Magyarország semmilyen szinten nem támogatja a földgázra az ársapka bevezetését

Az energiaminiszterek tanácsülése zajlik, de két fontos ügyről szeretnék beszámolni – ezekkel a szavakkal jelentkezett be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelből „Energiatanács élőben” felirat alatt hétfőn Facebook-oldalán.

Szijjártó Péter kifejtette: az egyik fontos ügy a gázársapka kérdése. Ahelyett, hogy az Európai Unió értelmes kérdésekkel, új energiaforrások keresésével, az infrastruktúra fejlesztésével foglalkozott volna, az elmúlt hónapok a gázársapka körüli szerencsétlenkedéssel mentek el – közölte a miniszter. Hangsúlyozta, hogy Magyarország semmilyen szinten nem támogatja a földgázra az ársapka bevezetését. Ez ugyanis egy káros, veszélyes és teljesen felesleges intézkedés. Ezzel az intézkedéssel olyan eseményeket akarnánk kezelni, olyan eseményekre szeretne reagálni az Európai Unió, amelyek augusztusban történtek. Négy hónappal ezelőtt. Ez csak a bevezetés szükségtelenségét bizonyítja, hogy azóta is jól megvolt a kontinens ársapka nélkül. Ráadásul a korlát elrendelése áremelkedéshez vezethetne, egyrészt az elérhető mennyiség csökkenése miatt, másrészt azért, mert annak szintjét a jelenlegi piaci ár fölött húznák meg – figyelmeztetett.

Mit mond mindez a kereskedőknek és az eladóknak? – tette fel a kérdést a miniszter. Mint mondta, világosan megmutatja, hogy hajlandóak vagyunk többet fizetni a gáznál, mint a jelenlegi piaci ár. A miniszter veszélyesnek és felelőtlennek nevezte ezt a fajta mesterséges beavatkozást a piac működésébe, ami eddig példa nélküli, ezért aztán legalábbis rendkívül alapos előzetes vizsgálatot kellene lefolytatni. Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a megoldást a földgáz mennyiségének növelése jelentené, azonban ehhez infrastruktúra-fejlesztésekre is szükség van. A miniszter szerint hiába épülnek LNG-kikötők Európa különböző részein, ha további vezetékek nem állnak rendelkezésére. 

A miniszter elmondta, hogy az EU cseh soros elnökségének gázársapka-javaslatáról próbaszavazást tartottak, amelyen Magyarországgal együtt kilenc tagállam szavazott nemmel, de ez ennek ellenére nem elég a blokkoló kisebbség kialakításához.

Az a tény, hogy dacára annak, hogy a jogszabályi többség megvan a gázársapka mellett, mégsem merik leütni ezt egy szavazási erdményként, világosan mutatja, hogy próbálnak olyan széles konszenzust köré építeni, hogy a felelősség szét legyen osztva. És amikor kiderül, hogy teljesen felesleges, veszélyes, egész Európára kárt okozó intézkedés volt, akkor mindenki benne legyen a felelősök között – fogalmazott Szijjártó Péter.

Hozzátette: akárhány szavazási kör lesz a mai nap folyamán, Magyarország nemmel fog szavazni. Vezetékeket kell építeni, meg LNG-kikötőket kell építeni, új forrásokat kell keresni, nem szerencsétlenkedni az ársapkával – mondta.

A miniszter ezután Közép-Európa kőolajellátásának ügyét érintette, aláhúzva, hogy az Oroszországból induló Barátság vezetéken keresztül évi 19 millió tonna kőolaj érkezik Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba. Az egyetlen alternatív útvonal, a horvátországi Adria vezeték kapacitása pedig mindössze évi 12 millió tonna, ezt legalább fél éve mindenki tudja, és mégsem történt semmi a bővítés érdekében – sérelmezte.

Ez óriási hibája az Európai Uniónak, mert ez nem két-, három- vagy négyoldalú kérdés, hanem európai ügy – szögezte le.

Szijjártó Péter végül problémásnak nevezte, hogy a Mol év végén lejáró szerződésének hosszabbítására a horvát fél „tisztességtelen” ajánlatot adott, az ugyanis a tranzitdíj 80 százalékos emelésével járna.

