Kereskedelmi háború kezdődött az Egyesült Államok és az Európai Unió között?

Kereskedelmi háború van kialakulóban az Egyesült Államok és az Európai Unió között: miután a Biden-adminisztráció kiszorította az európai vállalatokat a klímaipar amerikai piacairól, az Európai Unió ellenlépésekre kényszerül. Emmanuel Macron francia elnök szerint az amerikai szabályozás ráadásul ellentétes a Kereskedelmi Világszervezet szabályaival, ezért eljárást szorgalmaz Washingtonnal szemben – számolt be róla az M1 Híradója.

A Volkswagen elektromos autója, és a holland Brekr motorkerékpárja is bemutatkozott az elektromos járművek londoni expóján. A zéró emissziós járműgyártás az európai ipar egyik leggyorsabban fejlődő ágazata: kereskedelmi forgalma két év alatt megduplázódott, piaca idén elérheti a 157 milliárd dollárt. Az EU a világ egyik nagy exportőre: az európai akkumulátoroknak és e-járműveknek, amelyeknek Kína mellett az Egyesült Államok a legjelentősebb felvevőpiaca. Legalábbis az volt.

Az amerikai kormány által meghirdetett Infláció Csökkentési Törvény azonban gyakorlatilag kizárta az európai gyártókat az amerikai piacról.

Washington ugyanis több száz milliárd dolláros állami támogatást írt elő az észak-amerikai klímatechnológiai vállalatok és vevőik számára, akár 2,8 millió forintnak megfelelő adóvisszatérítést is kaphatnak azok a vásárlók, akik európai helyett amerikai gyártmányt választanak.

Már így is van egy háború Európában! Az utolsó dolog, amire szükségünk van, az egy kereskedelmi háború Amerikával!

– jelentette ki az Európai Bizottság elnöke az uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozóján. Élesen bírálta a washingtoni intézkedést a francia elnök is.

„A törvény összeegyeztethetetlen a Kereskedelmi Világszervezet szabályaival” – mondta Emmanuel Macron, majd kijelentette: felszólítja a világszervezetet, vizsgálja meg a washingtoni tervezetet. A francia elnök hathatós európai ellenintézkedéseket szorgalmazott: az európai GDP két százalékával egyenértékű védőintézkedéseket javasolt az európai ipar megsegítése érdekében.

„Amikor a világ két szuperhatalma, Amerika és Kína masszív állami támogatásokat pumpál egyes szektorokba, dönthetünk úgy, hogy nem lépünk semmit. De ha mi vagyunk az egyetlenek, akik tiszteletben tartják a szabályokat, akkor végül alul fogunk maradni a versenyben” – mondta Emmanuel Macron.

A magyar kormány is ellenintézkedéseket sürgetett a brüsszeli csúcstalálkozón.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója az M1-nek azt mondta: úgynevezett tükörlépésekre van szükség.

A miniszterelnök politikai igazgatója úgy fogalmazott: „Amerika profitál több szempontból is: energia szempontjából, biztonságpolitikai szempontból és nemzetközi politika nézőpontjából is ezen a konfliktuson, Európa ezen a konfliktuson viszont csak és kizárólag veszíteni tud. Az amerikai lépések ezt fokozzák. Európának a mi meggyőződésünk szerint hasonló lépésekkel, úgynevezett tükörlépésekkel kellene válaszolnia, megvédeni az európai gazdaságot, a béke irányába terelni az eseményeket, visszafogni és visszafelé indulni a szankciós politikában”.

Az éjszakába nyúló tárgyalásokon az EU vezetői elhatározták: egy úgynevezett szuverenitási alapot hoznak létre az európai vállalatok megsegítésére.

„Az EU a tervek szerint változtat az állami támogatások szabályozásán és a jövő nyáron létrehoz egy úgynevezett szuverenitási alapot. Ettől azt remélik, hogy növeli majd, vagy megtartja az EU versenyképességét a világpiacon, illetve csökkenti majd a különbségeket a tagállamok között” – jelentette Brüsszelből Baraczka Eszter a közmédia tudósítója.

A bizottság azonban emlékeztetett: az európai ellenintézkedésekre az amerikai szabályozás miatt volt szükség, Európa célja továbbra is a kölcsönös előnyökkel járó gazdasági együttműködés.

Az amerikai ár négyszereséért adja el az Egyesült Államok a földgázt Európának, ami egyre több kritikát vált ki. Olcsóbb gázra azonban a jövőben sem számíthatunk, de a tartós ellátásban segítene, ha Európa pénzt fektetne az amerikai LNG-termelésbe.

Egyre több európai politikus teszi szóvá, hogy az Egyesült Államok profittermelésre használja ki az európai energiaválságot, és a hazai ár négyszereséért adja a cseppfolyósított gázt (LNG) bajba jutott szövetségeseinek. Erre hívta fel a figyelmet a Facebookon közzétett videóüzenetében Dömötör Csaba, a Fidesz országgyűlési képviselője is. Idézte, hogy Robert Habeck német alkancellárt, gazdasági minisztert, aki több „baráti országnak” is szemrehányást tett, amiért csillagászati áron értékesítik a gázt az országának. Megszólalt a kérdésben Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter is, aki a párizsi nemzetgyűlésben elfogadhatatlannak nevezte az árkülönbséget, és figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok dominálhatja a globális energiapiacot, miközben az Európai Unió szenvedi az ukrajnai konfliktus következményeit.

