Létrehozva: 2022.12.18.

Henry Kissinger ugyanazt javasolja, mint Orbán Viktor

Tűzszünet után kezdődjenek meg a béketárgyalások!

Ideje építkezni az eddig elért stratégiai sikerekre, és ezek mentén tárgyalások segítségével el kell érni a békét – fogalmazott a legfrissebb elemzésében Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter, aki osztja Orbán Viktor álláspontját: azonnali tűzszünet után a tárgyalások hozhatják el a békét.

Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter a The Spectator című lapban szombaton publikált írását azzal indítja, hogy senki nem ment volna bele az első világháborúba, ha előzetesen minden fél tisztában van azzal, hogy micsoda pusztítást lehet okozni a másiknak – idézte a cikket az Index.

A volt amerikai külügyminiszter szerint az idei tél beköszöntével a történelmi leckék miatt fordulóponthoz érkezhet az orosz–ukrán konfliktus.

„Ideje építkezni az eddig elért stratégiai sikerekre, és ezek mentén tárgyalások segítségével el kell érni a békét” – fogalmazott Kissinger,

aki szerint a jelenlegi konfliktus egy olyan háború, amelyben két atomhatalom verseng egy hagyományos fegyverzettel rendelkező ország ellen. Ezzel egyértelművé tette: a Nyugat és Oroszország között proxyháború zajlik.

Szerinte a békefolyamatok során Ukrajnát a NATO-hoz kötné, mivel a semlegesség Kijev számára már nem opció. Továbbá Oroszországnak a február 24-e előtti vonalakig kellene visszavonulnia addig, míg a többi terület, amelyre Ukrajna is igényt tart – Donyeck, Luhanszk és a Krím – „a tűzszünet után tárgyalás tárgyát képezhetné”.

Úgy vélte, az új nemzetközi struktúrában meg kell találni Oroszország helyét, az az elképzelés, amely szétverné a háború által impotenssé tett Oroszországot hibás, hiszen akkor egy hatalmi vákuum alakulna ki a térségben rengeteg atomfegyver társaságában.

A volt amerikai külügyminiszter ugyanakkor üzent azoknak, akik „a háború által által impotenssé tett Oroszországot”  szeretnék látni: „Moszkva történelmi szerepét nem szabad lealacsonyítani”.

az első világháborúba – melyet „kulturális öngyilkosságnak” nevez – senki nem ment volna bele, ha előzetesen tisztában van minden fél, micsoda pusztítást lehet okozni a másiknak. Ezért már két évvel a konfliktus kirobbanása után, 1916-ban a vérontás befejezését szerették volna elérni egyesek, mert rájöttek: nincs olyan kompromisszum, amely nagyobb áldozatot jelentene a meggyilkolt millióknál, ezért amerikai közvetítéssel szerettek volna tárgyalni a békéről. 

Kissinger szerint a tél beköszöntével a fentebb ismertetett „fordulóponthoz” érkezhet az orosz-ukrán konfliktus, és hozzáteszi:

Ideje építkezni az eddig elért stratégiai sikerekre, és ezek mentén tárgyalások segítségével el kell érni a békét”.

A volt amerikai külügyminiszter felhívja a figyelmet: a jelenlegi konfliktus „olyan háború, amelyben két atomhatalom verseng egy hagyományos fegyverzettel rendelkező ország ellen”, ami egyértelmű utalás arra, hogy Ukrajna az Egyesült Államok és Oroszország között proxy-háború zajlik.

Donyeck, Luhanszk, Krím

A Kissinger által javasolt „békefolyamat”

Ukrajnát a NATO-hoz kötné, bárhogyan is fogalmazzunk”,

mivel szerinte a semlegesség Kijev számára már nem opció. Azt is szeretné, ha Oroszország február 24-e előtt vonalakig vonulna vissza, míg a többi terület, amelyre Ukrajna igényt tart – Donyeck, Luganszk és a Krím – „a tűzszünet után tárgyalás tárgyát képezhetné”.

A megállapodás „Ukrajna szabadságának megerősítése mellett” arra törekedne, hogy „új nemzetközi struktúrát határozzon meg, különösen Közép- és Kelet-Európa számára”, amelyben Oroszországnak „végül” helyet kellene találnia – magyarázta.

„Oroszországot nem szabad lebecsülni”

Míg egyesek Kissinger szerint „a háború által impotenssé tett Oroszországot” részesítenék előnyben, a volt amerikai politikus nem ért ezzel egyet, azzal érvelve, hogy Moszkva „történelmi szerepét nem szabad lealacsonyítani”. Oroszország szétverése hatalmas területét „vitatott vákuummal” tenné egyenlővé, ahol „egymással versengő társadalmak dönthetnek úgy, hogy vitáikat erőszakkal rendezik”, és a szomszédok megpróbálhatnak erőszakkal területet követelni, mindezt „több ezer nukleáris fegyver” jelenlétében.

