Macron: Biztonsági garanciákat kell adni Oroszországnak

A TF1 francia televíziónak adott interjúban, amelyet az elnök e heti egyesült államokbeli látogatása alatt vettek fel, Emmanuel Macron kijelentette: Európának ki kell dolgoznia jövőbeli biztonsági infrastruktúráját.

„Ez azt jelenti, hogy az egyik fő kérdés, amellyel foglalkoznunk kell – amint Putyin elnök mindig is mondta –, az amiatti aggodalma, hogy a NATO egészen országa határáig terjeszkedik, és olyan fegyvereket telepít a közelébe, amelyek veszélyeztetik a létét” – mondta Macron.

„Ez lesz a megkötendő béke egyik kérdése, tehát át kell gondolnunk, hogy mire vagyunk hajlandók, hogyan védjük meg szövetségeseinket és a tagállamokat, és milyen garanciákat nyújtunk Oroszországnak, miután visszatért a tárgyalóasztalhoz” – tette hozzá a francia elnök.

Mind Oroszország, mind az Egyesült Államok hangsúlyozta a héten, hogy elvben kész a tárgyalásokra,

noha Joe Biden amerikai elnök leszögezte, hogy csak akkor hajlandó tárgyalni Putyinnal, ha a Kreml főnöke érdeklődést mutat a háború leállítása iránt. Ukrajna azt mondta: abban az esetben lehetségesek a tárgyalások, ha Oroszország leállítja a támadásokat és kivonja a csapatait a területéről.

Ukrajnában és a Nyugaton sokan elleneznek bármilyen tárgyalást Putyinnal, amelynek révén engedményekhez juthatna, különös tekintettel arra, hogy

az ukrán hadsereg az elmúlt hetekben jelentős területekről szorította vissza az orosz erőket.

Február 8-án, néhány héttel az orosz offenzíva előtt, Putyin Macronnal tartott közös moszkvai sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy Moszkva választ akar a Nyugattól három fő biztonsági igényére: nem lesz több NATO-bővítés, nem telepítenek rakétákat Oroszország határai közelébe és visszafejlesztik a NATO európai katonai jelenlétét az 1997. évi szintre.

Washington akkor azt mondta, hogy ezekről az orosz kérésekről nem lehet tárgyalni.

Az Egyesült Államok és Franciaország együtt áll ki a demokrácia, a szabadság és az egyenlőség mellett – hangoztatta Joe Biden amerikai elnök azon az állami vacsorán, amelyet Emmanuel Macron francia államfő számára adott Washingtonban helyi idő szerint csütörtök este.

Elnökként Joe Biden most adott először hagyományos fehér házi díszvacsorát külföldi állami vezetőnek. Az amerikai elnök ismét elmondta, hogy a két ország együtt áll ki az elnyomással és az igazságtalansággal szemben, és egymásra szövetségesként és barátként tekint.

A vacsorát, amelyen mintegy négyszáz vendég vett részt, a Fehér Ház kertjében felállított hatalmas sátorban rendezték meg.

Az eseményen fellépett Jon Batiste New Orleans-i zenész, akinek művészetére egyaránt hatott az amerikai és a francia kultúra.

Az amerikai elnök ezt megelőzően fehér házi irodájában tárgyalt francia hivatali partnerével. A közös sajtóértekezleten Joe Biden kijelentette: e pillanatban nincs terve arra, hogy beszéljen az orosz elnökkel, de készen áll erre, ha Vlagyimir Putyin arról akar vele beszélni, hogy miként vessenek véget az ukrajnai háborúnak.

Emmanuel Macron a tájékoztatón arról beszélt, hogy

ha Ukrajna kidolgozza egy békemegállapodás feltételeit, akkor ő hajlandó tárgyalni Vlagyimir Putyinnal.

Előtte, az ABC televízió reggeli műsorának adott interjújában még azt mondta: a következő napokban szándékozik beszélni az orosz elnökkel. Macron szerdán érkezett háromnapos hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba, pénteken New Orleansba látogatott el.