Nem csupán a francia pénzügyminiszter, hanem Emmanuel Macron elnök is panaszkodott egy párizsi üzleti konferencián, hogy az amerikaiak túl drágán adják Európának a földgázt. Szerinte az európai országoknak össze kellene fogniuk az ázsiaiakkal, és együtt kérni meg az Egyesült Államokat és Európa legnagyobb gáztermelőjét, Norvégiát, hogy a barátság jegyében csökkentsék az árakat. Alexander De Croo belga kormányfő is figyelmeztetett, hogy az európai ipari aktivitás jelentősen visszaeshet, ha nem csökkennek az energiaárak.

Szakértők szerint azonban az árak nem az amerikai LNG-termelők és exportőrök miatt magasak, azokat a kereskedők szabják meg egy szűk piacon. „Azoktól a cégektől függ, amelyek megvásárolják a gázt az amerikai termelőktől, és ők általában oda mennek, ahol magasabb ár” – mondta egy konferencián Anna Mikulska, a Baker Istitute energetikai kutatásokkal foglalkozó központjának kutatója. A texasi Tellurian LNG-gyártó alapítója és ügyvezető elnöke, Charif Souki is figyelmeztetett, hogy Európa az energiaválságban nem számíthat többé az olcsó amerikai gázra, éppen ellenkezőleg. A költségek a duplájukra nőnek majd, mert ezeket folyamatosan emeli az infláció. „Éppen ezért ma már kár álmodozni 4-5 dolláros árakról brit hőegységenként, inkább a 10-12 dollár a reális” – vélekedett.

Az európaiak kétszer-háromszor annyit fizetnek az LNG-ért, mint az ázsiai vásárlók, állítja Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök, de egyelőre kénytelen kifizetni, bármennyibe kerül is az LNG, hogy megszabaduljon az orosz energiafüggéstől. Az amerikaiak igyekeznek betölteni az űrt, az Egyesült Államok ennek köszönhetően a világ legnagyobb LNG-exportőrévé vált 2022 első felében az Energiainformációs Hivatal (EIA) adatai szerint. Szeptemberig az amerikai gázszállítások adták az európai import több mint 70 százalékát.
Charif Souki szerint Európa számára az lenne a legjobb megoldás, ha amerikai gázprojektekbe fektetne, így biztosítaná a hozzáférést az ellátáshoz. Bár dollármilliárdokat öltek az elmúlt években amerikai LNG-projektekbe, különösen Texasban és Louisianában, többet is lehetne tenni – állítja. „Európa 500-600 milliárd dollárt fog költeni az energiafogyasztók támogatására. Ennek az árnak a töredékéért hosszú távú gáztartalékokat biztosíthatna magának az Egyesült Államokból” – vélekedett.

Az Egyesült Államok nem fog földgázexport-tilalmat bevezetni a télen, hogy segítsen Európának – értesült a Reuters. Joe Biden elnök márciusban, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, megígérte, hogy a korábbinál 15 milliárd köbméterrel több cseppfolyósított földgázt (LNG) szállítanak Európába, és ezt a mennyiséget már eddig felülteljesítették. Bár az energiaköltségek az Egyesült Államokban is nőnek, ráadásul az előrejelzések szerint a tél is hidegebb lesz a vártnál, és az export miatt történelmi mélységbe süllyedtek a tartalékok, az fel sem merült, hogy megtiltsák az LNG-kivitelt. Egy ilyen szélsőséges lépés rombolná a kulcsfontosságú kétoldalú kapcsolatokat Európával.

A döntés a hírügynökség szerint azért különösen jelentős, mivel a Fehér Ház az elmúlt hetekben megfenyegette a kőolaj-finomítókat, hogy megtiltja a benzin és a dízel kivitelét, ha nem emelkednek a hazai tartalékok. 
A világ más részeihez hasonlóan az Egyesült Államokban is több évtizedes csúcson van az infláció, meghaladja a 8 százalékot. Az előrejelzések szerint egy átlagos amerikai lakóingatlan fűtési költségei a tavalyi télhez képest az idén 17,2 százalékkal, 1202 dollárra nőnek, ami azzal a veszéllyel fenyeget, hogy több millió alacsony jövedelmű család nem lesz képes fizetni a számláit.
 

– derült ki az Országos Energiaellátó Hivatal (National Energy Assistance Directors Association – NEADA) legfrissebb jelentéséből. Az ország északnyugati részein földgázt használó áramszolgáltatók figyelmeztették a fogyasztókat, hogy a számlák összege 60 százalékkal növekedhet a télen.

Közgazdászok szerint ennek ellenére van logika az exporttilalom kizárásában, mivel Európa egyre nagyobb mértékben függ az amerikai gáztól. 

„Felkorbácsolná az Amerika-ellenes hangulatot, és az európai országokat arra késztetné, hogy megkérdőjelezzék a kapcsolatuk erejét az Egyesült Államokkal” – érvelt Ed Hirs, a Houstoni Egyetem energiával foglalkozó közgazdásza.
Az év első kilenc hónapjában az amerikai LNG-export 60 százalékát, napi 6,3 milliárd köbmétert Európa kapott, még az Ázsiába tervezett szállítmányok egy részét is ide irányították át a magasabb árak miatt. Ehhez képest tavaly az amerikai LNG csupán 29 százalékának, napi 2,8 milliárd köbméternek volt Európa a célállomása. Az északnyugati uniós tagállamokban – Belgiumban, Franciaországban, Németországban és Hollandiában – 91 százalékban fel vannak töltve a gáztárolók, 6 százalékkal magasabb a töltöttségük az ötéves átlagnál. Ehhez képest az Egyesült Államokban 9 százalékkal le vannak maradva, annak ellenére, hogy az exportigények miatt rekordmagas a termelés. Idén az ország napi 97,1 milliárd köbméter földgázt termel ki, és ugyancsak rekordot jelentő 11 milliárd köbméter LNG-t szállít külföldre.