Még több fegyvert küldene Ukrajnába az Európai Parlament elnöke

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke további pénzügyi és katonai támogatást sürgetett Ukrajnának egy lapinterjúban.

„Sürgősen meg kell állítani a háborút, és Ukrajnának meg kell nyernie ezt a háborút” – mondta Metsola a német Funke Médiacsoport lapjainak.

Ez „még több fegyvert jelent Ukrajnának, még több pénzügyi és humanitárius támogatást, még több szolidaritást a gyakorlatban és még több szankciót Oroszországgal szemben” – tette hozzá.

Metsola EP-elnöki minőségében elmondta: „büszke vagyok arra a támogatásra, amelyet Ukrajna számára nyújtottunk a háború kezdete óta”.

Oroszországnak elegendő rakétája van ahhoz, hogy újabb súlyos csapásokat mérjen Ukrajnára – jelentette ki Volodimir Zelenszkij egy videóüzenetben. Az ukrán elnök ismét fegyvereket kért a nyugati országoktól.

Az orosz haderő az elmúlt napokban újabb rakétazáport zúdított az ukrán energetikai létesítményekre. Országszerte, illetve Kijevben sincs se víz, se áram, miközben a hőmérséklet már sok régióban fagypont alá süllyedt – számolt be az M1 Híradó.

Vlagyimir Putyin orosz elnök orosz katonai vezetőkkel egyeztetett pénteken, azon a napon, amikor az orosz haderő újabb rakétatámadási hullámot indított ukrán célpontok ellen – számolt be a BBC World hírportálja.

Putyin a nap nagy részét a „különleges katonai művelet” moszkvai főhadiszállásán töltötte, ahol tábornokaival megvitatta Oroszország következő lépéseit. Ukrán katonai vezetők szerint ezen a találkozón döntöttek arról is, hogy Moszkva újabb offenzívát indít a jövő év elején.

„Meghallgatjuk a parancsnokokat minden művelettel kapcsolatban, és kíváncsi vagyok a javaslataikja az azonnali és középtávú intézkedéseinkkel kapcsolatban” – nyilatkozta Putyin az orosz állami televíziónak.

A találkozóról készült felvételek szerint Putyint Szergej Sojgu védelmi miniszter és Valerij Geraszimov, a fegyveres erők főparancsnoka kísérte el.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár semmi jelét nem látja annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök feladta volna célját, vagyis Ukrajna „teljes ellenőrzése alá vonását”. A főtitkár szerint ezért minden jel arra mutat, hogy az orosz-ukrán konfliktus hosszú időre elnyúlik majd.

Stoltenberg szerint az orosz elnök készen áll arra, hogy újabb katonai offenzívákat indítson Ukrajna területén. „Nem szabad alábecsülnünk Oroszországot. Moszkva hosszú háborúra készül” – hangsúlyozta.

A főtitkár úgy véli, az orosz katonai vezetés további erőket mozgósít, és kész elfogadni „számos veszteséget”. Az is látható, hogy Moszkva egyre több fegyvert és lőszert igyekszik beszerezni. Stoltenberg szerint ezért szükség van arra, hogy a NATO-országok továbbra is támogassák Ukrajnát fegyverszállításokkal.

Orosz jelentések szerint három ember életét vesztette szombaton egy ukrán rakétatámadás következtében egy orosz ellenőrzés alatt álló luhanszki faluban.

A német N-Tv hírtelevízió beszámolója szerint amerikai gyártmányú HIMARS rakéták csapódtak be a Luhanszki területen fekvő Scsasztija faluban – közölték a helyi hatóságok.

A támadásnak három halottja és öt sérültje van, négy lakóház megsemmisült.

Egy 36 éves férfi életét vesztette a gépkocsijában, amikor az orosz csapatok tüzérségi támadás alá vették a dél-ukrajnai Herszon városát – jelentette be a tartományi kormányzó szombaton.

Oroszország szombaton „politikai cenzúra” miatt elítélte Moldova azon döntését, amellyel ideiglenesen betiltott hat televíziós csatornát.

A volt szovjet tagköztársaság vezetése azzal vádolta a csatornákat, hogy „helytelen, inkorrekt információkat” sugároznak Moldováról és az ukrajnai orosz hadműveletről.

