Guruló dollárok: csak blöff volt, hogy a diaszpórában élő magyarok adták össze a pénzt

Márki-Zay Péter a Vásárhelyi Televízió Időben című műsorának vendége volt november 30-án, és a külföldi kampányfinanszírozás kapcsán azt mondta, Korányi Dávid

„énnekem elküldött hát most meg nem mondom valamilyen Blue nevű adománygyűjtő oldalnak például egyoldalas kivonatát, és volt olyan nap, amikor az elszámolás mittudomén hetente történik, és volt olyan sor, ahol hatszáznegyvennyolc adomány 18500, nem tudom hány dollár érkezett. Tehát volt olyan egyetlenegy nap, amikor hatszázötven adomány érkezett hozzájuk. Tehát nyilvánvalóan nem tizenegy adományozó volt”

– magyarázta a baloldal volt kormányfőjelöltje.

Arra, hogy az Action for Democracy Amerikában ottani magyaroktól gyűjtött-e adományokat, Márki-Zay szerint „Korányi Dávidnak kell válaszolni”. Továbbá „azt, hogy a DatAdat itt nálunk nekünk a mi megbízásunkból is, és elsősorban nekünk szolgáltatásokat végzett ebben a kampányban erről természetesen a DatAdat örömmel áll rendelkezésre és ad válaszokat”.

Vagyis ezekben a kérdésekben a politikus másokra hárítja a felelősséget.

Kijelentette viszont: „mi a teljes kampányelszámolásért feleltünk az MMM szempontjából és csak az MMM pénzeiről, és rendkívül büszke vagyok arra, hogy kiharcoltuk, hogy a titkosszolgálati jelentést hozzák nyilvánosságra, és senki másnak a magyar politikatörténetben nincs ilyen bizonyítványa, hogy a magyar titkosszolgálat hosszas, több hónapos nyomozás után fillérre pontosan azt találta, amit mi hónapokkal ezelőtt bejelentettünk.”

Érdemes felidézni: amikor Márki-Zay Péter augusztus végén a Magyar Hang podcastjában az Egyesült Államokból érkezett pénzekről beszélt, tényként állította, hogy azokat a diaszpórában élő magyarok körében gyűjtötte össze az Action for Democracy (A4D) nevű civil szervezet.

A HVG360-nak októberben nyilatkozva úgy emlékezett: 1,86 milliárd forint érkezett az USA-ból. Ehhez képest most már több, mint három milliárd forintnak megfelelő dollárról van szó.

Az adományozókról Korányi Dávid november 22-én a Telexnek kijelentette: csak a diaszpórában élő magyaroktól fogadtak el támogatásokat a kampányra. Az adománygyűjtő oldalon elkérték az útlevél számát, és a formátum alapján ellenőrizhették, van-e magyar állampolgársága a támogatónak. Javarészt évekkel, évtizedekkel ezelőtt kiköltözött magyarok adtak mikroadományokat – közölte az A4D vezetője.

Rákay Philip leleplező videója után Korányi november 28-án ismét nyilatkozott a Telexnek, és azt fejtegette, a videóban bemutatott felület csak egyike volt az adománygyűjtő oldalaknak, az Action for Democracy honlapja mellett az ActBlue és az Action Network felületén, valamint a magyartavasz.hu nevű oldalon keresztül is sokan iratkoztak fel és küldtek adományt.

A Rákay által mutatott oldalon valóban nem kell megadni útlevélszámot – ismerte el Korányi, és úgy magyarázkodott: az útlevélszámot kérő donációs oldal a régi honlapon működött, ami már nem elérhető április óta, de informatikusai előkeresik a tavaszi verziót, ám azt csak később tudja elküldeni. Megjegyezte ugyanakkor: nincs olyan törvényi előírás, amely alapján ellenőrizniük kellene a támogatók állampolgárságát, ez csak egy „extra gesztus” volt a részükről.

A Korányi és most már Márki-Zay által is emlegetett adománygyűjtő oldal az ActBlue, amely baloldali nonprofit szervezetek, demokrata jelöltek és progresszív csoportok támogatására szolgál, kampánya során használta például Hillary Clinton és Joe Biden is.

