Kreml: Tárgyalni csak a „különleges hadművelet” céljainak elérése után lehet

Peszkov Antony Blinken amerikai külügyminiszternek a The Wall Street Journal fórumán tett kijelentését kommentálta, miszerint az ukrajnai konfliktusnak „igazságos és tartós békével” kell véget érnie.

„Abban egyet tudunk érteni, hogy a történések végereménydóménye egy igazságos és tartós béke kell hogy legyen. De ami a tárgyalások kilátásait illeti, jelenleg nem látjuk őket” – mondta Peszkov.

Arra a kérdésre, hogy mi lehet az előfeltétele egy ilyen tárgyalásnak, az államfő szóvivője azt mondta, hogy „egy különleges hadművelet céljait kell elérni”. „Az Oroszországi Föderációnak el kell érnie céljait és azokat el is fogja érni” – hangoztatta a szóvivő.

Peszkov „provokációnak” minősítette azokat az információkat, amelyek szerint a mozgósítás újabb hulláma várható,

és hangsúlyozta, hogy ebben az ügyben nem máshonnan, hanem csakis hivatalos forrásból kell tájékozódni.

A háborút majdnem biztosan diplomáciai úton, tárgyalásokkal fogják lezárni, de ennek egy igazságos, tartós békének kell lennie, nem egy „hamis-békének” – hangoztatta az amerikai külügyminiszter egy washingtoni eseményen hétfőn.

Anthony Blinken a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai gazdasági-politikai napilap által szervezett pódiumbeszélgetésen kifejtette: most úgy látják, amennyiben Oroszország nem képes elérni jelenlegi műveleteivel azt, hogy „az ukrán emberek feltegyék a kezüket”, akkor megkísérli befagyasztani a konfliktust.

Ez azt jelenti, hogy tűzszünet lép életbe, de Moszkva a megszerzett területek sorsáról nem fog tárgyalni, hanem megtartja azokat, ami azonban a konfliktusból való „hamis kiút” lenne – fogalmazott az amerikai diplomácia vezetője.

Megjegyezte:

amíg Oroszország nem mutat érdeklődést egy kézzelfogható diplomáciai megoldás felé, addig nem lesz előrelépés,

ha viszont megteszi, „mi leszünk az elsők, hogy segítsünk”. Blinken megismételte, hogy alapvetően az ukránok hozzák meg a döntéseket arról, hogy merre, mikor és hogyan akarnak tovább haladni, és ebben élvezik az Egyesült Államok támogatását.

Az Oroszország területén történt közelmúltbeli robbanásokkal kapcsolatban – amelyek orosz közlés szerint ukrán támadások eredményei –, Blinken leszögezte: ezekhez a jelentésekhez nincs mit hozzáfűznie. Hozzátette:

Ukrajnában a valóság ma az, hogy egész területét rakétabecsapódások érik, mivel Oroszország megpróbálja lebénítani az ország energiahálózatát.

Közölte, hogy az Egyesült Államok az Európai Unióval, a Világbankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), valamint más szereplőkkel összehangoltan dolgozik azon, hogy Ukrajna hozzájusson azokhoz az erőforrásokhoz, amelyekre szüksége van az orosz támadásokban megsérült áramhálózatának kijavításához és helyreállításához.

Az amerikai külügyminiszter a WSJ rendezvényén megerősítette: folytatják Ukrajna ellátását azokkal az eszközökkel, amelyek lehetővé teszik számára az önvédelmet, az orosz erőkkel szembeni ellenállást, elfoglalt területeinek visszafoglalását, valamint folytatódik a gazdasági és humanitárius segítségnyújtás is.

Az orosz hadsereg nemrégiben hét települést vont ellenőrzése alá a Donyec-medencében, az ukrán fegyveres erők vesztesége pedig novemberben meghaladta a 8 ezer főt – jelentette ki Szergej Sojgu védelmi miniszter egy keddi parancsnoki telefonkonferencián.

A tárcavezető az ukrán veszteségek közé sorolt még öt repülőgépet, tíz helikoptert, közel 150 harckocsit és több mint 300 páncélozott harcjárművet is. Az elfoglalt települések felsorolásakor Majorszk, Pavlivka, Opitne, Andrijivka, Bilohorivka, Juzsnaja és Kurdjumivka nevét említette. Ezek bevételéről a minisztérium szóvivője korábban már beszámolt.

Sojgu hangsúlyozta, hogy az orosz erők mindent megtesznek a zaporizzsjai atomerőmű biztonságának szavatolása érdekében, Kijev pedig a miniszter szerint a létesítmény további szándékos bombázásával a nukleáris katasztrófa veszélyének látszatát igyekszik kelteni. Azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők az elmúlt két hétben 33 nagy kaliberű lövedéket lőttek ki a létesítményre, amelyek többségét az orosz légvédelem elfogta, néhányuk azonban még mindig az atomerőmű biztonságos működését befolyásoló létesítmény.