A háború kilencedik hónapjának kellett eltelnie ahhoz, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke hajlandóságot mutasson Oroszország irányába egy lehetséges béketárgyalásra. Joe Biden elnök a francia kollégájával, Emmanuel Macronnal folytatott csütörtöki megbeszélését követően kijelentette, hogy nyitott a tárgyalásra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ahhoz azonban mind az amerikai, mind a francia elnök ragaszkodott, hogy felelősségre vonják Oroszországot az Ukrajnában elkövetett tetteiért. A nyugati jelzésre Moszkva is reagált másnap, a Kreml szóvivőjén keresztül azt üzente, hogy Oroszország eddig is nyitott volt a tárgyalásra a saját érdekei szem előtt tartása mellett.

Vlagyimir Putyin orosz elnök nyitott az ukrajnai háború lehetséges rendezésről szóló tárgyalásokra, de a Nyugatnak el kell fogadnia Moszkva követeléseit – idézte a Kreml pénteki közleményét a Reuters. Az oroszok egy nappal azután ismertették álláspontjukat, hogy Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hajlandó tárgyalni Vlagyimir Putyinnal a háború befejezéséről. A Reuters emlékeztetett, hogy Joe Biden elnök és Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön a Fehér Házban folytatott megbeszélésen kijelentették, hogy felelősségre vonják Oroszországot ukrajnai tetteiért. Joe Biden azt is hangsúlyozta, úgy látja, hogy Vlagyimir Putyin semmit nem változtatott az álláspontján.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivőjének válaszát idézve a Reuters azt írta:

„Az Orosz Föderáció elnöke mindig is nyitott volt, most nyitott, és nyitott is marad a tárgyalásokra annak érdekében, hogy biztosítsuk érdekeinket.” Peszkov szerint azonban az Egyesült Államok továbbra is megtagadja az annektált ukrajnai területek elismerését Oroszország részeként, és hátráltatja a háború befejezését.

A cikk emlékeztet, hogy Moszkva korábban is jelezte, átfogó biztonsági garanciákat akar, beleértve a NATO keleti bővítésének visszafordítását.

A háború kitörése óta nem beszéltek

Az Ovális Irodában folytatott csütörtöki megbeszéléseik után Biden és Macron közös nyilatkozatban jelentették ki, hogy elkötelezettek Oroszország felelősségre vonása mellett a széles körben dokumentált atrocitásokért és háborús bűnökért, amelyeket mind reguláris fegyveres erői, mind meghatalmazottai követtek el Ukrajnában.

Joe Biden azt is mondta az újságíróknak, hogy kész beszélni Putyinnal, ha valóban érdeke fűződik ahhoz, hogy eldöntse, hogyan lehet véget vetni a háborúnak, hozzátéve, hogy az orosz vezető még nem tette meg ezt a lépést.

Emmanuel Macron kijelentette, hogy továbbra is beszélni fog Vlagyimir Putyinnal, hogy megpróbálja megakadályozni az eszkalációt, és hogy elérjen néhány nagyon konkrét eredményt, például az atomerőművek biztonságával kapcsolatban. A Reuters emlkeztetett, hogy az atomerőművek biztonságával kapcsolatban reménytelien beszélt Rafael Grossi, az ENSZ atomfelügyeletének vezetője, aki azt mondta, hogy az Nemzetközi Atomenergia-ügynökség arra számít, hogy az év végéig sikerül megállapodni Oroszországgal és Ukrajnával egy védőzóna létrehozásáról Európa legnagyobb, zaporizzsjai atomerőművében.

A harcok tovább dúlnak

Ahogy a lap emlékeztetett, az amerikai elnök az ukrajnai háború kitörése óta nem beszélt orosz kollégájával. Márciusban Biden ráadásul „mészárosnak” nevezte Putyint, aki az amerikai elnök szavai szerint nem maradhat hatalmon. Mára azonban jelentős változások történtek az ukrajnai harctéren, mivel az orosz erők szisztematikus rakétatámadásokkal megsemmisítették az ukrán polgári energiainfrastruktúra jelentős részét, és a tél beálltával humanitárius katasztrófa veszélye fenyeget az országban.

Habár a nyugati szövetségesek igyekeznek fokozni az Ukrajnának nyújtott segélyeket, de több millió lakos maradt áram, fűtés és víz nélkül.