Az összes pénz bement egy nagy zsákba – fogalmazott májusban Márki-Zay az Egyesült Államokból a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) számlájára érkező milliárdos nagyságrendű támogatás sorsát illetően. Aztán a tiltott kampányfinanszírozás beismerésétől novemberre eljutott a totális önellentmondásig, amikor is már azt állította: a pártok képviselői ott voltak a kampányközpontban, „minden egyes nap vigyáztak arra, és őrizték azt, hogy hozzájuk semmilyen támogatás az MMM-től ne juthasson”.

Kezdetben még egyetlen közös zsákot emlegetett Márki-Zay Péter, ahonnan minden felmerülő költséget kifizettek, később árnyaltabbá vált a kép, a végén pedig már azt fejtegette, hogy az MMM számlájáról nem kerülhetett pénz a baloldali pártokhoz – idézi fel az Origo.hu. A lap összegyűjtötte a volt kormányfőjelölt a témában tett ellentmondó nyilatkozatait.

Emlékeztettek rá: augusztusban Máki-Zay a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjában vagy elszólta magát, vagy tudatosan tett említést arról, hogy a baloldalhoz Amerikából hatalmas összegek áramlottak a választási kampány idején, és még azt követően is.

„Még június közepén is érkezett több száz millió forintos támogatás az Egyesült Államokból. Ennek a segítségével tudtuk kifizetni a kampány utolsó számláit” – mondta a baloldal volt kormányfőjelöltje. Ekkor említést tett arról is, hogy a támogatások több donortól érkeztek az Action for Democracy nevű szervezeten keresztül. Mint tudjuk, a szervezet vezetője Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök egykori, Karácsony Gergely főpolgármester jelenlegi tanácsadója, Korányi Dávid.

A nyilatkozat után Márki-Zay Pétert rendszeresen faggatták a tengerentúlról érkező dollárokról, hiszen a hatályos jogszabályok szerint a politikai pártok nem fogadhatnak el külföldi pénzeket.

A Mediaworks felhívta a figyelmet arra az interjúra, amelyet a politikus még májusban adott nekik. Ebben Márki-Zay az Action for Democracy és az amerikai támogatás említése nélkül a kampánypénzek felhasználásáról beszélt. A következőket mondta: „volt egy központi pénzügyi csapat, az összes pénz bement egy nagy zsákba, egy számlára, és abból mentek a kifizetések. Hogy most melyik, fillérre pontosan, (…) azt lehetetlen megmondani. Azt lehet megmondani, hogy azt a hárommilliárdot mire használtuk fel, vagy az abból ránk jutó nem tudom egymilliárdos részt. Azokat a számlákat kutatásra, újságszerkesztésre, újságnyomtatásra, kézbesítésre és a többi használtuk fel.”

Arra a kérdésre, hogy volt-e a hat baloldali pártnak közös számlája, és emellett létezett-e az MMM számlája, Márki-Zay így válaszolt: „nem. Volt egy MMM-es számla, ami a központi kampánynak a működtetését szolgálta, természetesen ebből voltak jelöltek, akiket támogattunk, voltak kiadványok, amiket támogattunk, gépjárművek, bömbis autók úgymond, tehát ezek a…, vagy robocallhívások, IVR-kampányok, és a többi”.

Tehát szó sem volt a Mindenki Magyarországa Mozgalom kampányának és a választási kampánynak a gondos szétválasztásáról, pénzügyi elszigeteléséről. „Egy zsák volt” – ez maga a tiltott kampányfinanszírozás.

Azonban Márki-Zay szeptemberben már merőben másként emlékezett vissza az eseményekre. „Senki ne gondolja azt, hogy mi pártokat finanszíroztunk, pártként viselkedtünk és a párfinanszírozás szabályai vonatkoztak volna ránk. Nem” – jelentette ki. Majd azt fejtegette: „amit mi folytattunk, többek között az Action for Democracy támogatásával, az pedig egy, a magyar kultúra megváltoztatásáért folyó kampány. Amiben az euroatlanti elkötelezettségünk is ott van, és amibe belefért a migránsszámláló is természetesen, meg belefért a háborúellenes plakátjaink is, hiszen ezek mind a magyar kultúra megváltoztatására vonatkoztak. Részben érintették azt a népszavazást, amelynek szintén ebben az időszakban volt a kampányidőszaka.”

