Kilencezer milliárd forintnyi uniós forrás érkezhet Magyarországra az EU-megállapodás után

Huszonkét milliárd eurónyi, vagyis 9000 milliárd forintnyi, Magyarországnak járó uniós forrás érkezhet az után, hogy az Európai Bizottság csütörtökön jóváhagyta a magyar terveket és elfogadta a Magyarországgal kötött partnerségi megállapodást is. A magyar kormány ezzel elérte a céljait az unióval folytatott tárgyalásokon.

A közösségi oldalra feltöltött videóüzenetben jelentette be Navracsics Tibor területfejlesztésért felelős miniszter, hogy az Európai Bizottság elfogadta a Magyarországgal kötött Partnerségi Megállapodást – számolt be az M1 Híradó. Navracsics Tibor óriási eredménynek nevezte a megegyezést és nemcsak a segítőinek, hanem azoknak is megköszönte, akik bírálták Magyarországot, mert ahogy a miniszter fogalmazott: ösztönöztek minket a jobb teljesítményre.

Hangsúlyozta:

„Mindez lehetővé teszi, hogy körülbelül 130 milliárd forintnyi előleg érkezzen, meg tudjuk kezdeni a pályázatok kiírását, és el tudjuk indítani azokat a fejlesztéseket, amelyeket az európai uniós forrásokkal támogatni tudunk”.

A magyar kormány hónapok óta tárgyalt Brüsszellel annak érdekében, hogy az unió ne tartsa vissza a haznánknak járó forrásokat. Az egyeztetés két szálon zajlott: a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő 2300 milliárd forintnyi támogatásról és a 2027-ig tartó költségvetési ciklusból Magyarországnak járó fennmaradó, 9 ezer milliárd forintnyi összegről is meg kellett egyezni Brüsszellel, mivel a pénzek kifizetését az Európai Bizottság Magyarország esetében külön feltételekhez kötötte.

Latorcai János, az országgyűlés alelnöke arra emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárás érdekében szükséges a módosítása.

A Híradó felidézte, hogy az Országgyűlés október eleje óta sorban fogadta el azokat a törvényeket és törvénymódosításokat, amelyekkel teljesítette a Brüsszelnek tett vállalásait. Az igazságügyi reformok mellett felállt például az Integritás Hatóság nevű korrupcióellenes szervezet.

Bár hazánk az eredetileg elvárt 17 vállalást határidőre teljesítette, az Európai Unió november végén egy újabb, az igazságügyi reformokhoz kapcsolódó 18. igényt is megfogalmazott. Így miközben a forrásokról a tervek szerint már december 6-án, az Európai Tanács pénzügyminiszterekből álló ülésén dönteni lehetett volna, a tárgyalásokat még december elején is folytatni kellett.

A járvány utáni gazdasági helyreállításhoz köthető magyar tervet végül december 12-én hagyták jóvá az uniós nagykövetek. Ezután a tagállamokból álló tanács is elfogadta azt a javaslatcsomagot, amelynek a globális minimumadó és az Ukrajnának nyújtott segély mellett a magyar uniós pénzek ügye is része volt.

A megállapodással kapcsolatban Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója azt mondta: „Mi tartjuk magunkat ehhez a megállapodáshoz. Orbán Balázs emlékeztetett: Magyarország tartotta a szavát a megállapodások tekintetében és az összes kritériumnak megfelelt, ami több hónapos megfeszített munka eredménye.”

„Nekünk az az álláspontunk, hogy Brüsszelnek nem nyomást kell gyakorolnia, hanem nyitottnak kell lennie a más tagállamok felvetéseire is”

– tette hozzá a miniszterelnök politikai igazgatója.

Az Európai Bizottság most a helyreállítási terv után a kohéziós forrásokhoz kapcsolódó partnerségi megállapodást is elfogadta, Magyarország így a tervek szerint még idén minden olyan megállapodást aláír az Európai Bizottsággal, amely lehetővé teszi az uniós forrásokhoz való hozzáférést.

A megállapodás részeként az átláthatóság és a korrupció megelőzésének megerősítése mellett, területfejlesztési, éghajlatvédelmi és digitális átállást segítő beruházásokat finanszíroznak.

Navracsics Tibor közösségi oldalán óriási eredménynek nevezte a megállapodást, és nemcsak a segítőinek, hanem azoknak is megköszönte, akik bírálták Magyarországot, mert ahogy a miniszter fogalmazott: „ösztönöztek minket a jobb teljesítményre”.  

