Leváltják a német honvédelmi minisztert?

Lambrecht feje felett már korábban is összecsaptak a hullámok, amikor kiderült, hogy a német hadsereg egyes fegyvernemekben kifogyott a lőszerből, így egy háború esetén csupán pár órára elég munícióval számolhat. Most éppen az új F-35 típusú vadászgépek hadrendbe állításával akadtak gondok, így lehetséges, hogy a védelmi miniszter egy újabb lépéssel közelebb került a lemondáshoz? - kérdezi a hirado.hu.

A Junge Freiheit értesülései szerint Christine Lambrecht védelmi miniszter személyét illetően kétségek merültek fel, ugyanis a politikus arra sem tudott választ adni, hogy a Rheinland-Pfalzban található Büchel katonai repülőtér átépítése 2026-ra elkészül-e.

Viola von Cramon zöldpárti képviselő már a miniszter lemondását is követelte és kérdőre vonva a német kormányt Twitter-bejegyzésében az kérdezte, hogy

„kinevezhetnénk végre egy minisztert, aki felnőtt a feladataihoz? Ez minden szempontból kínos, a német hadsereg (Bundeswehr), Németország, de az Európai Unió és a NATO számára is.”

A védelmi miniszter további botrányt okozott akkor is, amikor a Rheinische Post című lapnak adott interjúban elmondta, hogy Lengyelország légvédelmének megerősítéséhez az ukrán határnál történt rakétabecsapódás miatt Németország egy Patriot légvédelmi rakétarendszerrel és több Eurofighter vadászgéppel is erősítené az ország védelmi képességeit.

Eva Högl lehet a következő védelmi miniszter?

Hétfőn kora délutánra hívták össze a német parlament (Bundestag) költségvetési bizottságát, amely komoly következményeket jelenthet Christine Lambrecht személyére nézve – mutatott rá a Junge Freiheit.

Andreas Schwarz a Szociáldemokrata Párt gazdasági szakértője vasárnap a Bild napilapban élesen kritizálta a minisztert, szerinte ugyanis „ez a helyzet elfogadhatatlan!”

A portál továbbá kiemelte,

a szociáldemokrata frakcióban politizáló Eva Högel honvédelmi biztosra már sokan Lambrecht utódjaként tekintenek.

A liberális Szabaddemokraták Pártja (FDP), is nyomást gyakorolt a miniszterre. A költségvetési bizottság egyik tagja, Karsten Klein szerint Lambrechtnek személyesen kell felelnie azért, hogy betartsák az F-35-ös vadászgépek bevezetését, melynek rendelése során hiányosságok merültek fel.

A német védelmi minisztérium ugyanis 35 darab F-35 Lightning II típusú vadászgépet rendelt a Lockheed Martin cégtől, azonban a szerződésben előírt 9,99 milliárd eurós árat nem rögzítették, így a gyártó most bejelentette, magasabb összegért tudja csak szállítani a gépeket.

Lambrecht minisztériuma nem kérte be a gépek dokumentációját sem, így a hatóságok nem tudták kiállítani az engedélyeket erre a típusra, ezáltal a német pilóták nem is gyakorolhatnak ezeken a gépeken.

A védelmi miniszternek számos hibaért kell felelnie

Christine Lambrecht ugyanis az Olaf Scholz kancellár által életre hívott „Fordulópont-programot” – amely a hadsereg modernizálását tette volna lehetővé –, sem tudta megvalósítani, valamint az sem világos továbbá, hogy a kormány által biztosított 100 milliárd eurót mire akarja fordítani.

A portál szerint ez idáig egy cent sem érkezett a hadsereghez és a Bundeswehr helyzete egyre romlik, a csapatok ugyanis már lőszerhiányról is beszámoltak.

Az orosz-ukrán háború kezdetekor sem hozott jó döntéseket a miniszer, Németországot lejáratva 5000 rohamsisakot akart Ukrajna számára segítségként küldeni.

A fia privát útja, Sylt szigetére a hadsereg helikopterével is negatív cikkek tömkelegét generálta. Egy belső vizsgálat, majd pedig egy bírói döntés azonban kötelezte őt arra, hogy bevallja a privát repülőutat, miután fia egy fotót posztolt ki az Instagramjára, amelyet Lambrecht a katonai helikopterben készített.

A német hadseregnek sürgősen fel kell töltenie a muníciókészleteit, ugyanis a legfrissebb hírek szerint a fegyveres erők egy háború esetén már órák, de jobb esetben is napok alatt kifogynának a lőszerből.

Németország lőszerkészletének mennyisége ugyanúgy, mint más országok esetében titkos információnak minősül, így nem lehet pontosan megmondani, hogy mennyi hadianyag lapul a raktárakban. A Die Welt napilap azonban úgy tudja, hogy a német hadsereg csekély mennyiséggel rendelkezik.

A jelenlegi feltételezések szerint egy háborús helyzetben a lőszer kaliberétől függően órákra, jó esetben pedig napokra lenne elegendő muníciója a hadseregnek.