Arra a nagyon fontos kérdésre, miszerint a külföldről érkező pénzekből fizettek-e a DatAdatnak, a válasza egyértelmű volt: „Egészen biztos vagyok benne”.

Ez azért lényeges, mert a Bajnai Gordon volt kormányfő és a Ficsor Ádám egykori titokminiszter érdekeltségébe tartozó cégcsoport bonyolította az egész baloldal kampányát. Vagyis, ha ment pénz a DatAdathoz, az bizonyosan a baloldali pártok kampányát szolgálta. Márpedig ment, hiszen a parlament nemzetbiztonsági bizottsága nemrég nyilvánosságra hozta azt a beszámolót, amely tartalmazta azt is, hogy az MMM az 1,85 milliárd forintból 1,4 milliárdot utalt tovább Bajnaiéknak.

Márki-Zay Péter november 22-i sajtótájékoztatóján pedig már az is kiderült, hogy a külföldi támogatásokért cserébe egyebek mellett megígérték, hogy kormányra kerülve csatlakoztatják hazánkat az Európai Ügyészséghez és kiutasítják az „orosz kémbankot”. Vagyis a külföldről érkező milliárdoknak meg lett volna az áruk.

Ekkor a volt miniszterelnök-jelölt már azt állította, akkurátusan ellenőrizték minden fillér kifizetését. „Kínosan vigyáztunk arra, hogy minden egyes törvényi előírást betartsunk. Erre megjegyzem, a pártok is vigyáztak. Ha pártfinanszírozás történt volna, akkor annak büntetése a pártokat terhelte volna és nem az MMM-et. Éppen ezért a pártok képviselői ott voltak a Hold utcában, a kampányközpontban. Minden egyes nap vigyáztak arra, és őrizték azt, hogy hozzájuk semmilyen támogatás az MMM-től ne juthasson” – fejtegette Márki-Zay.

Beszélt arról is, hogy „az Action for Democracy minden egyes támogatójától a magyar útlevelének a számát kérte el, és ellenőrizte, tehát csak magyar állampolgároknak a pénze került az MMM-hez”. Csakhogy azóta kiderült, hogy az Action for Democracy kampány idején működtetett honlapja nem is tartalmazott útlevélszám-rubrikát, vagyis nem igaz, hogy csak magyarok tehettek felajánlásokat.

Amint arról beszámoltunk, a történtek miatt az Állami Számvevőszék is vizsgálódik, és közzé tette azokat az űrlapokat, amelyekre a baloldali választási összefogás hat pártjának és Márki-Zay Péternek válaszolnia kell a kampányfinanszírozással kapcsolatban. A válaszokból kirajzolódhat a guruló dollárok útja, továbbá fény derülhet a DatAdattal való együttműködés részleteire is.

Nyilvánosságra hozta az Állami Számvevőszék azokat az űrlapokat, amelyekre a baloldali választási összefogás hat pártjának és Márki-Zay Péter volt miniszterelnök-jelöltnek válaszolnia kell a kampányfinanszírozással kapcsolatban. A válaszokból kirajzolódhat a guruló dollárok útja, továbbá fény derülhet a DatAdattal való együttműködés részleteire.

A 2022. évi országgyűlési választások kampányköltségeire fordított pénzeszközök elszámolásának ellenőrzését övező fokozott közérdeklődésre tekintettel közzétesszük az Egységben Magyarországért ellenzéki összefogáshoz tartozó pártok vezetőinek, illetve a Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetőjének, Márki-Zay Péternek küldött adatbekérés egyes űrlapjait – közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ), hozzáfűzve, vizsgálatuk azon pénzeszközök esetleges kampánycélú felhasználását, annak körülményeit kívánja tisztázni, melyet a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) külföldi szervezettől kapott.

