Magyarország kifejlesztette az okos erő képességét

Az Alapjogokért Központ szombati közleményében írta, Szánthó Miklós szerint Magyarország ezért is viszonyul a nagy nemzetközi konfliktusokhoz óvatossággal és stratégiai nyugalommal, célja pedig a béke és biztonság.

A tokiói Konzervatív Politikai Akció Konferencián az Alapjogokért Központ főigazgatója hangsúlyozta azt is, hogy a családok védelme nemzetbiztonsági kérdés, a demográfia nemzetstratégiai ügy.

A CPAC Hungaryt is szervező központ vezetője a japán közönség előtt kiemelte: újra a hódító birodalmi logikák korát éljük, „a Magyarországgal szomszédos Ukrajnában háború van, a progresszív baloldali szirénhangok pedig nemcsak a nemzet, de a család fogalmát is el akarják venni tőlünk. Ilyenkor kell újra rátekintenünk nemzetünkre, erőt meríteni történelmünkből és megvédeni gyermekeink jövőjét.”

Szánthó kiemelte, a magyar szabadságharcok során a nagyhatalmak kemény és puha elnyomásaira adott válaszként kialakult egy túlélési ösztön, egyféle leleményesség, mely a magyar „smart power”, az okos erő egy speciális formája.

Egy tizenötmilliós nemzet csak azt tűzheti ki célul magának, hogy „ne olvasszanak be minket se ide, se oda” – húzta alá Szánthó. Ezt a célt kell összhangba hozni a mindenkori geopolitikai erőviszonyokkal, és „ehhez pedig csak egy út vezet: a béke és a biztonság, nem a háborús agresszió és nem az energiabiztonságot veszélyeztető szankciós politika” – mondta.

A főigazgató értékelése szerint a családvédelem is nemzetbiztonsági kérdés: a demográfiai kihívások megoldása nemzetstratégiai ügy, egyszerűen ugyanis „gyermek nélkül nincs jövő a nemzet számára”.

Beszéde végén Szánthó Miklós a józan ész, a hit, a nemzet, a család és a múlt értékeinek védelme érdekében arra szólított fel, hogy „a konzervatívok fogjanak össze világszerte: eljött a normalitás lázadásának ideje, ez a CPAC!” – írta közleményében az Alapjogokért Központ.

A jobboldal nemzetközi összefogásának szükségességét emelte ki az Alapjogokért Központ főigazgatója két hete a mexikóvárosi Konzervatív Politikai Akció Konferencián (CPAC), kijelentve, Magyarország azt üzeni, jobbra tarts!

Az Alapjogokért Központ vasárnapi, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Szánthó Miklós a CPAC México elnevezésű rendezvényen azt mondta: Magyarország iránytűvé vált és szellemi energiát szolgáltat a konzervatív erőknek világszerte. Hozzátette: azért fontos a jobboldal nemzetközi összefogása, mert az „Isten, haza, család hármasegységét” érő balliberális támadások is globálisak.

A főigazgató kiemelte: a legtöbb nyugati ország komoly kihívásokkal néz szembe, civilizációnk egyszerre él át háborús, gazdasági, politikai és erkölcsi válságot. A progresszív globalisták pedig kudarcot vallottak a válságok kezelésében. Jelezte, ma globális ellátási és energiaválsággal kell szembenézni, amely az Ukrajna elleni orosz agresszió következménye, és amelyet a szankciós politika csak tovább súlyosbított.

Ugyanakkor a globális progresszív elit csak a marxista agymosásban és az ideológiai indoktrinációban jeleskedik. Az a szándékuk, hogy megfosszák a polgárokat azoktól a szabadságjogoktól, amelyek az elmúlt két évszázadban jól szolgálták őket – mondta Szánthó Miklós.

Ezek közé sorolta a szólásszabadságot, a lelkiismereti szabadságot, az állami szuverenitás vagy a nemzeti identitás értékeit, valamint a józan észhez, és a boldog, normális családi élethez való jogot.

