tóth gabi
Gurulnak a dollárok mindenfelé.
A Hírkiadók Világszövetsége nevű nonprofit szervezet Soros György alapítványától is fogadott el megrendelést, amelynek célja az Orbán-kormány elleni hangulatkeltés és nyomásgyakorlás volt. A hazánk belpolitikájának befolyásolására tett külső beavatkozási kísérletek újabb szereplője került bukkant elő.
„Ez nem pártpolitikai vagy kampánytámogatás” – idézte Korányi Dávidnak a magyar baloldal kampányát támogató amerikai pénzekről a Telexnek adott nyilatkozatát az M1 Híradója. Az Action for Democracy ügyvezető elnöke közölte: „Nem a CIA által vezérelt gyíklények pénzéről van szó, hanem magyar diaszpórában élő állampolgárok donációjáról”. A New Yorkban élő NGO-vezető az interjúban arról is beszélt: az időzítés nem volt véletlen, de szerinte ők csak egy kultúraváltoztató kampányt támogattak Magyarországon, aminek valójában nem volt köze a pártpolitikához.
De jutott pénz a dollármédia más szereplőinek, például mintegy 80 millió forint a Gulyás Márton-féle Partizánnak, és az eddig nyilvánosságra került legnagyobb összeg, egymilliárd forint, az Ezalényeg.hu nevű lejárató portálnak valamint a Szabad Európa újra indítására is.
Az Origo most a dollármédia egy újabb szereplőjéről, a Hírkiadók Világszövetsége nevű nonprofit szervezetről is beszámol, mint amely megrendelésre a legnagyobb nemzetközi orgánumoknál is képes elhelyezni manipulált anyagokat, vagy álhíreket.
Az amerikai milliárdoshoz, Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítványok támogatását élvező mamutszervezet honlapja szerint az a missziójuk, hogy megvédjék a világ újságíróit, kiadóit, valamint a független médiumokat, ám a valóság egészen más – írja az Origo.
Minderről maga a Hírkiadók Világszövetsége vezérigazgatója számolt be egy magánbeszélgetésen, amelyet egy francia blog közölt – írja az Origo. A lap szerint Vincent Peyrègne egyebek mellett azt is elmondta: amikor finanszírozót keresnek a szervezet működéséhez, akkor az érdekelt csoportoktól fizetett megbízásokat fogadnak el, amellyel pedig a különböző médiumokat befolyásolják. Erre pedig nem akármilyen szinten képesek, ugyanis a szervezet többek között olyan médiumokat kapcsol össze, mint a The New York Times, a The Financial Times, a The Economist, a Die Welt, a Le Monde vagy a La Republica.
Tovább vizsgálja a baloldal kampányfinanszírozási botrányát az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.
A tavaszi ülésszak kezdetén folytatja a munkát a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, hogy tovább vizsgálja a baloldal kampányfinanszírozási botrányát – tudta meg a Magyar Nemzet a Fidesz-frakciótól. A hatóságok viszont addig is folytatják az ügy felderítését.
Dollármilliók Amerikából
A lap felidézte, hogy Márki-Zay Péter a Magyar Hang augusztusi, Gulyáságyú című műsorában maga vallotta be, hogy százmilliókat – sőt mint utóbb kiderült: hárommilliárd forintot – kapott a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) az Egyesült Államokból. Márki-Zay Péter egyértelműen beismerte, hogy a baloldali pártok választási kampányára költötték az Amerikából kapott dollármilliókat.