Az orosz támadás árnyékában és a NATO-kötelezettség miatt most milliárd eurós értékben van szükség lőszerre, azonban a rendelési folyamat hossza Kínától is függ – mutatott rá német lap.

„Lőszer csúcstalálkozó” Berlinben

Hétfőn egy csúcstalálkozó lesz a Kancellária Hivatalban, ahová a hadiipar képviselőit is meghívták. Az egyeztetések célja annak megállapítása, hogyan lehetséges a lőszergyártás felgyorsítása, ami önmagában sem lesz túl egyszerű művelet, ugyanis a hadseregnek türelemre lesz szüksége az első szállítmány megérkezéséig.

A közelmúltban a Keresztényszociális Unió (CSU) által megtartott hadiipari-kongresszuson a szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a berlini kormány tétovázása miatt az amúgy sem túl nagy gyártókapacitást más országok foglalták le. Többek között az ilyen esetek miatt is fontos, a jelenlegi „lőszer csúcstalálkozó” Berlinben.

Hermann Mayer a MEN (Metallwerk Eisenhütte Nassau) lőszergyártó cég vezetője elmondta, hogy a

 „szövetséges országok már az idén szerződést kötöttek a jövő évi gyártókapacitásra. Ez fontos lenne a német fegyveres erők számára is, hiszen csak így tudják biztosítani, a gyártáshoz szükséges összetevők szállítási láncának folytonosságát. Ezt el kell dönteni a csúcstalálkozón”.

Lőpor, mint hiánycikk

Idén tavasszal az olasz Beretta cég által megvásárolt német RWS lőszergyár (Rheinisch Westfälische Sprengstoff Actien-Gesellschaft) mellett a MEN rendelkezik a német hadsereg számára szükséges kiskaliberű lőszerek gyártási engedélyével. Ide tartozik például a G36-os gépkarabélyhoz való muníció is. Nagyobb kaliber és tüzérségi lőszerek gyártásában a Rheinmetall cég foglal el jelentős szerepet.

A Rheinmetall nemrég jelentette be, hogy 1,2 milliárd euróért vásárolja meg a spanyol Expal System lőszergyárat, melynek segítségével a lőszergyártás kapacitásának növelése a cél, azonban ehhez alapanyagokra is szükség van.

A lőszergyártó azonban beismerte, hogy a spanyol cég megvételével a lőporgyártáshoz is hozzá akartak férni, ugyanis ezen a területen komoly anyaghiány uralkodik Európában.

A lőpor alapanyagának legnagyobb beszállítója Kína

A töltényekben alkalmazott lőpor egyik alapanyaga a pamutgyártás egyik mellékterméke, melynek legnagyobb beszállítója Kína. Szinte az összes európai gyártó onnan szerzi be a terméket, így a svájci Rheinmetall leányvállalata is, a Nitrochemie Wimmis – mutatott rá a Die Welt.

A koronavírus-járvány ezen alapanyag beszerzését is megnehezítette, ezáltal az eredeti három hónapos határidő helyett a lőpor szállítását jelenleg 14 hónapos teljesítéssel vállalják a cégek, mivel Kína az alapanyag tekintetében hat hónapos határidőt szabott meg. A teljesítési határidők kitolódása pedig a gyártás folyamatát is meghosszabbítja.

A berlini Security Table elemzői csoport szerint

a lőpor és robbanóanyaggyártás terén egy verseny folyik Kína és a Nyugat között.

Nem megerősített információk szerint a kínaiak fél éve nem szállítanak a nyugati lőszergyártóknak szükséges alapanyagokat. Ezzel szemben azonban a német napilap megjegyezte, hogy az Ukrajnában zajló háború jelentős lőszerfelhasználáshoz vezetett, így a NATO hadseregek raktárainak feltöltése elengedhetetlenné vált.

Rheinmetall szerint az ukrán hadsereg katonái napi szinten 6000–10.000 nagy- és középkaliberű töltényt lőnek el, míg az orosz csapatok ezzel szemben  20.000 darabot. Az ukránok továbbá a kiskaliberű lőszerekből is több tízezret használnak fel.

Németország mintegy tízmilliárd eurót különített el 35 F–35A Lightning II-es vadászgépek beszerzésére, összhangban Olaf Scholz kancellár korábbi, a védelmi kiadások növelésére tett kijelentésével.

Az orosz inváziót követően Scholz azt ígérte a Bundestagban, hogy Németország gazdasági kibocsátásának több mint 2 százalékát fogják évente a hadseregre költeni, amit a 100 milliárd eurós különleges alap is támogatni fog.

A hadiipari cégek teljesítményét korlátozó szűk keresztmetszetek és a beszerzési problémák miatt azonban Christine Lambrecht hadügyminiszter a GDP 2 százalékára csökkentette a fegyverkezési kiadások célját, amit a következő öt év alatt átlagosan érne el az ország.

A német hadikiadások elmaradása a NATO által meghatározott 2 százalékos céltól rányomta a bélyegét az amerikai–német kapcsolatokra is, különösen Donald Trump elnöki ciklusának idején.