LENYŰGÖZŐ TÖRTÉNELMI FILMSOROZATOT VETÍTENEK A KÉT ÜNNEP KÖZÖTT

Történelmi sorozat formájában, december 25–30. között, a Dunán vetítik az Aranybulla című filmet, mely II. András trónra kerülésétől enged bepillantást történelmünkbe. Ekkor nemcsak a keletről Erdélybe törő kunokkal és a közeledő muszlim befolyással kellett szembenéznie az ifjú királynak, hanem az udvarban áskálódó urakkal is. Felesége és szerelme, a meráni Gertrúd családja segítségével, és az egyházzal kötött szövetségben, hűséges szerviens harcosai élén veti bele magát a küzdelembe a Magyar Királyság további felemelkedéséért, a templomok oltáraitól díszes paloták ter­mein át egészen a messzi Jeruzsálemig eljut- írja a Magyar Nemzet.

A magyar középkor legdicsőbb korszaka az Árpád-házi királyok uralkodása, amikor Magyarország Európa egyik legnagyobb, leggazdagabb vezető hatalma volt. A produkció közleményében olvashatjuk, hogy a filmben megismerjük királyaink emberi oldalát, együtt éljük át velük dilemmáikat, kudarcaikat, dicsőségeiket. A Szent Koronával megkoronázott ifjú Árpád-házi király, II. András a kalandok és megpróbáltatások közben egyre bölcsebb uralkodóvá válik, az ország érdekében új szövetséget köt népével, amelynek szabályait a történeti hagyomány szerint az 1222. április 24-én, Szent György napján kiadott Aranybullában fekteti le. A dokumentum összegezte az Árpád-házi királyság több mint két évszázados államszervezési tapasztalatait és a nemesi tulajdonjog, valamint az ellenállási jog biztosításával megteremtette a későbbiekben a polgári értelemben vett magántulajdon és népszuverenitás jogintézményeinek történelmi előképeit.
 

Kriskó László, az Aranybulla című televíziós sorozat rendezője és egyik producere kérdésünkre elmondta, hogy a televíziós dokumentumsorozatban többnyire játékfilmes részek vannak, ahol a színészi játék és párbeszéd dominál, de a narrátor és történészek segítségével is igyekeznek még hitelesebb képet adni a korról. Kiemelte Romhányi Beatrix egyháztörténészt, aki rengeteget segített a korról, a szokásokról kialakított képben. Major Balázs régész a Szentfölddel és a keresztes hadjáratokkal, Veszprémy László történész a hadtörténettel foglalkozott, és segített Teiszler Éva, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa. Mint elmondta, a film 45 évet ölel fel, III. Béla halálától (1196) a muhi csatáig (1241), és reményeik szerint ebből nemcsak televíziós sorozat, hanem egész estés moziverzió is készül. Utóbbiban már nem lesznek megszólalók, csak az egybefüggő történet.

– mondta a rendező. – Egy olyan filmet, amely évtizedek múlva is visszanézhető lesz és a felnövő nemzedékeknek is ad egy átfogó képet szent királyaink nemzetségéről, életéről, és arról, milyen emberek lehettek valójában – foglalta össze Kriskó László.
A II. Andrásról és koráról készülő film hiánypótló: magyar filmen eddig nem látott középkor tárul a szemünk elé nagyszerű, hiteles jelmezekkel, díszletekkel, kellékekkel, kiváló színészi alakításokkal. Az idősebb II. Andrást Trill Zsolt, a fiatal királyt Veréb Tamás, Gertrúdot Törőcsik Franciska, János érseket Rátóti Zoltán alakítja, a teuton lovagok vezére Fenyő Iván, az öreg keresztes László Zsolt. A rendező Kriskó László, az operatőr Csincsi Zoltán, a producerek Rákay Philip, Csincsi Zoltán, Hábermann Jenő és Kriskó László. A stáb dolgozott Fóton, Etyeken a Korda stúdióban, Göbölyjáráson, a tárnoki kőbányában, az alcsúti arborétumban, de kiemelkedő helyszín volt az éppen felújítás alatt lévő jáki templom is. A csatajeleneteket Pátyon és Budakeszin forgatták. A filmhez a ruhákat egy madridi ruharaktárból hozták, a bútort egy római kelléktárból kölcsönözték. Luzsi Timea jelmeztervező, Kriskó Ancsa maszkmester és Gulyás Kiss Zoltán kaszkadőr is dolgozott a filmen.

Izgalmas előzetessel köszönt be a Most vagy soha! című magyar történelmi film. Az alkotás az 1848. március 15-i eseményeket fogja a nézők elé tárni, vélhetően jövő márciusban. A 4,7 milliárd forintos állami támogatással készülő film a magyar történelem egyik legfontosabb napjának eseményeit idézi föl.