Szánthó Miklós szerint a baloldal le akar számolni a konzervatív értékekkel, sőt a múltat is el akarja törölni. A történelmi amnézia, amely a múlt elutasításának egyenes következménye, biztonsági kockázattá vált. Az elmúlt tizenkét évben Magyarország minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy a jobboldal képes jól kormányozni.

A magyar társadalom ma jutalmazza a munkát, tiszteli a teljesítményt, a vállalkozói szellemet, és segíti a családokat – mondta, iránytűnek nevezve Magyarországot a világ konzervatívjai számára.

A főigazgató úgy fogalmazott, Magyarország azt üzeni: jobbra tarts!, hozzátéve, Magyarország olyan szellemi energiát szolgáltat, amely felvillanyozza a konzervatív megújulást. Azt mondta: a magyarok megtanulták, hogy a szocialisták bármilyen álruhát öltenek is, ellopják tőlünk mindazt, ami igazán számít, ezért a magyarok nem fognak térdet hajtani a manapság divatos liberális neoszocializmus előtt sem.

Bár a jobboldal mindenhol arra törekszik, hogy a társadalom idővel elkerülhetetlen változásai, átalakulásai békés körülmények között, organikus módon mehessenek végbe, „az amerikai és angolszász konzervatívok a liberalizmust és az egyéni szabadságot fogadták el vezérlő ideológiaként, míg a kontinentális konzervatívok a kereszténydemokrácia felé hajlottak, amely az egyének közötti szolidaritást hangsúlyozza, és azt, hogy a közösség egészének kell boldogulnia, így a közjó elsőbbséget élvez az egyén mozgásterével szemben. Nem csoda, hogy az amerikai és az európai konzervatívok nem bíztak egymásban tökéletesen, hiszen a liberálisoknak és a keresztény konzervatívoknak kevés okuk van bízni egymásban,” – magyarázza az Alapjogokért Központ igazgatója.

E helyzetben akkor állt be változás, amikor egy új, fenyegető közös ellenfél jelent meg a horizonton: „a modern identitáspolitika - a woke, felsötétült progresszió, a kritikai fajelmélet (és még sorolhatnám) - a nyugati civilizáció alapvető pilléreinek lebontásával vagy dekonstruálásával fenyeget: azzal, hogy a hagyományos vallást, különösen a kereszténységet; a nemzeti emlékezetet, a történelmet támadja, sőt még a család társadalmi intézményét is, azáltal hogy a szexuális erkölcs és a nemi szerepek aláásására tör. Ezeken a pilléreken nyugszik a társadalmi béke, és következésképpen a posztmodern baloldal célja, hogy a konzervativizmus lényegét támadja,” – írja Szánthó.

A közös ellenség ellen tehát összefog a két eltérő jobboldali hagyomány, de vajon miért inkább az amerikaiak közelednek hozzánk, mintsem fordítva? „Az identitáspolitika ösztönzi a társadalmon belüli különálló csoportok létrehozását, amelyek a szélesebb közösségen belüli ideiglenes szövetségek, árulások, súrlódások és nyílt konfliktusok dinamikus formájába bocsátkoznak,” – világít rá az Alapjogokért Központ vezetője – „A társadalmi széttöredezettség folyamatának ellenszere az, ha emlékeztetjük az embereket arra, hogy elsősorban a nemzet tágabb közösségéhez tartoznak. Ez a nézet, amelyet egyre több amerikai fogad el az identitáspolitikára és az abból fakadó társadalmi feszültségekre adott válaszként, nagyon közel áll az európai (különösen a közép-európai) konzervativizmus alapelveihez.”

Az Alapjogokért Központ főigazgatója mexikóvárosi beszédének végén azt hangsúlyozta: A sikerhez szükség van megbízható szövetségesekre, ez maga a CPAC.