Ismét orosz rakétaáradat zúdult Ukrajnára

Oroszország napokon belül a második nagyszabású légitámadást indította meg Ukrajna ellen, az ország több régióját is célba vette – jelentette a Guardian ukrajnai tudósítója.

A tömeges rakétatámadás célja a jelek szerint az ukrán áramhálózat tönkretétele volt, abban a reményben, hogy az ukrán hátország megkárosítása lehetővé teszi Oroszország számára, hogy előnyre tegyen szert a hadszíntéren.

Egész Ukrajnában szóltak a szirénák péntek reggel. Kijevben robbanások hallatszottak a Dnyeper folyó jobb partján fekvő Holoszijivszkij, valamint a keleti Dnyiprovszkij és Desznyanszkij kerületekben – közölte Vitalij Klicsko polgármester. Egyelőre nem tudni, hogy mekkora pusztítást okoztak a rakéták.

Klicsko Telegram-csatornáján közölte, hogy a metróforgalom minden ágon ideiglenesen leállt, a földalatti állomások pedig menedékként működnek. Arról is tájékoztatott, hogy az energetikai infrastruktúrát ért károk miatt a főváros valamennyi kerületében szünetel a vízellátás, és hogy a lakosság „készítsen ivó- és technikai vízkészletet”.

Az ukrán energetikai vállalat, a DTEK már közölte is, hogy a rakétatámadások miatt rendkívüli áramszünetet vezetnek be Kijevben.

További találatokat jelentettek az ország déli részén fekvő Krivij Rih városából, ahol lakóépületeket ért találat. Két ember meghalt és további öt megsérült, köztük két gyermek – közölte Dnyipropetrovszk megye katonai adminisztrációjának vezetője, Valentin Reznyicsenko a Telegram-csatornáján.

Kijlo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője elmondta, hogy a romok alatt áldozatok lehetnek, és a mentőszolgálat emberei a helyszínen vannak.

Ukrajna keleti és középső régióiban, Harkivban és Poltavában a hatóságok áramkimaradásokról számoltak be. Oleh Synyehubov harkivi kormányzó megerősítette, hogy az energetikai infrastruktúrát érte találat. Poltava város polgármestere, Olekszandr Fedorjuk szintén azt jelentette, hogy a városban nincs áram.

Szerdán, a támadások első hullámaként Oroszország 13 iráni gyártmányú drónt lőtt ki Kijev régióra az ukrán légierő szerint, ám azt is közölték, hogy mind a tizenhármat lelőtték. Áldozatokról nem érkezett jelentés, bár néhány épületet megrongáltak a lelőtt drónok törmelékei. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter csütörtökön elmondta, az ukrán légvédelmi erők hatékonysága a háború kezdete óta jelentősen megnőtt.

Újabb offenzívát indíthat Oroszország a jövő év elején, és újból megpróbálhatja bevenni Kijevet – figyelmeztettek ukrán politikai és katonai vezetők.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők parancsnoka, valamint Olekszandr Szurszkij, a szárazföldi erők parancsnoka a The Economist című gazdasági folyóiratnak nyilatkozott.

Az offenzívát a Donyec-medencéből indíthatják, és része lehet egy az ukrán főváros elleni újabb szárazföldi támadás – mondták a tisztségviselők.

Oroszország a háború elején megpróbálta elfoglalni Kijevet, de nem járt sikerrel.

„Az oroszok 200 ezer fővel akarják frissíteni csapataikat. Kétségem sincs afelől, hogy újra megkísérlik Kijev bevételét” – idézte a lap Zaluzsnijt.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a The Guardian című brit napilapnak csütörtökön azt mondta: egyre több a bizonyíték arra, hogy Oroszország átfogó, új offenzívát tervez. Véleménye szerint erre februárban kerülhet sor, amikor az Oroszország által októberben besorozott 300 ezer katona fele befejezi a kiképzést.

