Hét százalékuk viszont elmondta, az idén a lakását vagy a házát inkább kályhával vagy kandallóval fogja kifűteni, mely lehetőséget minden második megkérdezett főként anyagi okok miatt választott.

A felmérés továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy minden harmadik megkérdezett a kandalló és kályha használatával energiát szeretne megtakarítani.

A YouGov közvélemény-kutató reprezentatív vizsgálata szerint a németek nagy többsége megfogadta a szövetségi kormány tanácsát, és igyekszik takarékosabban fűteni; bő kétharmaduk, 68 százalékuk fűti az otthonát kevésbé, mint egy évvel korábban.

Minden második német háztartás sokkal kevesebbet fogyaszt, mint az előző fűtési szezonban,

és minden tizedikben egészen november végéig kivártak a fűtés beindításával.

A többség – 56 százalék – azért fűt kevésbé, hogy pénzt takarítson meg, 20 százalék a szokásosnál kevésbé hideg időjárás miatt, 15 százalék pedig azért, hogy hozzájáruljon az energiaellátás biztonságához, és csupán 6 százalék mindazok aránya, akik az éghajlatváltozás ellen szeretnének tenni a fűtés visszafogásával.

Németországban a földgáz az első számú energiahordozó a lakások fűtésében. A nagyjából 40 millió otthon csaknem felét, 49 százalékát fűtik gázzal, és a lakások 14 százalékát ellátó távhőszolgáltatók nagy része is földgázzal működteti erőműveit.

Az utóbbi évtizedekben Oroszország volt a legnagyobb földgázszállító, Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Ez Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt megváltozott, mert

Moszkva fokozatosan visszafogta, majd nyár végén leállította vezetékes szállításait, holott a háború miatt Oroszországgal szemben elrendelt európai uniós szankciók nem érintik a földgázkereskedelmet.

A két országot közvetlenül összekötő Északi Áramlat 1 vezeték augusztus végi leállításával teljesen megszűnt a behozatal, így 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.

A vezetékes orosz import kiváltását szolgálja egy sor fejlesztés, felépítenek a többi között hét tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak. Az első – wilhelmshaveni – terminál építését már befejezték, és a tervek szerint januárban üzembe állítják.

A szövetségi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) adatai szerint az orosz import kiesését egyelőre sikerül ellensúlyozni. A hatóság legutóbbi, hétfői jelentése szerint „a németországi gázellátás stabil” és „az ellátás biztonsága továbbra is garantált”, a földgáztárolók töltöttségi szintje pedig 96,98 százalékos, de a téli gázhiány elkerüléséhez szigorú takarékoskodás, a fogyasztás lehetőleg 20 százalékot elérő csökkentése is szükséges.

Egy friss felmérés szerint tíz franciából hat attól tart, hogy kikapcsolják nála az áramot. Körlevelet küldött Franciaországban a kormány a prefektusoknak, hogy megszervezzék az „időnkénti áramtalanítási terveket”. A lakosságot szinte sokkolta a hír, a franciák attól tartanak, hogy sötétben, fűtés, telefon és internet nélkül kell tölteniük a karácsonyt vagy az új év első heteit – legalábbis azokat az órákat, amikor a hálózat áramellátása leáll.  

Lesz-e áram karácsonykor a francia háztartásokban? A párizsi kormány miközben éppen fölkészíti az országot a téli áramkimaradások eddig példátlan forgatókönyvére, igyekszik, hogy ne dramatizálja a közvélemény az új helyzetet.

Csütörtökön a francia kormány a prefektusoknak címzett körlevelet tett közzé.

A levélben a kormány arra kérte őket, hogy szervezzék meg az „áramtalanítási terveket”

– közli a Le Figaro című francia napilap pénteken utcára kerülő száma.

A fekete forgatókönyv

Ezekre a tervekre egy kemény tél esetén lehet szükség – a vészintézkedések célja az, hogy a létfontosságú intézményeknél ne történjen áramkimaradás.

A prefektusok feladata lesz ezekben az órákban a prioritásnak tekintett sürgősségi szolgálatok, kórházak, biztonsági szolgálatok, a közlekedés és az iskolák folyamatos energiaellátásának, az intézmények zavartalan működésének biztosítása.

