Lukasenka: Oroszország és Fehéroroszország kész tárgyalni a nyugati államokkal

Oroszország és Fehéroroszország kész tárgyalni a többi állammal, közöttük az európaiakkal is – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal folytatott hétfői minszki tárgyalása kezdetén.

A fehérorosz elnök ugyanakkor felszólította a Nyugatot, hogy hallgasson a józan észre, és térjen vissza a biztonságról folytatott konstruktív párbeszédhez.

Vlagyimir Putyin hétfőn utazott Fehéroroszországba, amely közvetlenül nem vesz részt az ukrajnai háborúban, de lehetővé tette, hogy Moszkva a területéről indítson támadást a február 24-én kezdődött invázió elején. A fehérorosz elnök hangsúlyozta, hogy egyes nézeteltérések ellenére Fehéroroszország és Oroszország megtalálja a választ minden fenyegetésre.

„A fehérorosz-orosz kapcsolatok javulása természetes válasz volt a változó nemzetközi helyzetre. (…) Véleményem szerint néhány nézeteltéréstől eltekintve megtaláljuk a hatékony választ a kihívásokra és fenyegetésekre” – mondta Lukasenka.

Vlagyimir Putyin a gazdasági együttműködés kérdéseiről beszélt. Kijelentette, hogy Moszkva kész továbbra is segíteni Fehéroroszországot az atomenergetikai fejlesztésekben.

„Minden téren aktívan együttműködünk. Az energetika területén Oroszország a saját terhére folytatja az atomerőmű építését. Az első energiablokk már működik” – mondta az orosz elnök.

Putyin megjegyezte, hogy Oroszország szállíthatna több gázt is Fehéroroszországnak, de ehelyett működik az atomerőmű, az általa termelt energia nagyjából 4,5 milliárd köbméter földgáznak felel meg. Készek vagyunk tovább fejleszteni ezt a projektet, és újabb energiablokkokat építeni – tette hozzá.

Oroszország a Hrodno megyei Osztrovecben épít atomerőművet, a két reaktorblokk teljesítménye 1200 megawatt, az elsőt 2020 novemberében kapcsolták rá a fehérorosz energiahálózatra.

Az orosz elnök minszki látogatása előtt szóvivője, Dmitrij Peszkov kijelentette, hogy ostoba és alaptalan koholmányok azok a publikációk, amelyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfői minszki látogatása arra fogja kényszeríteni Fehéroroszországot, hogy vegyen részt az Ukrajna elleni orosz különleges hadműveletben.

Rendeletben tett javaslatot Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkva megye, a Krím és Szevasztopol vezetésének, hogy az ukrajnai háborúban érdemeket szerző katonák és az elesettek családjai között ingyen osszanak ki telkeket.A hivatalos jogi információs portálon hétfőn közzétett, a katonák és családtagjaik szociális támogatásáról rendelkező jogszabály azt javasolta a regionális hatóságoknak, hogy fogadjanak el olyan szabályokat, amelyek a földtörvénykönyv vonatkozó rendelkezései értelmében ingyen biztosítják a földterületekhez jutást.

Putyin ugyancsak hétfőn aláírt egy törvényt, amely a mozgósított állampolgároknak jogokat biztosít a korábbi állásuk megpályázásakor, ha a munkaviszonyuk a bevonulásuk miatt szűnik meg. Az elnök kézjegyével látta el azt a jogszabályt is, amely 2023-ra 16 242 rubelben (jelenlegi árfolyamon mintegy 90 ezer forintban) állapította meg a minimálbért.

Hajnalban újabb dróncsapás érte az ukrán fővárost és környékét

Újabb dróncsapást mért hajnalban az orosz haderő az ukrán fővárosra és környékére. A támadás miatt több településen és Kijev egyes részein is megszűnt az áramszolgáltatás. Vlagyimir Putyin orosz elnök Minszkben tárgyalt a belarusz államfővel. A Kreml közben cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint Moszkva be akarná vonni Fehéroroszországot az Ukrajna elleni háborúba.

Oroszország hétfőn, Vlagyimir Putyin orosz elnök minszki látogatása előtt ismét iráni drónokkal támadta Ukrajna több megyéjét és a fővárost, tíz megyében és Kijevben szólaltak meg a légvédelmi szirénák.

Kijev megye egy hét alatt immár harmadszor volt orosz támadás célpontja. A Sahíd típusú drónok támadásakor három ember megsebesült és kilenc ház megrongálódott – közölte Olekszij Kuleba, Kijev megye állami közigazgatási vezetője Telegram-csatornáján.

A támadásoknak nem volt halálos áldozata, de több létfontosságú infrastruktúrát találat ért, a térségben megszakadt az áramszolgáltatás – közölte Vitalij Klicsko kijevi polgármester.

A fővárost 23 iráni rakétával támadták, közülük 18-at lelőtt az ukrán légvédelem – közölte Szerik Popko, a kijevi katonai adminisztráció vezetője.

A DTEK, a legnagyobb ukrán magán áramszolgáltató vállalat és az Ukrenerho állami áramszolgáltató szerint Ukrajna tíz megyéjében és a fővárosban megszakadt az áramszolgáltatás az orosz támadások következtében. A DTEK szerint sok időbe telik a szolgáltatás helyreállítása.

