Globális az energiaválság

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) éves beszámolója szerint jelenleg egy rendkívül mély és összetett globális energiaválsággal kell megküzdenie a világnak, amelyből nehezen képzelhető el visszaút a korábbi állapotokhoz. A válság kiindulópontja Európa ugyan, de a hatásai messze túlmutatnak a kontinensen. Ahogy gyakran, most is a legszegényebb és legkiszolgáltatottabb országok vannak a leginkább veszélyben. A válság nem az orosz–ukrán háborúval kezdődött, de az jelentősen mélyítette – derül ki az elemzésből.

Alapvető változásokat hozhat a jelenleg is dúló energiaválság, akár egy globális szintű geopolitikai átrendeződés elindítója is lehet. A Párizsban működő szervezet arra figyelmeztet, hogy a koronavírus-járvány, majd az azt követő ukrajnai háború világszerte átrendezte az energiakereskedelmet, ugyanakkor a legkomolyabb sokkhatások még hátra lehetnek.

Az Európai Unió saját magát hozta elképesztően nehéz helyzetbe azzal, hogy energiaszankciókon keresztül próbál hatást gyakorolni Oroszországra.

A gáz ára közel hatszorosára növekedett, és több országban jelentős ellátási problémákra is lehet számítani. Ugyanakkor nem csupán Európa viselni majd ennek a következményeit. Számos fejlődő és nettó energiaimportőr ország figyeli szorongva az eseményeket. Ahogy az lenni szokott, a szegények és kiszolgáltatottak lehetnek a válság legnagyobb vesztesei az Oroszország és Európa közötti energiaháborúnak a következő években.

Az OECD éves előrejelzése arról számol be, hogy a világgazdaság jövőre lényegesen lelassul, és ez alól a válság nyertesének számító Egyesült Államok sem vonhatja ki magát, gazdasága számára szintén igen borúsak a kilátások (jövőre mindössze 0,5%-os növekedés várható).

Amellett, hogy a nyugati világ várhatóan sokat veszít versenyképességéből, előfordulhat, hogy a transzatlanti kapcsolatok is megsínylik a ránk váró éveket. Emlékezhetünk, az elmúlt időszakban többen, köztük Emmanuel Macron francia elnök is felemelte a szavát az Egyesült Államok protekcionista gazdaságpolitikája miatt.

A francia elnök úgy fogalmazott: „A mély barátság jegyében üzenjük az amerikaiaknak és a norvégoknak: nagyszerűek vagytok, elláttok minket energiahordozókkal, de az nem fog sokáig menni, hogy saját, belső piacotokhoz képest négyszeres áron kínáljátok ezt.  A barátság nem ezt jelenti.”

Súlyos, szinte megoldhatatlan problémát jelent az orosz energiahordozókról való leválás, ami könnyen tragédiába torkollhat, ha számításba vesszük, hogy akár több százezer ember is fűtés nélkül maradhat a télen.

Ráadásul elemzők figyelmeztetnek arra is, hogy az eltávolodás az orosz függőségtől máris számos országot taszíthat Kína karjaiba, mely a „tiszta energiára” való átállásban és az innovációban jelenleg köröket ver a Nyugatra.

A helyzetet összegezve elmondható, hogy az alkalmazkodás sebessége döntő faktor lehet az egyre inkább kiéleződő versenyben. Nagy kérdés, hogy Európa képes lesz-e felismerni valódi érdekeit, és adott esetben korrigálni ballépéseit.

Novemberben meghaladta a napi egymillió hordót, ezzel rekordot döntött az Indiába irányuló orosz kőolajexport. Az indiaiak ráadásul 56–60 dollár közötti árat fizetnek az orosz olajért, ami az ársapka alatt van. Oroszország időközben közölte, hogy a brüsszeli szankciók miatt csökkentheti az olajkitermelést. Szakértők szerint egy ilyen lépés világszintű áremelkedést okozna – számolt be az M1 Híradója.

A 95-ös benzint 570 forintnak megfelelő rúpiáért tankolják a világ egyik legnépesebb városában, a 13 millió lakosú Mumbaiban. Minden eddigi rekordot megdöntött az orosz kőolajimport Indiában: november végén meghaladta a napi egymillió hordót. Ez februárhoz képest mintegy hatszoros emelkedés. Ráadásul kevesebb, mint 60 dollárt fizetnek egy hordóért, így az olajársapkát még csak alkalmazni sem kell Indiában. Sőt, a delhi kormány jelezte: az energiabiztonság érdekében tovább fogja növelni az orosz olaj behozatalát.

Szakértők szerint az európai olajembargó kedvező helyzetbe hozta azokat az országokat, amelyek nem csatlakoztak az Oroszország elleni szankciókhoz.

Az orosz olajvezetékek azonban nem érnek el Indiáig, ezért hajón kell szállítani a nyersanyagot. Az európai fuvarozók azonban hétfő óta nem szállítanak orosz olajat, ami fennakadásokat okozhat az ellátási láncban. Oroszország meg is kezdte egy tankerhajókból álló flotta felállítását, hogy pótolhassa a kieső tankereket. Problémát jelenthet a biztosítóvállalatok európai korlátozása is. A brüsszeli szankciók ugyanis tiltják az európai cégeknek, hogy biztosítást kössenek a teherhajókra és azok rakományaira.