Jelenleg az ukrán és az orosz fél is kizárt egy karácsonyi tűzszünetet, és nem zajlik tárgyalás kettejük között a harcok befejezéséről. A február 24-én kezdődött ukrajnai háború a legnagyobb európai konfliktus a második világháború óta, amelyben tízezrek vesztették életüket, milliók váltak földönfutóvá, és városokat tettek a földdel egyenlővé.

„Amit az ukrán energiarendszer október óta átél, azt a világon egyetlen energiarendszer sem tapasztalta még” – hiába a hadi sikerek, Ukrajna kétség kívül nagy bajban van, a jelentős nyugati segítség ellenére milliók lehetnek veszélyben a télen.

„Kijev áram-, víz- és hőellátás nélkül maradhat. Ez esetben megtörténik a hollywoodi filmekből ismert apokalipszis, ugyanis olyan alacsony lesz a hőmérséklet a lakásokban, hogy azok élhetetlenné válnak” – nyilatkozta a múlt héten Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko, fölöttébb borús jövőképet festve a téli hónapokra. Az egykori nehézsúlyú ökölvívó azt is hozzátette, hogy a fővárosban egyszerűen nincs elég fűtött óvóhely ahhoz, hogy teljes áramkimaradás esetén mind a 3,6 millió lakost el tudják helyezni.

Az ukrán lakosság komoly krízis elé néz

Az ukránok, katonai sikereiktől sem függetlenül, kifejezetten magabiztosan nyilatkoznak, ugyanakkor érezhető egyfajta félelem is, hiszen tisztában vannak vele, hogy Oroszország milyen csapásmérő eszközökkel rendelkezik, ha az energetikai hálózat rombolásáról van szó.

A hőmérséklet Ukrajna nagy részén jelen pillanatban fagypont alatt van, sok helyütt havazik is. Közben több százezer házban, iskolában és kórházban nincs fűtés; a mínusz 20 fokos előrejelzések pedig súlyos egészségügyi kockázatot jelentenek.

Kijelenthető, hogy több millió ukrán életét fenyegeti a tél.

Oroszország módszeresen veszi célba Ukrajna közműveit rakéta- és dróncsapásokkal. Az immáron csaknem három hónapja tartó támadások eredménye megrendítő.

Egy orosz rakétatámadás eredménye a Kijevtől északra fekvő Vishorodban (Fotó: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk)

December 5-én több mint 70 rakétát lőtt ki különböző ukrán energetikai infrastrukturális célpontokra, aminek következtében a kijevi régió fele elvesztette az áramellátást, és máshol is súlyos károkat okoztak.

December 10-én az orosz erők legalább 15 dróntámadást indítottak Ukrajna ellen, ezek tönkretették Odessza elektromos hálózatát, így megközelítőleg másfél millió ember maradt áram nélkül. A nyilatkozatok szerint akár 2-3 hónapig is eltarthatnak a javítások – írta meg a Time.

Kirilo Timosenko, az ukrán elnök kabinetfőnök-helyettese a CNN-nek azt mondta, hogy „amit az ukrán energiarendszer október óta átél, azt a világon egyetlen energiarendszer sem tapasztalta még”. Szerinte az oroszok a rendszer legsebezhetőbb részeire próbálnak lecsapni. „A támadások jellegéből látjuk, hogy az orosz rakétákat orosz energetikai mérnökök irányítják” – állítja Timosenko. Mindez azért lehet így, mert Ukrajna egészen mostanáig ugyanabban az energiahálózatban volt, mint Oroszország és Fehéroroszország. (A leválás, és az európai infrastruktúrába való bekapcsolódás a háború kirobbanásának napján következett be.) Az orosz mérnökök tehát nagyon jól ismerhetik az ukrán hálózatot.

Szakértők szerint az alapvető probléma nem is feltétlenül az áram megtermelésével van, bár természetesen azzal is, hanem elsősorban a fogyasztókhoz való továbbítással.

A nagyfeszültségű hálózat létesítményei elleni támadások azért is okoznak komoly fejtörést az ukránoknak, mert rendkívül nehezen javíthatók. Ukrajna jelenleg minden követ megmozgat azért, hogy berendezéseihez kompatibilis alkatrészeket találjon, hogy elvégezhessék a szükséges javításokat.