Márki-Zay Péter, hat ellenzéki párt közös miniszterelnök-jelöltje (első sor, b2), mellette Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetõje, az ellenzéki összefogás országgyûlési képviselõjelöltje Budapest 10. választókerületében (elsõ sor, b), Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke (b2), Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke (k), Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alapítója (j3), Donáth Anna, a Momentum elnöke (j2), Jakab Péter, a Jobbik elnöke (j) az Egységben Magyarországért nagygyûlésén Budapesten, a Mûegyetem rakparton 2022. március 15-én. Kunhalmi Ágnes mögött Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke, mögötte takarásban Karácsony Gergely fõpolgármester. MTI/Szigetváry Zsolt
A lap emlékeztetett rá, hogy Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szeptemberben a kormánypártok kihelyezett frakcióülése után jelezte: indítványozzák, hogy a nemzetbiztonsági bizottság tekintse át a baloldali pártok külföldi kampánytámogatásának ügyét. A kormánypárti politikus később kezdeményezte, hogy az illetékes szolgálatok oldják fel az első vizsgálati jelentés harminc évre szóló titkosítását. Miután ez megtörtént, Kocsis Máté a Facebook-oldalán jelezte:
Korányi és a milliárdok
A Korányi Dávid által vezetett Action for Democracy nevű szervezeten keresztül az MMM-nek juttatott csaknem kétmilliárd forintból finanszírozták az óriásplakátokat, a Facebook- és YouTube-hirdetéseket.
Korányi az utolsó baloldali miniszterelnök, Bajnai Gordon mellett a Miniszterelnöki Hivatal kül- és biztonságpolitikai szakállamtitkára volt. Karrierjének fontos állomása volt, hogy 2009 szeptemberében elkísérte a volt kormányfőt az ENSZ-közgyűlés 64. ülésszakának általános vitájára, és az akkori miniszterelnök ezt követően Soros Györggyel is találkozott. Később Korányi megfordult az energiaüzletben, majd 2019-től egészen mostanáig Karácsony Gergely városdiplomáciai főtanácsadójaként is dolgozott.
Gerald Knaus olyan meghatározó sajtóorgánumokat koordinál, mint a The New York Times, a The Guardian, a Der Spiegel vagy a The Economist. Knaus tevékenységének eredményeként a nemzetközi sajtó már akkor támadásba lendült hazánk ellen, amikor a migrációs krízis során Magyarország a déli határzár formájában hathatós választ adott az inváziószerű migrációs hullámra.
A globális baloldali hálózatok Magyarország elleni nemzetközi lejáratókampányának szerves része, hogy álhírekkel látják el a nemzetközi baloldali sajtót. Ezek koordinálását főként a Soros György által támogatott Gerald Knaus látja el, aki az Európai Stabilitási Kezdeményezés (European Stability Initiative ESI) alapító elnöke – számolt be az Origo friss cikkében. Az osztrák férfi előtt szinte a teljes liberális média nyitva áll a világban, Sorosék a világ számos pontján végeztettek már vele lobbitevékenységet.
A portál rámutatott, hogy a nyílt társadalom eszméit népszerűsítő lobbiszervezet jelentős összegeket kapott a tőzsdespekulánstól. Egy 2016-os dokumentum szerint háromezer eurónyi támogatás érkezett Soros szervezetétől az ESI-hez. Gerald Knaus az ESI-n kívül számos egyéb fórumon is terjesztette Soros eszméit.
Ennek a szervezetnek a nyilvános taglistáján Soros György és fia, Alexander Soros mellett egy sor magyar balliberális politikus, többek között Bajnai Gordon, Ficsor Ádám és Szigetvári Viktor is szerepel.
Gerald Knaus olyan meghatározó nemzetközi sajtóorgánumokat koordinál, mint a The New York Times, a The Guardian, a Der Spiegel vagy a The Economist. Jellemzően egy-egy megszólalásával vagy nyilatkozatával adja meg az alaphangot, amely azután bejárja a nemzetközi liberális sajtót.
Migránsok tüntetnek a magyar oldalon álló rohamrendőrökkel szemben a Horgos–Röszke határátkelőhelynél, a magyar–szerb határ szerbiai oldalán 2015. szeptember 16-án. Könnygázt és vízágyút is bevetettek a magyar rendőrök az őket dobáló illegális bevándorlókkal szemben (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)
A 2016. októberi kvótanépszavazás kapcsán Knaus a The Economistnak már arról beszélt, hogy Orbán Viktor egyedülálló veszélyt hordoz, mivel egy szélsőjobboldali vírust jelent Európa politikai centrumára.