A magyarok 70 százaléka szerint inkább a béketárgyalások állnának Ukrajna érdekében, nem pedig a háború folytatása – derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából.

Azt írták, politikai hovatartozástól függetlenül minden társadalmi csoportban többségi álláspont, hogy az ukránok érdekében állna a béketárgyalások megkezdése.

 

Miközben a nyugati világ egy hangos része a gazdasági háború folytatása és a fegyverkezés finanszírozása mellett érvel, a világ józanabbik fele a fegyveres harcok mielőbbi beszüntetését és a béketárgyalások megkezdését sürgeti” – fogalmaztak a közleményben, hozzátéve, hogy utóbbi a konfliktus rendezésének békés módját, s nem a jelenlegi helyzet elfogadását jelentené.

Rámutattak arra: mivel a háborút egyértelműen az ukránok szenvedik meg a leginkább, a Nézőpont Intézet azt vizsgálta, hogyan ítélik meg a magyar választók a szomszédos ország érdekét a háború árnyékában.

A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy mi állna Ukrajna érdekében, a béketárgyalások, vagy inkább a háború folytatása, mely kérdésfeltevés nem utalt sem az ukránok, sem az oroszok által teendő engedményekre.

A válaszokból kiderült, hogy tízből hét magyar választó szerint inkább a béketárgyalások megkezdését kellene sürgetnie Ukrajnának, míg a háború folytatását csak minden ötödik magyar vélte ukrán érdeknek.

Kevésbé szokványos, de annál fontosabb megállapítás, hogy a magyarok véleményét a politikai preferenciák sem befolyásolják az ügyről. A kormánypárti és kormánykritikus szavazók csaknem hasonló mértékben – 73 és 69 százalékban – vélik úgy, hogy a béketárgyalások állnának Ukrajna érdekében, míg a háborúpártiság kisebbségi álláspont – 22 és 16 százalék – mindkét táborban – írták.

A Nézőpont Intézet közlése szerint nemzeti egyetértés mutatkozik a békepártiságban. Nemcsak a legnagyobb élettapasztalattal rendelkező 70 év feletti korosztály (84 százaléka), de még a legfiatalabb 18-29 évesek több mint kétharmada (69 százalék) is úgy ítéli meg, hogy inkább a béketárgyalások állnak Ukrajna érdekében. A háborúpárti hangok nem győzték meg a brüsszeli fősodor álláspontjára általában nyitottabb fővárosiakat sem, 69 százalékuk szerint az ukránoknak inkább a békére kellene törekedniük – összegzett az intézet.

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása november 28-30. között ezer ember telefonos megkérdezésével készült – olvasható a közleményben.

 

Ez is érdekelhet

origo.hu

Csodálatosan néz ki 66 évesen is a Krokodil Dundee szépsége - fotók

origo.hu

Drámai bejelentés: komoly lépésre szánta el magát Oroszország a NATO bővítése miatt

metropol.hu

Fésűs Nelly: „Igen! A hír igaz. VÉGE!”

hirtv.hu

Német védelmi miniszter: nem szabad beleesni Putyin csapdájába

ripost.hu

Angyali üzenetet hoz a március: ez a 3 csillagjegy pénzhez jut

hirtv.hu

A Bëlga egy számának sorával üzent Bayer Zsolt a gyalázkodó DK-soknak + videó

origo.hu

Csuti elmondta, honnan kapta a gúnynevét

lakaskultura.hu

Trendjelentés 2024-re: különös szempontok jönnek a lakberendezésben

origo.hu

Így csökkentsük felére a kert költségeit ( hirdetés)

ripost.hu

Hoppá! Már nincs egyedül Nemazalány

ripost.hu

Újabb milliomosa van Magyarországnak: valaki ismét elvitte az ötöslottó főnyereményét

vg.hu

Hírlevelünk megkönnyíti a befektetői döntéshozatalt, gyorsjelentést nyújt az amerikai, európai és kínai piacokról

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek

POLITIK

Ezek lesznek az új gyermekvédelmi törvénycsomag legfontosabb változásai

POLITIK

Neonácik életveszélyesen megfenyegették a XII. kerület alpolgármesterét

POLITIK

Ezer traktor Brüsszel utcáin, a gazdák haragja eléri az EU központját

POLITIK

Páratlan luxusingatlanba költöznek Gyurcsányék, csak az előleg 500 millió

POLITIK

Légi úton küldenek az amerikaiak segélyt Gázába

POLITIK

Tűzszünet Izrael és a Hamász között?

POLITIK

Donald Trump háromszor is győzött az előválasztás új fordulóiban

POLITIK

Az osztrákok 98 százalékban orosz gázt használnak