A számvevőszék honlapjáról elérhető űrlapok szerint a választási összefogásban részt vevő pártoknak – DK, Momentum, Jobbik, MSZP, LMP, Párbeszéd – nyilatkozniuk kell arról, hogyan működött a kampánytanács, külön kitérve a finanszírozási kérdésekre.

Válaszokat vár az ÁSZ az alábbi kérdésekre is

A delegált tagok jogosultak voltak-e kifizetés elrendelésére a kampánytevékenységre fordítandó pénzek tekintetében? Amennyiben a pártjuk által delegált személyek ilyen jogosultsággal nem rendelkeztek/nem kizárólag ők rendelkeztek, kérjük, nevezze meg, hogy ilyen jogosultság melyik részt vevő szervezet delegáltjait illette meg. „Kérem, erősítse meg, hogy pártjuk helyett, illetve annak érdekében, vagy a pártjukkal közösen az MMM szervezett-e választási kampánytevékenységet.” „Kérem, nyilatkozzon arról, hogy pártjuk helyett, illetve annak érdekében vagy a pártjukkal közösen a kampány lebonyolítása során a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadást finanszírozott-e az MMM.”

„Kérem, nyilatkozzon arról, hogy a pártjuk helyett, illetve annak érdekében vagy a pártjukkal közösen a közös lista, a közös listán induló jelöltek népszerűsítése érdekében az MMM rendelte meg és finanszírozott-e kampányeszközöket, például óriásplakátokat, szórólapokat, Facebook/YouTube-hirdetéseket, robocall hívásokat, sms-kampányt, kampányrendezvény lebonyolítására szolgáló helyiség bérletét.”

„Kérem, nyilatkozzon arról, hogy amennyiben az MMM a pártjuk helyett, illetve annak érdekében, vagy a pártjukkal közösen finanszírozott kampánytevékenységet, akkor ezen kampánytevékenységekhez kapcsolódó kiadások hogyan jelennek meg a Magyar Közlönyben a pártjuk által nyilvánosságra hozott kampányelszámolásban.”

„Megerősíti-e, hogy a pártjuk természetes személyek adatait tartalmazó adatbázist engedett át a Datadatnak?” „Kérem nyilatkozzon a tekintetben, hogy volt-e tudomásuk arról, hogy az MMM által a Datadatnak »átengedett« adatbázisban szereplő adatokat a Datadat milyen célra, milyen szolgáltatás nyújtására használta fel.”

A Márki-Zay Péternek szintén tájékoztatnia kell a számvevőszéket arról, hogy a közös listát állító hat párt helyett, illetve azok érdekében vagy a hat párttal, vagy azok valamelyikével együtt az MMM szervezett-e választási kampánytevékenységet, s ha igen, pontosan meg is nevezni ezeket, illetve beszámolva róla, finanszírozta-e a kiadásokat az MMM.

„Kérem, nyilatkozzon arról, hogy a közös listát állító hat párt helyett, illetve annak érdekében vagy a hat párttal, vagy azok valamelyikével együtt az MMM által szervezett közös ellenzéki választási kampánytevékenységek hogyan jelennek meg az MMM honlapján megjelentetett pénzügyi elszámolásában?”

„Kérem tájékoztatását a tekintetben, hogy az MMM mint egyesület milyen célból, milyen feltételekkel adta át az általa összegyűjtött 50-200 ezres nagyságú adatbázisát a Datadatnak. A Datadat milyen szolgáltatást vállalt az átengedett adatbázis felhasználása kapcsán.” „Kérem tájékoztatását a tekintetben, hogy az MMM rendelkezett-e hozzájárulással az adatbázisban szereplő természetes személyek részéről adataik harmadik félnek történő átadására kampánycélú felhasználás érdekében.”

Windisch László, az ÁSZ elnöke azt mondta, meg kell vizsgálni, hogy egy esetleges jogi trükk elegendő-e ahhoz, hogy ne pártként tekintsünk az egyébként pártnak tűnő és cselekvő mozgalomra. A baloldal volt miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter ugyanis többször is arra hivatkozott, hogy szervezete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom nem párt, így nyugodtan elfogadhat külföldről támogatást – hangzott el el az M1 Híradójában.

