Kissinger: Itt az ideje a tárgyalásos békének Ukrajnában, ha el akarjuk kerülni a világháborút

Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter ismét az ukrajnai háború tárgyalásos rendezését sürgette, és arra figyelmeztetett, hogy az egész világ veszélyben van, mivel az atomfegyverekkel rendelkező szuperhatalmak egyre közelebb kerülnek a katasztrofális közvetlen konfrontációhoz.

A diplomata „Hogyan kerülhetünk el egy újabb világháborút” címmel írt esszét a The Spectator új számába, amelyben kifejtette, hogy a Nyugat Oroszország szétverésére irányuló törekvése valószínűleg nukleáris káoszt idézne elő. „Közeleg az idő, hogy a már megvalósult stratégiai változásokra építsünk, és azokat egy új struktúrába integráljuk a tárgyalásos béke elérése felé” – írta Kissinger.

„A békefolyamathoz Ukrajnát a NATO-hoz kell kapcsolni. A semlegesség alternatívája már nem értelmes” – hangsúlyozta. Figyelmeztetett, hogy az Oroszország „impotenssé” tételére irányuló további kísérletek egy ellenőrizhetetlen és kiszámíthatatlan spirálhoz vezethetnek – olvasható a Zero Hedge cikkében.

Leszögezte, hogy Oroszország „felbomlásával” óriási hatalmi vákuum keletkezne, amelyet a nagyobb hatalmak betöltetnének, és az egész világot érintő új fenyegetések bukkannának fel.

„A versengő társadalmak úgy dönthetnek, hogy vitáikat erőszakkal rendezik. Más országok megpróbálhatnák erőszakkal kiterjeszteni igényeiket. Mindezeket a veszélyeket súlyosbítaná a több ezer nukleáris fegyver jelenléte, amely Oroszországot a világ két legnagyobb atomhatalmának egyikévé teszi” – fejtette ki.

A 99 éves államférfi tavaly sokakat feldühített, amikor azt merte javasolni, hogy Ukrajna ismerje el a Krímet Oroszország alá tartozó területnek, cserébe pedig az orosz erők vonuljanak vissza a február 24-i invázió előtti vonalaikra.

Korábban azt mondta, hogy „nem volt bölcs amerikai politika Ukrajnát megpróbálni felvenni a NATO-ba.” Kissinger legújabb javaslata máris hasonlóan heves visszatetszést vált ki – annak ellenére, hogy egyértelműen kifejezte támogatását Ukrajna militarizálása mellett.

Az új Kissinger írás legvitatottabb sorai minden bizonnyal azok a részek, amelyekben „nemzetközileg felügyelt népszavazásokat” javasol az önrendelkezésről az Oroszország által megszállt, és még most is heves harcok tárgyát képező keleti területeken.

Kissinger ezután hangsúlyozza: „A békefolyamat célja kettős lenne: Ukrajna szabadságának megerősítése és egy új nemzetközi struktúra meghatározása, különösen Közép- és Kelet-Európa számára. Végül Oroszországnak helyet kell találnia egy ilyen rendben.”

Kritikusai és maga Ukrajna is biztosan elutasítja a Kissinger-tervet, tekintve, hogy felvetette a népszavazás lehetőségét azokon a vitatott területeken, „amelyek az évszázadok során többször is gazdát cseréltek” (különösen a Donbasz). Ez már el is kezdődött, egyesek egyenesen „téveszmének” minősítették a béketervét.

Kétségtelen, hogy a közeljövőben is lesznek olyan vélemények, hogy Kissinger „Kreml-párti” lett.

A nukleáris katasztrófa fenyegetése kapcsán pedig az egykori külügyminiszter megjegyezte: „Oroszország katonai kudarcai nem szüntették meg globális nukleáris hatókörét, amely lehetővé teszi számára, hogy Ukrajnában eszkalációval fenyegetőzzön.”

Ferenc pápa békét kért advent utolsó vasárnapján

Aggodalmát fejezte ki a Dél-Kaukázusban kialakult humanitárius helyzetért Ferenc pápa, aki a háború leállítását sürgette Ukrajnában a Szent Péter téren mondott beszédében advent utolsó vasárnapján.

Ferenc pápa a szokás szerint az apostoli palotának a térre néző ablakából felolvasott beszédében aggodalmát hangsúlyozta az úgynevezett Lacin-folyosó térségében kialakult helyzet miatt.

A legjelentősebb szárazföldi korridorról van szó Örményország és Hegyi-Karabah között, amely a két évvel ezelőtti tűzszüneti megállapodást követően létesült. A megállapodás értelmében a dél-kaukázusi folyosót orosz békefenntartók felügyelik 2025-ig.

Ferenc pápa a korridor területén élők törékeny humanitárius helyzete miatt fejezte ki aggodalmát, melyek – tette hozzá az egyházfő – a téli időszakban még rosszabbá válhatnak.

„Minden érintettet arra kérek, kötelezze el magát a békés megoldások mellett az emberek jóléte érdekében” – jelentette ki Ferenc pápa.

Ezzel egy időben a katolikus egyházfő arra kérte Szűz Máriát, érintse meg mindazok szívét, akik képesek megállítani az Ukrajnában zajló háborút.

„Ne felejtsük annak a népnek a szenvedését, főleg a gyerekekét, idősekét, betegekét, imádkozzunk, imádkozzunk!” – mondta a pápa.

Az ukrajnai gyerekekre emlékeztetett vasárnap reggel is, amikor a Vatikán által támogatott egyik gyermekkórház pácienseivel, családtagjaikkal és orvosaival találkozott. A találkozón jelen levő ukrán zászlóra mutatva a pápa hangoztatta, hogy az országban nagyon sok gyerek szenved a háború miatt. Az ABC spanyol napilapban vasárnap közölt interjúban azt kérdezték Ferenc pápától, mit gondol arról, hogy már több mint száz felhívást intézett az ukrajnai békéért.

„Teszem, amit tudok. Nem hallják meg. Ami Ukrajnában történik, félelmetes. Hatalmas kegyetlenség. Nagyon komoly történés, és én erre hívom fel nyilvánosan és folyamatosan a figyelmet” – válaszolta a pápa. Arra a kérdésre, hogy miközben a pápa közvetíteni igyekszik, van, aki bírálja a kijelentéseit, az egyházfő azt mondta, ő mindenkit fogad, háromszor találkozott már Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyházügyi tanácsadójával is. Kapcsolatban állok mindenkivel, mindenkit fogadok, segítek – jelentette ki.

Ferenc pápa hangsúlyozta, nem látja, hogy rövid időn belül véget érne a háború, mivel világháborúról van szó, ne felejtsük.

„Azt hiszem, hogy háborút akkor vívnak, amikor egy birodalom elkezd gyengülni, és akkor, amikor vannak felhasználható, eladható, tesztelhető fegyverek. Úgy látom, számos érdek játszik most szerepet” – fogalmazott az egyházfő.