A megállapodás részeként az igazgatási kapacitás, az átláthatóság és a korrupció megelőzésének megerősítése mellett éghajlatvédelmi és digitális átállást segítő beruházásokat finanszíroznak.

A 2021-2027-es időszakra vonatkozó, összesen csaknem 22 milliárd euró (mintegy 9000 milliárd forint) értékű megállapodás segíteni fogja az országot az olyan közös uniós prioritások végrehajtásában, mint a kiegyensúlyozott területfejlesztés, valamint a méltányos éghajlatvédelmi és digitális átállás, miközben támogatja az innovatív és inkluzív szociális piacgazdaságot – közölte az uniós bizottság.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a közösségi oldalán értékelte a megállapodást:

„Elértük a célunkat, az év végéig minden olyan megállapodást aláírtunk az Európai Bizottsággal, amely lehetővé teszi az Európai Uniós forrásokhoz való hozzáférést. Mindez lehetővé teszi, hogy körülbelül 130 milliárd forintnyi előleg megérkezzen, meg tudjuk kezdeni a pályázatok kiírását, és el tudjuk indítani azokat a fejlesztéseket, amelyeket az európai uniós forrásokkal támogatni tudunk.”

Közölték, hogy a kohéziós politikai és belügyi programok végrehajtásához a tagállamoknak az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban megfogalmazott feltételeknek kell megfelelniük.

Az Európai Bizottság úgy véli, Magyarország elkötelezett az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos hiányosságok orvoslása mellett, mivel a helyreállítási terve az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését célzó reformokat tartalmaz.

A vonatkozó feltételek akkor tekinthetők teljesítettnek, ha Magyarország meghozta az igazságszolgáltatással kapcsolatos azon intézkedéseket, amelyekre az ország helyreállítási tervében kötelezettséget vállalt – írták.

Az uniós bizottság úgy véli, hogy a magyar gyermekvédelmi törvény rendelkezései, valamint a tudományos élet szabadságát és a menedékjogot érintő súlyos kockázatok konkrét és közvetlen hatást gyakorolnak a Chartának való megfelelésre három kohéziós program és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap egyes célkitűzéseinek végrehajtásakor. Ezen okok miatt Magyarország e programok vonatkozó részei tekintetében jelenleg nem teljesíti az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt feltételeket. A bizottság nyitott a további párbeszédre Magyarországgal és készen áll a szoros együttműködésre – tették hozzá.

A kohéziós és belügyi alapokra alkalmazni szükséges szabályok értelmében a feltételek teljesítésének elmulasztása esetén az uniós bizottság nem térítheti vissza az érintett kiadásokat, a technikai segítségnyújtás és a feljogosító feltételek teljesítése céljából benyújtott kiadások kivételével. Az alkalmazandó szabályokkal összhangban valamely feljogosító feltételnek való megfelelés elmulasztása nem vonja maga után az előfinanszírozás kifizetésének felfüggesztését – emelték ki.

Emlékeztetek: az Európai Unió Tanácsa a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet alapján végrehajtási határozatot fogadott el Magyarország tekintetében. A határozat intézkedéseket ír elő annak érdekében, hogy megvédje az uniós költségvetést a jogállamiság elveinek sérelmével szemben a közbeszerzés, az ügyészségi eljárás és a korrupcióval szembeni küzdelem terén. Ezen intézkedések közé tartozik három operatív kohéziós program költségvetési kötelezettségvállalásainak felfüggesztése. A végrehajtási határozatban elfogadott intézkedések ideiglenesek és azokat a tanács a bizottság javaslata alapján megszüntetheti anélkül, hogy az ország uniós támogatástól esne el, amennyiben a helyzetet két éven belül teljes mértékben orvosolják – írták.

A tagállamok nagykövetei pozitívan értékelték a magyar helyreállítási tervet, és annak végleges elfogadását javasolták. Ez mintegy 2300 milliárd forintot jelent, és a kohéziós alap most még felfüggesztett része sem veszik el. Szakértők szerint sikeres féléves tárgyalási időszakon van túl Magyarország. Az Alapjogokért Központ szakértője az M1-en azt mondta: a huzavona az uniós testületekkel magyar győzelemmel zárult. Hidvéghi Balázs, a Fidesz–KDNP  európai parlamenti képviselője pedig arról beszélt: a tagállamok belátták, hogy hazánk teljesítette azt, amit vállalt .