Ez nem más a horvátok részéről, mint visszaélés a háborús helyzettel, a monopolhelyzettel, visszaélés azzal, hogy a háború miatt Magyarország, Szlovákia és részben Csehország adott esetben kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet – közölte. Ennek kapcsán olyan javaslat kidolgozására kérte fel az Európai Bizottságot, amelynek értelmében a háború miatt szükségessé váló, alternatív útvonalakon alkalmazható árak nem mehetnének az európai átlagok fölé.

Szijjártó Péter később „ Mi is a baj a brüsszeli gázársapkával” címmel újabb videót posztolt közösségi oldalán:

Az európai uniós tagállamok energiaügyi miniszterei hétfőn Brüsszelben politikai megállapodást kötöttek a holland gáztőzsde, a TTF határidős piacára vonatkozó árplafon bevezetéséről.
 A megállapodás értelmében az intézkedést csak akkor lehetne aktiválni, ha három egymást követő kereskedési napon 180 euró/megawatt fölé emelkedne a TTF legközelebbi határidős kontraktusának ára, illetve a TTF-árak ugyanezen a három napon 35 euróval magasabbak a cseppfolyósított gáz (LNG) referenciaáránál.
A mechanizmus 2023. február 15-ével lép hatályba, miután a tagállamok hivatalosan, írásos úton jóváhagyják. Ideiglenes jellegű lesz, egy évig alkalmazható.
A rendelet felfüggesztési mechanizmust tartalmaz arra az esetre, ha az energiaellátás biztonságát, a pénzügyi stabilitást, az EU-n belüli gázáramlást vagy a megnövekedett gázkeresletet veszélyeztető kockázatokat állapítanak meg.
Kadri Simson uniós energiaügyi biztos a tanácskozást követő sajtótájékoztatón megerősítette: "az Európai Bizottság készen áll arra, hogy előzetesen felfüggessze a mechanizmus aktiválását, ha az Európai Központi Bank, az Európai Értékpapír-piaci Hatóság és az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége azt jelzi, hogy a kockázatok meghaladják az előnyöket"
Kiemelte: a mechanizmus célja, hogy megszüntesse a háborús nyerészkedést, azaz a globális LNG-árakhoz viszonyított felárat, amelyet Európa a TTF-piaci árképzés miatt fizet. "Egy ilyen mechanizmus bevezetésével Európa jobban fel lesz készülve a következő téli szezonra és a tárolók feltöltésének újabb fordulójára, amely az ideinél nagyobb kihívást jelent majd" - tette hozzá.
Az egyeztetés több mint 4 hónapon keresztül tartott a tagállamok és az Európai Bizottság között, az uniós testület eredeti javaslata 275 euró/megawatt lett volna a gázársapkára.

Hortay Olivér a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője a közösségi oldalán azt írta, hogy a tőzsdén kívüli ügyletek – így a magyar hosszú távú szerződés – mentességet kaptak.

„A tagállamok a korábbi javaslatoknál alacsonyabb, 180 euró/MWh szintet fogadtak el, ami akkor lép életbe, ha három napig stabilan a szint fölött mozognak az árak. Az intézkedést február 15-től kell alkalmazni. Magyarország szempontjából kulcsfontosságú, hogy a tőzsdén kívüli ügyletek – így a hosszú távú szerződések- és a kötelező brüsszeli konzultáció kikerültek a csomagból. Ezzel együtt az intézkedésnek várhatóan súlyos következményei lesznek az európai energiapiacra nézve” – hangsúlyozta.

Visszaélés a monopol helyzettel

Szijjártó Péter a másik fontos energiahordozó, a kőolaj esetében arra hívta fel a figyelmet, hogy Horvátország visszaél a helyzetével és kihasználja Magyarország, Szlovákia és Csehország kiszolgáltatottságát, amikor az Adria kőolajvezeték tranzitdíját 80 százalékkal akarja megemelni:

„Ez a tranzitdíj az általános európai benchmarknak a 2,5-3-szorosa. Ez nem más a horvátok részéről, mint visszaélés a háborús helyzettel, visszaélés a monopol helyzettel, visszaélés azzal, hogy a háború miatt Magyarország, Szlovákia és részben Csehország – adott esetben – kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet. Ez egy rendkívül tisztességtelen magatartás.”

Szijjártó Péter közölte: felkérte az Európai Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a tervezett emelés ellen.