És mivel a rendszert többnyire iráni kamikaze drónokkal támadják, irgalmatlanul nehéz a csapásokat kivédeni.

Sötétség Kijevben (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)

A gyakori, akár 14 órás áramkimaradások mindenesetre nagyon komoly kihívásokat okoznak. Nem nehéz belegondolni, hogy

elektromos áram nélkül a kórházak nem tudják működtetni az életmentő gépeket, a katonai ellátási láncok összeomolhatnak, a távközlési tornyok sem továbbítják a mobiltelefon-jeleket, a téli sötétségben az iskolák és az üzleti élet pedig a rövid nappali órákra korlátozódik.

Az elhúzódó áramkimaradások ráadásul azzal is fenyegetnek, hogy az élhetetlen körülmények miatt újabb hatalmas menekültáradat szakad a szomszédos országok nyakába. Eddig több mint egymillió fő érkezett hazánkba, és Lengyelország és Románia is folyamatos humanitárius nyomás alatt van. Akik nem hagyják el országot, azok is igyekeznek visszahúzódni a városokból vidékre, falvakba, mivel ott legalább a fatüzelésű kályhák segítségével meleget biztosíthatnak maguknak.

Az ukrán hőerőművek (szén- vagy földgáz üzemű) és vízerőművek többsége megsérült, igaz, nem mindegyik vált teljesen működésképtelenné. A DTEK energiaipari vállalat közleménye szerint, Ukrajna legtöbb hőerőművének tulajdonosa, idén nyolc erőművéből kettőt már teljesen elveszített, többet lefoglaltak és le is kapcsoltak az oroszok.

Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója szerint ugyanakkor Oroszország nem lesz képes hosszú távon sem az ukrán energiarendszer tönkretételére. Mint írta: „Ennek nagyon egyszerű oka van: az ukrán áramellátás 55%-a atomerőművek által történik. Ukrajnának 4 atomerőműve van.

Az atomerőművek közvetlen megtámadása tabu, hiszen nem csak ukrán, hanem nemzetközi katasztrófát idézné elő

– emlékezzünk csak vissza Csernobilra, amikor a radioaktív sugárzás mintegy 10-15%-a Oroszországban csapódott le, de a megnövekedett radioaktivitást még Ázsiában is mérték. Tehát az atomerőművek sértetlenek maradnak, ez axióma.” És véleménye szerint az oroszok által elfoglalt zaporizsjei atomerőmű is visszakerülhet az ukránokhoz, hiszen Oroszországnak nem sikerült azt átállítania az orosz energetikai rendszerbe, fenntartása rendkívül költséges, ezért elképzelhető, hogy „1 vagy legfeljebb 2 hónapon belül az oroszok ki fognak onnan vonulni”.

Rakétatámadásban keletkezett tüzet oltanak Zaporizzsjában (Fotó: MTI/EPA/Ukrán Állami Katasztrófaelhárító Szolgálat)

Ráadásul az ukrán légvédelem egyre inkább képes leszedni az orosz cirkálórakétákat, leginkább az újonnan érkezett nyugati felszerelésekkel.

Mire lesz elég a nyugati segítség?

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte az európai országokat, hogy segítsenek Ukrajnának leküzdeni az orosz támadások okozta energiaválságot, és meg is nevezte országa elsődleges szükségleteit. Mint elmondta, Ukrajnának elsősorban transzformátorokra, valamint a nagyfeszültségű hálózatokra, a gázturbinák és a gázdugattyús erőművek helyreállítására szolgáló berendezésekre van szüksége. „Legalább az ukrajnai fűtési szezon végéig szükségünk van az európai energiarendszer sürgősségi támogatására” – jelentette ki. Ezen felül sürgette, hogy Ukrajna energiatakarékos LED-lámpák beszerzéséhez is kapjon támogatást.