„Ha kiesnek az európai és amerikai biztosítók, akkor a kormányzatnak kell vállalnia a kockázatot. Nem hinném, hogy Indián vagy Kínán kívül erre más kormányzatok hajlandók lennének, ezért Oroszországon múlik, hogy mekkora részt vállal a kockázatból” – mondta Szujan Hajra, az Anand Rathi Securities befektetési vállalat elnöke.

Oroszország nem zárja ki, hogy a brüsszeli szankció miatt csökkenti a kőolajkitermelést – erről az orosz miniszterelnök-helyettes beszélt kedden. Szakértők szerint egy ilyen lépés világszintű áremelkedést okozna. Alekszandr Novak szerint

nagy a kereslet a világban az orosz olajra, és bár az ellátási láncban komoly átrendeződés jöhet, Oroszországnak nem okoz hosszú távon gondot a kitermelt kőolaj értékesítése.

Az élelmiszer- és energiapiac átpolitizálása ellen szólalt fel Kína képviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsán, New Yorkban. „A jelenlegi élelmiszer- és energiaválság nem a termelés és kínálat oldalán, hanem az ellátási láncban felmerülő probléma, mert a nemzetközi együttműködés megszakadt. Kína határozottan elutasítja az élelmiszer- és energetikai kérdések átpolitizálását és fegyverként való használatát” – mondta a Keng Suang (Geng Shuang) kínai diplomata.

Ezalatt átadták az Oroszországot Kínával összekötő földgázvezeték egy újabb szakaszát Kína egyik keleti tartományában. A 750 kilométer hosszú szakaszt a tervezettnél hat hónappal korábban adták át, évi 19 milliárd köbméter földgáz szállítását fogja biztosítani.

Kína a gyenge kereslet és a kis finomítói árrés miatt olyan mélyen diszkontált áron vásárolja az ESPO típusú orosz könnyű nyersolajat, amilyenre hónapok óta nem volt példa, és bár a finomítók által fizetett ár meghaladhatja a nyugati országok által bevezetett árplafont, nem törődik vele, a korábbi üzletmenetet folytatja Oroszországgal – jelentette szerdán a Reuters iparági szakértőkre hivatkozva.

A nyugati államok hordónkénti 60 dolláros árplafonja hétfőn lépett hatályba, így próbálják akadályozni Oroszországot ukrajnai katonai műveletének finanszírozásában – emlékeztetett a hírügynökség.

Kína, az orosz olaj – ezen belül is az ESPO – egyik legnagyobb importőre, de nem követi a nyugati országok által meghatározott árplafont. A kereskedők közlése szerint a két ország az eddig szokásos üzletmenetet fogja folytatni.

Az orosz Távol-Keleten megtermelt ESPO-t a földrajzi közelsége és amiatt kedvelik a kínai olajiparban, mert a finomítás során a legnagyobb hozzáadott értéket lehet vele elérni.

Peking „zéro-COVID” egészség- és gazdaságpolitikája azonban gyengítette az ország gazdaságát, és visszaesést okozott nyersolaj iránti igényében is.

A Reuters forrásai szerint az alacsony kereslet miatt egy decemberi szállítmányt a februári ICE Brent nyersolaj árához képest is hat dollárral alacsonyabb áron adtak el.

A hatdolláros kedvezmény azt jelenti, hogy Kína hordónként 68 dollárért vásárolhatja az orosz olajat, amely nyolc dollárral még így is magasabb, mint a nyugati árplafon. Az egyik független finomító vezetője azt mondta erre:

„az üzemeket nem érdekli az árplafon, csak a számok számítanak, és az, hogy mekkora lesz a nyereség”.

A Brent ára kedden 80 dollár alá csökkent, ami január óta a legalacsonyabb szint. A kereskedők szerint az ESPO alacsony ára hamarosan még több kínai vevőt vonzhat, miután azt remélik, hogy a járványügyi korlátozások lazítása miatt a kínai gazdaság is gyors bővülésnek indul.

Viktor Kurilov és Jorge Leon, a Rystad Energy elemzői viszont kedden azt írták: „Várható, hogy az orosz nyersolaj bizonyos vásárlói a következő hetekben óvatosak lesznek, amíg az ilyen kereskedelem jogi következményei világosabbakká nem válnak”.

„Az árplafon bevezetésével Kína, India, Törökország kedvezőbb alkupozícióra tett szert”

– tették hozzák az elemzők.

Kínában az ESPO olajnak is egyre nagyobb versenyben kell helytállnia főleg az olcsó iráni olajjal szemben, amely a múlt héten 10 dollárral volt olcsóbb a Brent olajnál. A Vortexa Analytics tartályhajók nyomon követésére specializálódott vállalat adatai szerint az iráni olaj kínai importja novemberben 4,7 millió tonnával havi rekordot dönthetett.