Miközben Kelet- és Dél-Ukrajnában továbbra is harcok dúlnak, az Európai Unió az orosz kőolajra kivetendő ársapkával próbálná csökkenteni Moszkva háborús költségvetését. Uniós diplomatáktól származó információkra hivatkozva a Reuters azt írta, az EU csütörtökön feltételesen megállapodott a 60 dollár hordónkénti árplafonban, azonban pénteken még az összes tagállam írásos jóváhagyására is szükségük lesz a szankció életbe léptetéséhez.

A Reuters kiemelte, hogy az ukrán infrastruktúra elleni támadások várhatóan akár havi egymilliárd dollárral is megnövelik az ukrán gazdaság jövő évi fenntartásának költségeit.

A washingtoni székhelyű Nemzetközi Valutaalap vezetője, Kristalina Georgieva pedig arról beszélt, hogy a károk növekedése miatt az Ukrajnának nyújtott segélyeket előre fel kell tölteni.

Az orosz vezetés, köztük Vlagyimir Putyin elnök továbbra is kész tárgyalni Ukrajnáról, a békéről, de a Nyugat veszélyes játékot űz az atomfegyverek kérdésében – jelentette ki az orosz külügyminiszter.

Szergej Lavrov szerint „mindig készek leszünk meghallgatni, milyen javaslatai vannak nyugati partnereinknek a feszültség csökkentésére, így ha megkeresnek minket néhány reális javaslattal, az egyenlőséget és egymás érdekeinek tiszteletben tartását alapul véve, nem rajtunk fog múlni, ahogyan ez a múltban is mindig volt”.

Lavrov riasztónak tartja, hogy

Lengyelország mint helyszín „jelölt kíván lenni” az Egyesült Államok nukleáris fegyvereinek telepítésére.

Korábban Andrzej Duda lengyel elnök azt mondta, hogy „továbbra is nyitott az amerikai nukleáris fegyverek lengyel területen történő elhelyezésének kérdése”. Duda szerint Varsó részt vehetne az úgynevezett Nuclear Sharing programban, amelynek keretében az európai NATO-tagországok nukleáris fegyvereket telepítenek és tárolnak a területükön.

Lavrov hangsúlyozta:

Washington képtelen feladni azt a vágyát, hogy mindenki felett uralkodjon,

és hogy ez áll az Egyesült Államok, a NATO és az Európai Unió azon kijelentései mögött, miszerint „katonai vereséget” kell mérni Oroszországra.

Lavrov beszélt arról is, hogy veszélyes tendenciának tartja a német politikusoknak azt a törekvését, hogy elkerüljék a nácizmusért és a második világháború pusztításaiért vállalandó felelősséget.

Emlékeztetett arra, hogy már jóval az ukrajnai háború kezdete előtt kezdték érezni orosz illetékesek német kollégáik részéről a velük való kommunikációjuk során azt a hozzáállást, hogy „mi, németek mindenkivel szemben mindent rendeztünk, nem tartozunk senkinek semmiért. Ezért ideje abbahagyni azokat a szemrehányásokat, hogy mi történt a második világháborúban”. Az orosz külügyminiszter ezt veszélyes megközelítésnek tartja.

„Németországban most sokan – köztük a külügyminiszter is – azt mondják, hogy a németek soha nem felejtik el azokat a bűnöket, amelyeket az a nép követett el Hitler uralkodása alatt, a Harmadik Birodalom idején, ugyanakkor továbbra is azt állítják, hogy mindenkivel rendezték a számlát”

– tette hozzá az orosz külügyminiszter.

Azt is megjegyezte, hogy Európában megszólaltak olyanok, akik „meglehetősen felelőtlenül játszanak az atomfegyverek kérdésével”.

„Februárban Jean-Yves Le Drian akkori francia külügyminiszter úgymond arra emlékeztetett: Oroszországnak nem szabad elfelejtenie, hogy a NATO-nak is van nukleáris fegyvere. Majd hirtelen megszólalt Ingo Gerhartz, a német légierő egyik tábornoka, aki szerint a NATO-nak fel kell készülnie egy nukleáris háborúra és atomfegyverek bevetésére, Vlagyimir Putyin orosz elnököt pedig arra figyelmeztette, hogy ne merjen versenyezni velük. Egy német ajkáról ez egy nagyon leleplező kijelentés”

– jelentette ki Lavrov.