A televíziós állomások közül néhány moldávul, néhány oroszul sugárzott, de mind Ilan Shor politikus-üzletemberhez kötődnek, aki 2019-ben elmenekült az országból Maia Sandu nyugatbarát elnök megválasztását követően.

Az izraeli önkéntes száműzetésben élő Shor már korábban is támogatta a moldovai tüntetéseket, amelyek Sandu kormányának lemondását követelték.

Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kijelentette: a „politikai cenzúra példanélküli alkalmazásaként értékeljük a mostani betiltásokat: ez a sajtó sokszínűsége elvének korlátozása és az információhoz való hozzáférés szabadságának botrányos megsértése, amellyel a (Moldovai) Köztársaság politikai vezetése rendszeresen és nyilvánosan azonosul”.

„Az intézkedés végrehajtásának az ország oroszajkú lakosságára gyakorolt példanélküli következményei miatt egyúttal a nemzeti kisebbségek jogainak cinikus korlátozásaként is értékeljük”

– tette hozzá.

A tilalom hétfőn lép hatályba, és az országban kihirdetett veszélyhelyzet időtartamáig lesz érvényben, amelyet Chisinau február 24-ét követően hirdetett ki, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Egy nap leforgása alatt csaknem hatmillió ukrajnai lakos otthonába kapcsolták vissza az áramot, a vezetékes vízellátással azonban továbbra is nagy gondok vannak – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legutóbbi videoüzenetében.

„A javítási munkálatok a pénteki terrorcsapás után is megszakítás nélkül folytatódnak. Természetesen még sok munka van a rendszer stabilizálásán” – mondta az elnök szombat éjszaki üzenetében. Kifejtette, hogy problémák vannak a távfűtéssel, és nagy gondok a vízellátással.

A legnehezebb a helyzet a fővárosban, Kijevben és környékén, valamint főként Vinnicja és Lviv megyében. Ismételten azzal a felhívással fordult a nemzetközi partnerekhez, hogy biztosítsanak Ukrajnának megbízható légvédelmi pajzsot.

Kijelentette, hogy a Nyugat képes lenne száz százalékos védelmet nyújtani az ukrán embereknek az orosz rakétákkal szemben.

„Ha megkapjuk, akkor az orosz terror fő formája, nevezetesen a rakétaterror egyszerűen lehetetlenné válna. Csak ez jelent biztonságot emberek milliói számára, és az egész katonai helyzet stratégiailag átalakulna. Minél kevesebb lehetősége van Oroszországnak a terrorra, annál több lehetőségünk lesz szavatolni a békét” – hangoztatta.

Az Ukrenerho áramszolgáltató vállalat közben nyilvánosan cáfolta, hogy Ukrajna felújítaná a villamosenergia-exportját. Mint közleményében írta, Oroszország hamis levelet terjeszt, amelyben Volodimir Kudrickij, a vállalt vezetője állítólag erről írt az ukrán energetikai minisztériumnak.

„Az oroszok megint megpróbálják elhitetni az ukránokkal, hogy az áramkimaradásokért az energetikai szakemberek a felelősek, nem pedig a kilenc nagyszabású orosz rakétatámadási hullám” – szögezte le a vállalat.

Olekszandr Kamisin, az ukrán állami vasúttársaság vezetője a Twitteren közzétette, hogy a kijevi központi vasútállomáson felállítottak egy újévi fenyőfát, amelyen a díszvilágítást szobabicikli tekerésével lehet felkapcsolni.

„Háború? Áramszünet? Nincs karácsonyfa? Nem hiszitek el, mit találtunk ki” – írta a közzétett videofelvétel kísérőszövegében.

A videófelvételen az látható, hogy a karácsonyfaégők felgyulladnak, miközben egy férfi tekeri a szobabiciklit.

Kirilo Timosenko, az elnöki iroda helyettes vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról adott hírt, hogy az orosz erők vasárnap reggel megint lőtték a dél-ukrajnai Herszon központját, a támadás következtében hárman sérültek meg.

Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója közölte, hogy a szombati orosz ágyúzások miatt egy civil meghalt egy másik megsérült a régióban. Valentin Reznyicsenko, Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról adott hírt, hogy vasárnapra virradóra az orosz erők ötször nyitottak tüzet nehézfegyverekkel Nyikopol téréségére, egy 59 éves férfi megsebesült.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál kormányzók beszámolóiból készített összefoglalójában azt írta, hogy szombaton az orosz erők Ukrajna nyolc megyéjében támadtak településeket és létfontosságú polgári infrastruktúrát, és legalább négy helyi lakos vesztette életét.