Gerald Knaus a 2018-as választás előtt is sorra tette a magyar miniszterelnököt démonizáló nyilatkozatokat, például a The New York Timesnak azt hangoztatta, hogy a legrosszabb rémálom vált valóra azzal, hogy az orbánizmus terjed. Miután a baloldal elvesztette a 2018-as parlamenti választást Magyarországon, Knaus a szuverenisták európai megerősödését igyekezett megakadályozni a nemzetközi médiumok segítségével.
A liberális Die Zeit hetilapban így írt 2018 decemberében:
Az ESI igazgatója az illegális migrációra adott magyar válasz eltorzított értelmezésével igyekezett lejáratni hazánkat. A ZDF közszolgálati tévéadó 2019-ben készített egy dokumentumfilmet Angela Merkel német kancellár 2015-ös migrációs válságkezeléséről. Gerald Knaus már a másfél órás film elején gátlástalansággal vádolta a magyar kormányfőt és úgy vélekedett, hogy Orbán Viktor tudatosan arra játszott, hogy a Keleti pályaudvarnál borzasztó képek készüljenek, mert azokat belső propagandára használhatja.
Az ECFR rendszerint beszámol egy-egy politikus korrupciós ügyeiről, arról azonban mélyen hallgatott a botrány kirobbanásáig, hogy éppen egy tagját, az Európai Parlament alelnöki tisztségét betöltő Eva Kailit vádolják különböző korrupciós bűncselekmények elkövetésével. Elhatárolódó nyilatkozat helyett az ECFR még annak a nyomait is megpróbálta eltüntetni, hogy Kaili bármikor is tagja lett volna, pedig a görög politikus több ízben is – például az önéletrajzában – feltüntette, hogy a szervezet tanácsában ül.
Az Európai Parlament (EP) már hosszabb ideje küzd hitelességi válsággal, a néhány hete kirobbant botrány a brüsszeli székhelyű testület tekintélyét tovább gyengíti. A vád szerint az EP több magas rangú tisztségviselője – köztük Eva Kaili alelnök – pénzt kapott Katartól azért cserébe, hogy befolyásolja az Európai Parlamentnek az öböl menti országgal kapcsolatos döntéseit. Kailit, valamint három társát december 9-én tartóztatták le a belga hatóságok, az EP pedig közben megszüntette a görög politikusnő mentelmi jogát és az alelnöki tisztségétől is megfosztotta. Kaili elismerte, hogy arra utasította apját, rejtse el az otthonában a későbbi házkutatások alkalmával megtalált készpénz nagy részét. A rendőrség több korrupciós bűncselekmény vádja alapján is nyomozást folytat, s közlése szerint eddig csaknem 1,5 millió eurót foglalt le a brüsszeli régióban.
A hazánk elleni információs támadássorozatot az ESI igazgatója a koronavírus-járvány idején sem függesztette fel. Közösségi oldalán a holland köztévének a magyar egészségügyet becsmérlő riportját is megosztotta, amely a betegek állítólagos ellátatlanságáról szólt. A szóban forgó felvételen az álmentő csalóként ismertté vált Németh Athina partnernője, Szeleczki Lilla festőművész is szerepelt, aki az édesanyja kórházi tartózkodásáról osztott meg hazugságokat. A film személyes ajánlásából úgy tűnik, hogy a holland riporter Knaus ismerőse.
Knaus Orbán Viktor 2015. szeptemberi kötcsei beszédét is szabadon értelmezve interpretálta. A Die Zeit írásában például így:
„Orbán 2015. szeptemberi bejelentése, hogy az »univerzális emberi jogok időszaka« most véget ért, az unió külpolitikájában is le kell, hogy csapódjon. Putyin örülhet. Le Pen is.”
Knaus az Euronewsnak adott, 2020. márciusi nyilatkozatában is átértelmezte a magyar kormányfő szavait. Akkor a nácizmus rémképével riogatta az olvasókat:
„Orbán évek óta hangoztatja, hogy az univerzális emberi jogok kora csak liberális blabla és képmutatás, és katonai értelemben vett invázióról beszél. Már hozzászoktatta az embereket a menedékkel kapcsolatos jogok felfüggesztéséhez, és most ezt a válságot a végleges megoldás (!) megvalósítására használja fel.”
Kiemelt kép forrása: ©COUNCIL OF EUROPE/PICASA