Kijev: Közel százezer orosz katona halt vagy sebesült meg a háborúban

Csak hétfőn 430-cal bővült a halott vagy sebesült orosz katonák száma.

Emellett mintegy háromezer ellenséges tankot, hatezer páncélozott harci járművet, 281 repülőgépet, 266 helikoptert, 1960 tüzérségi rendszert, 410 rakéta-sorozatvetőt, 16 hadihajót és 1680 drónt és 653 robotrepülőgépet semmisítettek meg az ukrán erők.

Az adatokat független forrásból nem lehetett ellenőrizni.

Eközben heves harcokról érkezett hír az északkeleti Szumi megyéből, ahol az oroszok 83 támadást hajtottak végre több település ellen.

Donyeck megyében hárman meghaltak és öten megsebesültek az elmúlt napokban orosz támadásokban –  közölte a megye kormányzója a Telegramon.

Az éjszaka folyamán a Harkiv megyei Izjum körzetre orosz rakétaeső hullott, amelynek következtében kigyulladt egy polgári ipari létesítmény. A támadások elsődleges célpontja Volcsanszk és Kupjanszk volt.

Kijevben továbbra is problémák vannak az áram-, az ivóvíz- és a távhőszolgáltatással – mondta el az ukrán főváros polgármestere, Vitalij Klicsko. Az áramellátási nehézségek miatt kedden a metró egyes szakaszai sem működtek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felkereste a bahmuti frontot, ahol katonai vezetőkkel találkozott és kitüntetéseket adott át a katonáknak – közölte az elnöki hivatal kedden.

Donyeck térségében az orosz csapatok folytatták offenzívájukat, és az elmúlt nap folyamán a régióban lelőttek három ukrán harci gépet és két helikoptert – jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők Kupjanszk irányában mintegy harminc katonát és három járművet, Liman irányában mintegy félszáz katonát – köztük három diverzáns- és felderítő csoport tagjait –, két páncélozott harcjárművet és három kisteherautót, Donyeck térségében több mint száz katonát, négy csapatszállító harcjárművet és két egyéb járművet, a donyecki régió déli részén pedig mintegy hetven halottat és sebesültet – köztük egy diverzáns- és felderítő csoportot –, három páncélozott harcjárművet és két kisteherautót veszítettek.

Andrej Marocsko, a luhanszki népi milícia sajtótisztje a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy az ukrán egységek Artemivszkban (Bahmutban) a felperzselt föld taktikájához folyamodtak, csapásokat mérve a még épen maradt lakóépületekre, közlekedési csomópontokra és szociális létesítményekre, noha a városban nincsenek orosz erők, a pincékben pedig civilek kerestek menedéket.

Az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a hadijelentés értelmében egy ukrán lőszerraktárra, 64 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 143 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között két, Közép-Ukrajnából a donyecki régióba átdobott Sz-300-as légvédelmi rádiólokációs állomást és egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-36-os ellentűzradart.

Az orosz légierő a donyecki régióban lelőtt két ukrán MiG-29-es repülőgépet és egy Mi-8-as helikoptert, a légvédelem pedig egy Szu-25-ös repülőgépet, egy Mi-8-ast és öt drónt.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 347 repülőgépet, 186 helikoptert, 2689 drónt, 398 légvédelmi rakétarendszert, 7168 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 931 sorozatvetőt, 3693 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7674 speciális járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Az Oroszország által elcsatolt területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok kedden ukrán tüzérségi támadást.

Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy a Sebekino várost ért ukrán találatok következtében kedden egy ember megsebesült, és megszakadt az áramellátás. A település lakóinak egyharmada világítás nélkül maradt, az ipari zónában pedig raktárakat ért találat.

Ukrajna arra számít, hogy Oroszország ismét megpróbál északról betörni – mondta Ukrajna egyik legmagasabb rangú katonatisztje egy interjúban. Andrij Kovalcsuk vezérőrnagy a támadás időpontját a Kijev elfoglalására tett első, sikertelen tavaly februári kísérlet évfordulójának környékére saccolta.

Kovalcsuk állítása szerint az ukrán fegyveres erők készen állnak, akár az oroszok milliói elleni harcra is, de ehhez még jelentősebb támogatásra lesz szükségük a nyugati szövetségeseiktől, beleértve a kazettás bombákat is – egy olyan fegyvertípust, amelyet sok ország betiltott.

A 48 éves katonatiszt, az ország déli részén indított ukrán ellentámadás egyik fő tervezője a Sky Newsnak azt nyilatkozta: Ukrajna megnyeri a háborút, és visszaszerzi teljes területét, beleértve a Krím félszigetet is.

Állami kitüntetést adott át Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajnától idén elcsatolt területek megbízott vezetőinek kedden a moszkvai Kremlben.

Leonyid Paszecsnik, a Luhanszki Népköztársaság és Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője a Hazáért Érdemrend legmagasabb, Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja és Vlagyimir Szaldo, Herszon megye kormányzója pedig a harmadik fokozatát kapta.

Az orosz államfő, aki az Ukrajna elleni háború harci cselekményeinek közvetlen részvevőit is kitüntette, azt hangoztatta egyebek között, hogy az orosz hadsereg a különleges hadművelet során kivételes példamutatást tanúsított a bátorság és az önfeláldozás terén. Putyin szerint Oroszország, amely többször is szembeszállt az ellenséggel és megvédte szuverenitását, ma ismét ugyanezzel a kihívással néz szembe.

Putyin egyébként szakmai ünnepük alkalmából felszólította az orosz biztonsági szerveket, hogy tegyenek meg mindent, ami szükséges, és biztosítsák az Oroszországhoz csatolt új régiók lakóinak maximális védelmét. Mint mondta, keményen el kell fojtani a külföldi hírszerző szolgálatok tevékenységét, és gyorsan azonosítani kell az árulókat, kémeket és szabotőröket. Kiemelte az államhatár védelmének fontosságát, valamint harcot hirdetett a militáns nacionalizmus, az erőszakra való felhívások és az etnikumok közötti viszály szítására irányuló provokációk ellen, amelyeket az orosz társadalom belső egységét fenyegető közvetlen veszélynek nevezett.

Az orosz parlament alsóháza kedden elfogadott egy törvénytervezetet amely a Szent György-szalagot a katonai dicsőség jelképének, nyilvános meggyalázását pedig közigazgatási vétségnek vagy bűncselekménynek minősíti, amely magánszemély esetében akár 3 millió rubelig (jelenlegi árfolyamon mintegy 16,5 millió forint) terjedő pénzbírsággal vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható. Jogi személy esetében a pénzbüntetés háromtól ötmillió rubelig (csaknem 27,5 millió forint) terjedhet. Ugyanez a bűncselekmény, ha a csoport előzetes összeesküvés útján vagy az interneten követi el, kettőtől ötmillió rubelig terjedő pénzbírsággal vagy öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A Szent György-szalag, amelyen három fekete és két narancssárga csík fut végig, az Orosz Birodalom, a Szovjetunió és Oroszország számos katonai kitüntetésén szerepel. A kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kezdetén, 2014-ben ezt a szimbólumot az ukrán biztonsági erők ellen harcoló milicisták és önkéntesek használták. Ukrajnában, Moldovában és a balti országokban betiltották a viselését.