Az ukrán védelmi minisztérium hivatalos adatai szerint egy nap alatt 590 orosz katona halt meg a háborúban. A hivatalos adat szerint az ukránok a háború kezdete óta 98 280 orosz katonát „likvidáltak”.

Az orosz veszteségekről szóló kijevi napi jelentésből kiderül, hogy a háború február 24-i kezdete óta az ellenség többek között 2987 harckocsit veszített.

Ukrajna több mint 5900 páncélozott járművet és 1600 drónt számlál, amelyek már megsemmisültek.

Oroszország védőernyőt húz a használt nukleáris fűtőelemek tárolója fölé a dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű területén, hogy megóvja a tüzérségi és dróntámadásoktól – jelentette be az orosz csapatok által kinevezett tartományi tisztségviselő szombaton.

A Vlagyimir Rogov által közzétett videófelvételen munkások drótok segítségével átlátszó vászonernyőt szerelnek fel több tucatnyi, körülbelül 5 méter magas betonhenger fölé.

„Ezek egyelőre a drónokról ledobott repeszgránátok és rögtönzött robbanóeszközök (IED) ellen nyújtanak védelmet, de később majd sokkal erősebb lesz”

– tette hozzá Rogov.

A háború elmúlt tíz hónapja során a legnagyobb európai atomerőmű körüli fegyveres harcok egyre jobban növelték egy Csernobil-típusú nukleáris katasztrófával kapcsolatos félelmeket.

Kijev és Moszkva folyamatosan egymást vádolták az erőmű felelőtlen és veszélyes tüzérségi támadásaival, amelynek mind a hat reaktorát már korábban lekapcsolták.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy keddi sajtótájékoztatón leszögezte: Oroszország továbbra is folyamatos kapcsolatban áll a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ), amely igyekszik demilitarizált övezetet létrehozni a nukleáris létesítmény körül.

Mihail Uljanov, a NAÜ mellé akkreditált bécsi orosz állandó képviselő a TASSZ orosz hírügynökségnek szombaton aláhúzta:

„valószínűleg túl korai még azt kijelenteni, hogy közeledünk a megállapodáshoz, és nem bocsátkoznék jóslatokba a tárgyalási folyamat lezárásának időpontjával kapcsolatban sem”.

Csapatszemlét tartott a „különleges hadművelet” övezetében Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter – közölte vasárnap a moszkvai katonai tárca.

A tájékoztatás szerint a hadseregtábornok ellenőrizte az orosz egységek állásait a frontvonalon, fogadta a parancsnokok jelentését és megköszönte a személyi állománynak a harci feladatok példamutató teljesítését.

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken kereste fel a „különleges hadművelet” törzsét egy meg nem nevezett helyszínen és meghallgatta a parancsnokok javaslatait a közeli és középtávú cselekvésre vonatkozóan. A látogatásról szombaton számolt be a Kreml sajtószolgálata.

Pavel Zarubin, a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című magazinműsorának készítője a Telegram-csatornáján közölte, hogy

Putyin, aki a hétfőn Minszkbe látogat, jövő héten részt vesz majd a védelmi tárca vezetői kollégiumának tanácskozásán is.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve bejelentette, hogy az orosz hadsereg elfoglalta Jakovlivka települést Donyeck térségében.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők Kupjanszk irányában mintegy 25 katonát, egy páncélozott személyszállító és két egyéb járművet, Liman irányában mintegy hatvan halottat és sebesültet, egy harckocsit és két kisteherautót, Donyeck körzetében több mint negyven katonát, két páncélozott harcjárművet és három egyéb járművet, a donyecki régió déli részén pedig mintegy félszáz halottat és sebesültet, egy páncélozott harcjárművet, egy harckocsivontatót és két kisteherautót veszítettek.

Az orosz harcászati repülőgépek valamint a tüzérségi és rakétaerők egy ukrán vezetésipontra, 109 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 144 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-36 típusú ellentűzradart. Az orosz légvédelem lelőtt egy ukrán drónt, valamint kilenc HIMARS-rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 344 repülőgépet, 184 helikoptert, 2676 drónt, 398 légvédelmi rakétarendszert, 7149 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 931 sorozatvetőt, 3691 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7650 különleges katonai járművet veszítettek.

Az adatokat más források nem erősítették meg.