„Ez nem pártpolitikai vagy kampánytámogatás”

 – jelentette ki a Telexnek a magyar baloldal kampányát támogató amerikai pénzekről Korányi Dávid. Az Action for Democracy ügyvezető elnöke közölte:

„Nem a CIA által vezérelt gyíklények pénzéről van szó, hanem magyar diaszpórában élő állampolgárok donációjáról.”

Azt Karácsony Gergely New Yorkban élő –, a botrány kirobbanása után a főpolgármester főtanácsadói posztjáról távozni kényszerülő – NGO vezető is elismerte az interjúban, hogy az időzítés nem volt véletlen, de szerinte ők csak egy kultúraváltoztató kampányt támogattak Magyarországon, aminek valójában nem volt köze a pártpolitikához.

Márki-Zay Péter mozgalma a választási kampányban csaknem kétmilliárd forintot kapott az Egyesült Államokból. A pénzeket az Action for Democracy nevű szervezet gyűjtötte össze, állítólag mikroadományokból.

Jelentős, ismeretlen eredetű összegekért hirdeti a kormányellenes tartalmait a Márki-Zay Péterhez köthető médiacsoport.

A Mindenki Magyarországa Mozgalom alapító elnöke még kedden is azt állította: nem történt törvénysértés, de – ahogy fogalmazott – külföldi támogatást elfogadni egy politikai szereplőként tevékenykedő mozgalom esetében sem elítélhető, mert az Egyesült Államok Magyarország szövetségese.

Márki-Zay Péter hangsúlyozta:

„Mi hiszünk abban, hogy a szövetségeseinktől támogatást elfogadni sem Rákóczi, sem Kossuth, sem az 56-osok, sem a 89-90-esek, sem az Európai Unió mai magyar tagjai esetében nem elítélhető erkölcsileg.”

„A több kampányt is látott ellenzéki politikusok közül ki gondolhatta komolyan azt, hogy mindezt az MMM saját zsebből ki tudja fizetni?”

– hétfői írásában még a baloldali 24.hu is ezt a kérdést tette fel.

A portál arra hívta fel a figyelmet, hogy az SMS- és Facebook-hirdetések, az óriásplakátok és az ellenzéki kampányközpont bérlésének költségei is az MMM kasszájából valósulhattak meg.

A baloldalt irányító Gyurcsány Ferenc többször is azt állította: nem volt tudomása külföldi kampánypénzekről. Később az ellenzék több pártja is beleállt a tagadásba. Egyedül az LMP társelnöke, Ungár Péter nevezte életszerűtlennek a pénzgyűjtést, azt pedig aggályosnak tartja, hogy a pénzből kik és hogyan részesülhettek.

A guruló dollárok ügyben végül nyomozás indult pénzmosás és sikkasztás gyanúja miatt, de a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság mellett már az Állami Számvevőszék is vizsgálja a Márki-Zay Péter mozgalmának nyújtott amerikai támogatást.

Erről Windisch László beszélt a Mandinernek. Az Ász elnöke közölte:

„Meg kell nézni, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom által folytatott tevékenység mennyiben tekinthető a hatpárti együttműködésnek juttatott támogatásnak. Illetve egy esetleges jogi trükk elegendő-e ahhoz, hogy ne pártként tekintsünk az egyébként minden más vonatkozásban pártnak tűnő, pártként cselekvő, frakció­alakítást belengető, képviselőjelöltek mellett agitáló mozgalomra” – tette hozzá.

Ha nem, úgy kénytelen lesz az ÁSZ a pártokra vonatkozó szabályozást alkalmazni Márki-Zayék szervezetére is.

Korábban Kocsis Máté azt mondta, hogy az ország szuverenitását súlyosan sértő cselekményekről és tranzitakciókról van szó a guruló dollárok ügyében, amelyekről joga van tudni a teljes magyar nyilvánosságnak. A Fidesz frakcióvezetője közölte: az ügy súlyára tekintettel kezdeményezte a 2051-ig titkosított jelentés feloldását, amit a Nemzetbiztonsági Bizottságnak készítettek a szakszolgálatok.