Váltakozó terheléscsökkentés, átmeneti leállások. A Covid és az általa okozott nélkülözések szemantikája után Franciaország e kifejezésekkel tanulgatja ezen a télen a nagy áramszünet lexikonját – számol be a konzervatív napilap.

Mindent megteszünk az áramkimaradások elkerülése érdekében – jelentette ki Élisabeth Borne miniszterelnök Albi városában. Borne elmondta: „Ha mindannyian csökkentjük az energiafogyasztásunkat, az jót tesz a vásárlóerőnek, jót tesz a vállalatok versenyképességének, és ugyanakkor lehetővé teszi, hogy elkerüljük azt a pillanatot, amikor a kereslethez képest nem lesz elegendő a villamosenergia-termelés.” Kifejtette azt is, hogy a cél a fekete forgatókönyv elkerülése.

Ez az a verzió, amelytől a végrehajtó hatalom az energiaválság kezdete óta retteg:

ebben az esetben már az iskolákban, a közlekedésben és a távközlésben is időnként áramkimaradások lehetnek. Korlátozások esetén egyes zónákban  a mobiltelefon és az internet sem fog működni

– figyelmeztet a kormány körlevele.

Az áramellátás csökkentése különösen reggel 8 és 13 óra, valamint este 18 és 20 óra között a fogyasztási csúcsidőszakokban történne meg. Ha ez szükségessé válik, az érintett lakosokat három nappal korábban figyelmeztetik.

Fantáziálgatás vagy valós veszély?

A végső cél mindenekelőtt a katasztrófa, avagy az ellátóhálózat teljes összeomlásának elkerülése. Olivier Véran kormányszóvivő úgy fogalmazott: a kormány nem készül decemberre ilyen forgatókönyvvel, és

fantáziálgatásnak nevezte a nagyobb áramkiesésről szóló találgatásokat.

Nem kerülhet sorra a texasi forgatókönyv! – erősítette meg a lapnak az egyik, pontosan meg nem nevezett miniszter. A politikus 2021 februárjára utalt: ekkor a történelmi szintű hidegrekord és a heves hóviharok következtében összeomlott az amerikai állam elektromos hálózata, és több millió texasi maradt áram nélkül.

A végrehajtó hatalom szerint Franciaországban semmi ilyesmi nem jöhet szóba – összegez a Le Figaro, mely szerint az idézett miniszter úgy látja, a feltöltött gázkészletekkel és a „szervezett áramtalanítási intézkedésekkel”, tehát a tervezett leállásokkal az országnak bőven van mozgástere egy kemény tél esetén is. Jövőre bonyolultabb lesz a helyzet, tette hozzá a kormánytag, aki sokkal inkább tart a 2023-24-es téltől.

A nagy félelem

Ugyanakkor a közvélemény – mely a „januári nagy félelem” sokkjában él, ahogy a Le Figaro fogalmaz, felmérések szerint jóval pesszimistábban tekint a következő hetek, hónapok elé. (A „nagy félelem” a francia történelem egy közismert eseményére utal: 1789 nyarán a párizsi forradalom hírére vidéken erőszakhullám söpört végig, a nemeseket több helyen halomra ölték, birtokaikon gyújtogattak – a szerk.)

A Le Figaro és a Backbone Consulting cég közös közvélemény-kutatása szerint

a megkérdezettek 62 százaléka számít arra, hogy lakásában megszüntetik az áramszolgáltatást, 38 százalékuk nem számol ezzel. Azt, hogy munkahelyén lesz áramkikapcsolás, a válaszadók 42 százaléka látta esélyesnek, 57,6 százalék pedig nem.

Nagyon sokan elutasítják a kormányzati kommunikációt. Azt, hogy Olivier Véran részletekbe menően ismertette, milyen praktikus lépéseket tehetnek a franciák a túlzott fogyasztás elkerülése érdekében, a megkérdezettek 57 százaléka „infantilisnak”, szájbarágósnak gondolta, míg 38 százalék nyilatkozott úgy, hogy ez a tájékoztatás megfelel egy minisztertől elvárható szintnek.