Twitter bejegyzésben jelentette be hétfőn a cseh soros elnökség, hogy összejött a több elemből álló alku a tagállamok nagyköveteinek ülésén. Vagyis az Ukrajnának szóló 18 milliárd eurós programról, a 15%-os globális minimumadóról és a magyar helyreállítási programról is megállapodtak.

„Magyarország minden célját elérte, vagyis hozzáférhet az uniós forrásokhoz” – ezt már Navracsics Tibor közölte nem sokkal később. A területfejlesztési miniszter úgy fogalmazott: a magyar kormány célja az volt, hogy elkerülje a forrásvesztést és december 31-ig megállapodjon a kohéziós pénzekről, illetve hogy az Európai Tanács jóváhagyja a helyreállítási tervet.

Kifejtette:

„Most már napokon belül aláírhatjuk az erre vonatkozó megállapodásokat, mind a helyreállítási alappal kapcsolatos megállapodást mind pedig a partnerségi megállapodást, amely az operatív programokhoz való hozzáférést teszi lehetővé.”

A Magyarországnak járó uniós pénzek körüli vita hónapok óta tartott. A hétfői megállapodással azonban elhárult az elvi akadály a források kifizetése elől. Így a helyreállítási alapban 2300 milliárd forint nyílik meg hazánk számára, az operatív programok esetében pedig 14 ezer milliárd forint áll rendelkezésre 2027 végéig.

„A döntésnek nagy jelentősége van, hiszen a józan ész győzött ” – erről már Hidvéghi Balázs beszélt a Kossuth Rádióban. A Fidesz európai parlamenti képviselője kifejtette: bár politikai-ideológiai ügyről van szó, a tagállamok belátták, hogy hazánk teljesítette, amit vállalt.

„Ha nehezen is, hiszen egy politikai nyomásgyakorlásról, politikai ideológiai csatározásról van szó, de mégis a tagállamok szintjén azért az a belátás megvan, hogy ha egy tagállam teljesít egy megállapodásban foglalt csomagot, ha gesztusokat tesz, akkor azt honorálni kell”– fejtette ki a Fidesz európai parlamenti képviselője.

A döntés részeként a tagállamok 65-ről 55 százalékra csökkentették a felfüggeszteni javasolt arányt a három érintett magyar operatív programban.

Szakértők szerint, ha jövőre Magyarország az újabb vállalásait is teljesíti, akkor a többi forrást is megkaphatjuk. A pénzt pedig többek között a pedagógusok béremelésére fordítja a kormány.

Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója elmondta:

„Az is látszik már, hogy jövő év első negyedévében, amennyiben Magyarország teljesíti az igazságügyi rendszernek az átalakításával, finomhangolásával kapcsolatos kéréseket, akkor ez a befagyasztás is megszűnik, és Magyarország a neki járó forrásokat felhasználhatja, ennek azért van jelentősége, mert például ezekben a programokban van benne a pedagógusbér-emelésre szánt forrás is.”

Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán reagált a brüsszeli döntésre.

„Nehéz munka, de szép eredmény.”

A kormányfő megköszönte a magyar tárgyalódelegáció munkáját, bejegyzését pedig azzal zárta: Magyarország sohasem adja fel!

A partnerségi megállapodás részleteit ismertetve egyebek mellett közölték, Magyarország 6,7 milliárd eurót fog befektetni a köz- és magánépületek energiahatékonyságának javítására és a megújuló energiaforrásokból történő energiatermelés növelésére. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházásokat céloz, amelyek támogatják a kibocsátás 10 százalékos csökkentését Magyarországon. Az uniós alapok a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) gazdasági diverzifikációját is támogatni fogják, például az energiahatékonysággal kapcsolatos kutatás és innováció révén, valamint a kutatási és innovációs teljesítmény javítása érdekében Magyarország 1,5 milliárd eurót fog infrastrukturális és kutatási programokba fektetni.

A Kohéziós Alap 1,7 milliárd euróval fogja segíteni egyebek mellett az ország közlekedési infrastruktúrájának fejlesztését a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) vasúti törzshálózatában. Mintegy 5,3 milliárd euróval járulnak hozzá a munkaerőpiaci feltételek javításához, a minőségi oktatáshoz és a hátrányos helyzetű csoportok, köztük a romák integrációjához. Csaknem 1,8 milliárd euróval járul hozzá a minőségi oktatáshoz való jobb hozzáférés biztosításához az egész országban azáltal, hogy finanszírozást biztosít a tanári szakma vonzóbbá tételéhez – írták, majd hozzátették: az alapok javítani fogják a szegregált területeken élő emberek lakhatási, élet- és egészségügyi körülményeit is.