Az Egyesült Államok eddig 53 millió dollárt, Norvégia pedig 100 millió dollárt kínált fel kifejezetten az energetikai infrastruktúra helyrehozására. Az Európai Tanácsa tegnap megállapodásra jutott az Ukrajnának szánt 18 milliárd euró összegű pénzügyi segítségről, amely az alapvető közszolgáltatások biztosítására, valamint az Oroszország által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására fordítható.

A pénzügyi segítség mellett az EU vészhelyzeti felszereléseket és egyéb tárgyi eszközöket, többek között hegesztő elektródákat és megszakítókat is szállít. Az Ukrajnai Energiatámogatási Alap eleddig 20 országból mintegy 37 szállítmányt küldött, és további 47 szállítmányt van tervben.

Persze a bőkezű adományok ellenére a helyzet közel sem rózsás, hiszen a támadások nem állnak le, a helyreállítás pedig mindig időt vesz igénybe.

Leállás télen? 

A háború végső soron az ukrán ellenállás felőrlése felé halad, legalábbis orosz oldalról. Oroszország abban bízik, hogy katonai és gazdasági fölénye, még a nagymértékű nyugati támogatások ellenére is elég lesz ahhoz, hogy „bedarálja” ellenfelét.

Az infrastruktúrát és a katonai célpontokat érintő támadások volumenének növekedése egyértelműen Szergej Szurovikin, az „Armageddon tábornok” elképzelését tükrözik.

Nem a társadalom ellenállásának megtörése, hanem a katonai erőfeszítéseket támogató logisztikai rendszer felszámolása a cél. A villamosított vasútvonalak és a kőolajfinomítók rongálása miatt Ukrajna ma már teljesen kiszolgáltatott a Nyugat irányába.

Orosz katona tart célra egy kiképzésen (Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov)

Nemrég egy vezető amerikai hírszerzési tisztviselő még azt mondta, hogy a harcok intenzitása a hidegebb hőmérséklettel lassulni fog. „Már most is egyfajta csökkentett tempóját látjuk a konfliktusnak, és arra számítunk, hogy valószínűleg ezt fogjuk látni az elkövetkező hónapokban is” – vélekedett Avril Haines, a nemzeti hírszerzés igazgatója.

Azonban úgy tűnik, a háború enyhülésének semmi jele. A washingtoni Institute for the Study of War nevű kutatóintézet jelentése szerint

az ukrán erők a télen folytatni kívánják a támadó hadműveleteket, hogy kihasználják a közelmúltbeli harctéri sikereket, és megakadályozzák, hogy az orosz erők visszaszerezzék a harctéri kezdeményezést.

A keleti ukrán haderő szóvivője, Szerhij Cserevatyi december elején kijelentette, hogy a fagyott talaj lehetővé teszi a nehéz kerekes és lánctalpas járművek előrenyomulását, és hogy az ukrán erők felkészítik ezeket a járműveket a téli hadműveletekre. Volodimir Havrilov, az ukrán védelmi miniszter helyettese is egyértelművé tette, hogy az ukrán erők folytatni fogják a harcokat a télen, mert mindenfajta szünet lehetővé teszi az orosz erők számára, hogy megerősítsék egységeiket és állásaikat. Kissé elbizakodottan még azt is hozzátette, hogy az ukrán hadsereg a tél folyamán visszafoglalhatja az ideiglenesen megszállt Krímet, jövő tavasszal pedig befejeződhet Ukrajna és Oroszország háborúja.

A tél általában a legjobb évszak a gépesített hadviselésre, míg a tavaszi olvadás felduzzasztja a folyókat és patakokat, illetve sártengerré változtatja a mezőket. Az ukrán erők valószínűleg tényleg arra készülnek, hogy kihasználják a fagyott terep előnyeit, hogy könnyebben mozogjanak, mint ahogyan azt a sáros őszi hónapokban tehették.

Ez természetesen Oroszország számára is új lehetőségeket biztosít. Az ukrán külügyminiszter máris arra hívja fel a figyelmet, hogy az oroszok „képesek lehetnek »nagy offenzívát« indítani Ukrajnában január vagy február végéig”.

Annyi bizonyos, hogy az oroszok novemberi visszavonulása után a konfliktus új szakasza következhet a télen.