– Köztudott, hogy minden, valamirevaló kultúrával és történelemmel rendelkező ország – a világ bármely szegletében – menetrendszerűen filmre viszi történelme legnagyobb tablóit, diadalait és kudarcait is – sokszor ennél nagyságrendekkel nagyobb összegeket is elköltve –, s teszi mindezt azért, hogy erősítse az adott társadalom kulturális szövetét, a nemzeti identitást és persze az egészséges patriotizmust – írta a munka kezdetén Rákay Philip, a film kreatív producere.
Az 1848-ban játszódó kalandfilmben korhű díszletek között, a történelemből ismert személyek életre keltésével és grandiózus látványvilág megteremtésével elevenednek meg március 15-e spontán alakuló, mégis elementáris erővel végbemenő eseményei – olvasható a készülő alkotás tájékoztatójában. Tegyük hozzá: a 86 napot felölelő forgatáson több ezer statiszta szerepelt, s a jeleneteket részben a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumnál, az Andrássy úton, a budai Várban, valamint Sopronban, Esztergomban és Komáromban rögzítették.

– Bárhol is forgattunk, megpróbáltuk tűpontosan reprodukálni az akkori viszonyokat. Ettől az egész filmnek lesz egy nagyon élő, nagyon sűrű szövetű világa. Valahogy úgy képzeljük, mintha a középkor és az újkor közötti utolsó határmezsgyén járnánk – hangsúlyozta újságírónak adott nyilatkozatában Rákay Philip.
A történet – amelynek forgatókönyvét Szente Vajk, Kis-Szabó Márk és Rákay Philip írták – azonban némiképp gazdagabb, mint amennyit a történelemkönyvek erről a napról feljegyeztek. A filmes feszültség ugyanis nagymértékben eltér a történelmi helyzet adta drámai dinamikáktól. 
– Adott egy általunk ismert szituáció: Táncsics Mihály hónapok óta börtönben ül egy politikai pamflet miatt, de közben az osztrákok iderendelt főparancsnoka, Ignaz von Lederer látszólag végignézi, ahogy egytucatnyi huszonéves értelmiségi ribilliót csinál a városban. „Ez túl egyszerűnek tűnt” – mutatott rá Rákay Philip. Mint mondta, addig kutattak, amíg kiderült, hogy az osztrákok ekkor már kezdetleges módon ugyan, de elkezdték szervezni a titkosrendőrséget.
– Ekkor találtuk ki a Farkas nevű szereplőnket, egy olyan titkosrendőrt, akit kvázi az alvilágból emeltek ki az osztrákok. Farkas azt a feladatot kapja, hogy Petőfiéket valahogyan vonja ki a forgalomból, de úgy, hogy közben ne öntsön olajat a tűzre. Ekkor indul útjára a hajtóvadászat, ami a valós történelmi stációk közötti történéseket egészíti ki kalandfilmes elemekkel – magyarázta az alkotó egy lapinterjúban.
 

Petőfi Sándort alakító Berettyán Nándor Jászai Mari-díjas színész ugyancsak a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy nagyon érdekesnek és fontosnak találja a feladatot.
– Volt egy kamerapróba, ahol először csinálták meg a sminkemet, és sokan jöttek oda fodrászok, operatőrök, asszisztensek, hogy úristen, úgy nézel ki, mint Petőfi. Örülök, ha így látják, mert annál hitelesebb lesz az alakítás, de nekem színészileg kell megoldanom a szerepet, ami nagy feladat, hiszen olyan emberről beszélünk, akiről mindenkinek van egy képe – mondta el a színművész.
– Azt szeretnénk, hogy legyen szerethető figura, miközben azért ő nagyon határozott, sokszor talán az önfejűség és az összeférhetetlenség határáig konok személyiség volt – és olyan valaki, aki nélkül a jelenünk elképzelhetetlen lenne. Azért fontos az egész ügy, mert olyan emberekről csinálunk filmet, akik nem szimbolikusan, hanem effektíve az életüket adták azért, hogy mi magyar nyelven beszélhessünk, hogy legyen szabad Magyarország. Az, hogy nem született eddig róluk film, az tarthatatlan helyzet volt – tette hozzá.

A további szerepeket is kiváló művészek kapták.  A költő feleségét, Szendrey Júliát Mosolygó Sára formálja meg, Jókai Mórt a filmben a kecskeméti Katona József Nemzeti Színház tagja, Koltai-Nagy Balázs; Vasvári Pált a budapesti Nemzeti Színházban játszó Fehér Tibor; Irinyi Józsefet a Vígszínház ifjú tehetsége, Ertl Zsombor; Bulyovszky Gyulát a több hazai tévésorozatból is ismert Molnár Gusztáv; Vajda Jánost a Pécsi Nemzeti Színházban fellépő Reider Péter; Vidats Jánost a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház társulatát erősítő Hajdu Tibor, Degré Alajost a budapesti Nemzeti Színházban bizonyító Berettyán Sándor, Irányi Dánielt pedig az Örkény Színházban színpadra lépő Novkov Máté alakítja. A császári titkosrendőrséghez tartozó Farkast Horváth Lajos Ottó Jászai Mari-díjas színész, magyarországi császári-királyi főhadparancsnokságot vezető Léderer Ignácot Lukács Sándor Kossuth-díjas színész játssza. Az események sűrűjébe keveredő pesti nyomdatulajdonost, Landerer Lajost Szerednyey Béla alakítja, míg Emich Gusztávot Nagy Sándor személyesíti meg.
Az NFI támogatásával készülő mozi képi világáért Dobos Tamás operatőr felel, a film rendezője Lóth Balázs, producerek Csincsi Zoltán, Fülöp Péter, Kriskó László és Rákay Philip.
A Most vagy soha! hazai mozipremierje 2024 tavaszán várható a Fórum Hungary forgalmazásában.