A harci kezdeményezés a luhanszki és a donyecki régióban teljes mértékben az orosz erők kezében van, halad az előrenyomulás Artemivszk (Bahmut) és Szoledar irányában, de „jó a haladás” a Kreminna-Szvatove-Cservonopopivka irányban is – közölte Apti Alaudinov, az Ahmat nevű csecsen különleges egység parancsnoka a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva hétfőn.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők az elmúlt nap folyamán Kupjanszk irányában hatvanöt katonát, két gyalogsági harcjárművet és két kisteherautót, Liman irányában több mint hatvan halottat és sebesültet, három gyalogsági harcjárművet, egy páncélozott járművet és négy kisteherautót, Donyeck térségében több mint hetven katonát, két harckocsit, négy páncélozott harcjárművet és négy kisteherautót, a donyecki régió déli részén pedig mintegy harminc katonát, két gyalogsági harcjárművet és három kisteherautót veszítettek.

Konasenkov szerint az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők hét ukrán vezetésipontra, 72 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 193 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, eltalálták egyebek között külföldi „zsoldosok” ideiglenes állomáshelyét a donyecki régióban lévő Kramatorszk és Dibrova település közelében, és megsemmisítettek egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-37-es lövegelhárító radarállomást, egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer radarállomását és egy lőszerraktárt.

Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu-25-ös és egy MiG-29-es repülőgépet, a légvédelem pedig két Mi-8-as helikoptert, tíz drónt és két HIMARS-rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 339 repülőgépet, 180 helikoptert, 2628 drónt és 391 légvédelmi rakétarendszert, 6 996 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 910 sorozatvetőt, 3657 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7477 speciális katonai járművet veszítettek.

Az Oroszország által elcsatolt területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán nehéztüzérségi támadást. Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” sajtótisztje szerint Alcsevszkben legkevesebb kilenc civil vesztette életét HIMARS-támadás következtében.

A Rigában szerkesztett orosz ellenzéki Meduza hírportál a Baza és az Astra Telegram-csatornára hivatkozva azt írta, drón csapódott be az oroszországi Szaratov megyei Engels város katonai repterén, megrongálva két Tu-95-ös hadászati rakétahordozót.

Az incidensben a híradás szerint két katona megsebesült.

Roman Buszargin, Szaratov megye kormányzója Telegram-bejegyzésében közölte, hogy az ukrán határtól félezer kilométerre lévő Engels lakónegyedeiben nem történt rendkívül esemény, az illetékes szervek pedig ellenőrzik a katonai létesítményekben történtekről szóló híreket.

Orosz állami hírügynökségek szerint robbanás történt az oroszországi Rjazany megye egyik repülőterén, aminek következtében három ember életét vesztette. A TASZSZ ezen felül öt, a RIA Novosztyi hat sérültről számolt be. A történtek okát nem közölték. A Meduza azt írta, hogy Rjazany megyében csak Gyagilevóban van katonai reptér, ahol szintén Tu-95-ösök állomásoznak.

Az orosz védelmi minisztérium hétfő este közleményben erősítette meg, hogy az ukrán fél „megkísérelt” alacsonyan repülő, sugárhajtású drónokkal csapást mérni gyagilevói és az engelsi repülőtér ellen reptérre, de a légvédelmi eszközök elfogták az eszközöket. A drónok darabjai a repülőterekre zuhantak és felrobbantak, kisebb kárt okozva két repülőgép burkolatában. A támadás következtében három orosz katona életét vesztette, további négyet pedig kórházba kellett szállítani.

A tárca szerint az arra irányuló kísérlet ellenére, hogy terrorcselekménnyel zavarják meg az orosz nagy hatótávolságú légierő harci műveleteit, az orosz haderő közép-európai idő szerint 13 óra körül nagy pontosságú légi és tengeri indítású fegyverekkel mért csapást Ukrajna katonai komplexumának irányítási rendszerére és kapcsolódó létesítményeire, kommunikációs csomópontjaira, energetikai és katonai egységeire.

A tárca szerint a csapás elérte célját, mind a 17 kijelölt létesítményt eltalálták, amivel megzavarták az ukrán fegyveres erők tartalékosai, a külföldi fegyverek, a haditechnikai eszközök és lőszerek vasúti szállítását a hadműveleti területre.

Az oroszországi Kurszk megyében, az Ukrajna határához közeli Tyotkino községben ukrán belövések következtében húsz magánházban károk keletkeztek. Személyi sérülés nem történt.

Katasztrofális következményekkel járhat az Egyesült Államok és a NATO Oroszországgal szembeni konfrontatív katonai irányvonala – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy hétfőn közzétett videoüzenetben, amelyet a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával foglalkozó moszkvai konferencia részvevőihez intézett.

„A Nyugat Oroszország megfékezésére irányuló erőfeszítései közepette komoly fenyegetést jelent az Egyesült Államok és a NATO irányvonala, amelynek célja egészében véve a velünk való de facto katonai konfrontáció. Világos, hogy ez a nukleáris hatalmak közvetlen összecsapásával jár, aminek katasztrofális következményei lehetnek. Kénytelenek vagyunk rendszeresen figyelmeztető jeleket küldeni ezzel kapcsolatban” – hangoztatta Lavrov.

„De ahelyett, hogy komolyan vennék, Nyugaton rosszindulatúan elferdítik ezeket, és fenyegető retorika használatával vádolnak bennünket”

– tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy az öt hatalomnak a nukleáris háború elfogadhatatlanságáról szóló nyilatkozatával összhangban meg kell akadályoznia minden fegyveres konfliktust a nukleáris fegyverekkel rendelkező országok között.