Több orosz ellenőrzés alá került településről is jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi csapást a helyi hatóságok. Donyeckre tíz perc leforgása alatt 40 rakétát lőttek ki Grad sorozatvetőből.

Vjacseszlav Gladkov kormányzó Telegram-bejegyzésben közölte, hogy vasárnap működésbe lépett a légvédelem az Ukrajnával határos oroszországi Belgorod megyében. Első beszámolója szerint Belgorod város fölött kilenc robbanást rögzítettek és négy embert kórházba kellett szállítani. A kormányzó később azt írta, hogy egy ember életét vesztette.

Az orosz katonai erők vasárnap lőtték Herszon központját, azt a nagyvárost, ahonnan az orosz katonák a múlt hónapban visszavonultak – írja a The Guardian. 

Három ember megsebesült a támadásokban – közölte Kijrlo Timosenko elnöki kabinetfőnök-helyettes.

A déli várost és környékét az orosz visszavonulás óta gyakori támadások érik.

A brit vezérkari főnök szerint folyamatos a kommunikáció Moszkvával, jó lenne azonban, ha ez a párbeszéd még erőteljesebb lenne.

Sir Tony Radakin tengernagy a The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lapnak adott interjúban elmondta: egész évben kapcsolatban állt Valerij Geraszimovval, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökével, annak ellenére is, hogy Nagy-Britannia és Oroszország viszonya évtizedek óta nem volt olyan rossz, mint most.

„Mindig is mondtuk, hogy fenntartjuk a kommunikációt, de nem fedjük fel részletesen, hogy éppen miről tárgyaltunk” – fogalmaz az interjúban a brit vezérkari főnök.

Radakin hozzátette, hogy Geraszimov „nagyon jól tartja magát” ehhez a megállapodáshoz.

A tengernagy kijelentette azt is, hogy szeretné, ha ezek a megbeszélések még rendszeresebbé válnának, és ha a kétoldalú kommunikáció a mostaninál is erőteljesebb lenne, akkor is, ha e beszélgetések esetenként nehéznek bizonyulhatnak.

Sir Tony Radakin kijelentette, hogy továbbra is vannak élő kapcsolatok Oroszországgal, a kérdés az, hogy miként lehet e kapcsolatokból a lehető legtöbbet kihozni.

A brit vezérkari főnök példaként felidézte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök milyen tiszteletteljes módon emlékezett meg II. Erzsébet királynő halála után a brit uralkodóról.

A királynőt szeptember 8-án, életének 97., uralkodásának 71. esztendejében érte a halál skóciai rezidenciáján, a Balmoral kastélyában.

A halálhír után Putyin hivatalos nyilatkozatban fejezte ki részvétét a brit kormánynak és a néhai uralkodó családjának, köztük III. Károly királynak, II. Erzsébet királynő elsőszülött fiának, aki édesanyja halálának pillanatában lépett az Egyesült Királyság trónjára.

A közvetlenül Károlynak címzett üzenetben az orosz elnök súlyos, pótolhatatlan veszteségnek nevezte II. Erzsébet halálát, bátorságot és kitartást kívánt az új királynak, aki megkért arra is, hogy tolmácsolja őszinte együttérzését a királyi családnak és Nagy-Britannia minden lakosának.

A királynő temetési szertartására ugyanakkor a brit kormány az ukrajnai háború után elrendelt szankciók miatt nem küldött meghívót Putyinnak.

Moszkva nem léptetett érvénybe szankciókat Radakin tengernagy ellen, így a brit vezérkari főnök könnyebben tud tárgyalni Geraszimovval, sőt el is látogathat Moszkvába.

Nemrégiben a NATO főtitkára is egyenes utalást tett arra, hogy véleménye szerint tárgyalásos módon lehet a legnagyobb eséllyel véget vetni az ukrajnai háborúnak.

Jens Stoltenberg a Financial Times című londoni üzleti napilap által szervezett minapi virtuális politikai fórumon kijelentette: Oroszország egyelőre nem mutatja a jelét annak, hogy bekapcsolódna egy olyan tárgyalási folyamatba, amely Ukrajna szuverenitásának és területi épségének tiszteletben tartásáról szólna.

Stoltenberg ugyanakkor hozzátette: a legtöbb háború, így a legnagyobb valószínűséggel a mostani ukrajnai háború is a tárgyalóasztalnál ér véget.