Az ukrajnai atomerőműveket működtető Enerhoatom állami vállalat hétfőn azzal vádolta Oroszországot, hogy iráni drónt röptetett a Mikolajiv megyei Pivdennij (Déli) atomerőmű felett. Az Enerhoatom közölte, hogy a Sahíd típusú drónt éjszaka 0 óra 46 perckor észlelték az erőmű felett, és felszólította a nemzetközi nukleáris közösséget, védjék meg az atomlétesítményeket a háborús veszélyektől.

„Ez a nukleáris és sugárbiztonság elfogadhatatlan megsértése” – írta a vállalat Telegram-csatornáján.

Az Ukrajna elleni inváziót elkövető orosz erők márciusban elfoglalták a zaporizzsjai atomerőművet. A felek egymás vádolják az erőmű elleni tüzérségi támadásokkal. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) állandó megfigyelőket vonultatott fel az atomerőmű térségbe, és jelenleg folynak a tárgyalások biztonsági övezet létesítéséről Európa legnagyobb atomerőműve körül.

Kanada megkezdi az ukrajnai háború miatt szankciós listára került Roman Abramovics ottani vagyonának lefoglalását, valamint az orosz oligarcha tulajdonában álló Granite Capital Holdings vállalattól 26 millió dollár (csaknem tízmilliárd forint) elkobzását célzó eljárást – jelentette be hétfőn az ottawai kormány.

A külügyminisztérium közlése szerint ez az első alkalom, hogy a kanadai vezetés az új jogköreit használja szankciós listára került személyek vagyonának lefoglalására.

Mélanie Joly külügyminiszter most bíróságon fogja kezdeményezni a vagyontárgyak elkobzását, s amennyiben sikerrel jár, az így befolyt összeget Ukrajna újjáépítésére, illetve az orosz hadművelet áldozatainak kárpótlására fogják fordítani – olvasható a minisztérium állásfoglalásában.

Joly szerint Kanada további nyomást fog gyakorolni az orosz rezsimre és azokra, akik előnyökhöz jutottak Vlagyimir Putyin orosz elnök barbár ukrajnai inváziójából.

Az orosz oligarchák bűnrészesek a háborúan, Kanada pedig nem lesz menedék a jogtalanul szerzett vagyonuknak – hangoztatta Chrystia Freeland pénzügyminiszter.

Abramovicsot, aki az angol labdarúgó-bajnokság első ligájában, a Premier League-ben játszó Chelsea tulajdonosa volt, a brit kormány már az ukrajnai háború kezdete után szankciókkal sújtotta. A nagyvállalkozónak egyebek mellett értékesítenie kellett a klubot, de úgy, hogy az eladásból semmiféle anyagi haszna ne származzon.

Kanada már több mint 1500 orosz, ukrán, valamint fehérorosz állampolgárt, illetve jogi személyt helyezett szankciós lajstromra az ukrajnai orosz hadművelet február 24-i kezdete óta.

London 2023-ban sem csökkenti az Ukrajnának nyújtott katonai támogatását – mondta hétfőn Rigában a brit miniszterelnök.

Rishi Sunak a főleg észak-európai államokat tömörítő Közös Expedíciós Haderő (JEF) nevű védelmi együttműködési szervezet csúcsszintű konferenciájára érkezett a lett fővárosba. Nyitóbeszédében kiemelte, hogy az eddig mintegy 2,3 milliárd font (több mint 1067 milliárd forint) értékű brit támogatás fenntartása, sőt esetleges növelése azt szolgálja, hogy London a szükségletek függvényében tovább segítse az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnát katonai téren.

A brit miniszterelnök légvédelmi és tüzérségi eszközök, valamint páncélozott járművek további juttatását helyezte kilátásba, és a konferencián részt vevő többi országot is támogatásuk növelésére biztatta. További szükséges lépésnek nevezte beszédében az orosz utánpótlási lánc elleni támadásokat és az oroszoknak nyújtott külső, főleg iráni támogatás megakadályozását.

Rishi Sunak kabinetirodája még a kormányfő Rigába érkezése előtt közleményt adott ki, melyből kiderül: Nagy-Britannia egy 250 millió font (több mint 115 milliárd forint) értékű szerződés keretében több százezer lőszer leszállításával kívánja segíteni az ukrán hadsereget, ez folyamatos ellátást biztosíthat 2023-ban a tüzérség számára.

Nagy-Britannia az ukrajnai háború februári kezdete óta rakéta-sorozatvető rendszerekkel, 125 légvédelmi ágyúval és több mint 100 ezer lőszer szállításával segítette az ukrán hadsereget.

A Közös Expedíciós Haderő csúcstalálkozóján a házigazda Lettországon és Nagy-Britannián kívül Dánia, Finnország, Észtország, Izland, Litvánia, Hollandia, Svédország és Norvégia képviselői vesznek részt.

Videokapcsolaton keresztül bekapcsolódott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, aki arra kérte a részt vevő országokat, hogy továbbra is „minden lehetséges eszközzel támogassák az orosz megszállás ellen küzdő Ukrajnát”.