Honvédelmi miniszter: Már 2023-ban elérik a GDP két százalékát a védelmi kiadások, folytatódik a haderőreform

Magyarország katonai kiadásai a vállaltnál egy évvel korábban elérik a GDP két százalékát – idézik Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztert a tárca szerdai közleményében.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerdán arról beszélt, hogy a jövő évi költségvetésben Magyarország katonai kiadásai elérik a NATO által elvárt GDP-arányos 2 százalékot, amire a honvédelmi alap is garanciát jelent.

A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország 2017 óta Közép-Európa egyik legjelentősebb haderőfejlesztési programját hajtja végre, amelynek időszerűségét és jelentőségét a migrációs válság és a koronavírus-járvány után az Ukrajnában zajló háború is hangsúlyozottan igazolja.

A honvédelmi alap jelenti a garanciát arra, hogy a Magyar Honvédség az ország védelméhez szükséges minden eszközt beszerezhessen és visszaadja a magyar katonák megbecsülését. Az alap segítségével a Magyar Honvédség a jövőben sokkal nagyobb hangsúlyt helyez majd a kutatás-fejlesztésre és innovációra, a nemzeti védelmi ipar újjáalakítása pedig tovább erősíti az ország gazdaságát – mondta.

A miniszter szólt arról is, hogy

a Honvédelmi Minisztérium (HM) 2023-ban – a NATO előírásainak megfelelően – a védelmi kiadások több mint 20 százalékát fejlesztésekre fordítja.

A HM közlése szerint a miniszter kiemelte: a magyar kormány továbbra is nemzetstratégiai célnak tekinti, hogy a változó világ kihívásainak megfelelő, ütőképes, komoly elrettentő erőt felmutatni képes, bátor, innovatív és high-tech hadsereget építsen.

A miniszter szerint jövőre három fő területre kell koncentrálniuk:

a katonák egyéni és műveleti felszerelésének fejlesztésére és beszerzésére, a meglévő beszerzéseknek a Magyar Honvédség eszközparkjába történő integrálására, valamint az új csapásmérő technológiák rendszerbe állítására.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint a védelmi innováció Magyarország nemzeti biztonsági érdeke, mivel csökkenti az importfüggőségét, növeli az ellátásbiztonságot és képes korszerűsíteni a rendszeresítésre kerülő védelmi eszközöket, ezzel növelve a haderő hadrafoghatóságát.

A tárca vezetője szólt arról is, hogy a haderőfejlesztés folytatásával Magyarország tovább erősíti pozícióját a NATO-n belül. Emlékeztetett: 2022-ben a Magyar Honvédség Gripenjei négy hónapon át védték a balti légteret, a koszovói KFOR-missziónak az utóbbi egy évben magyar parancsnoka volt, az orosz-ukrán háború nyomán létrehozott négy új harccsoport egyike pedig Magyarországon, magyar vezetéssel jött létre.

A magyar honvédség kézifegyver-állományát cseh licensz alapján készülő kézifegyverekkel cseréljük le – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf csütörtökön Kiskunfélegyházán.

A honvédelmi miniszter hivatalos közösségi oldalára feltöltött videóban a politikus kijelentette, hogy „az átfegyverzés – ahogy sokan látjuk és tudjuk – meg is történt”.

A kézifegyvereket vegyesvállalati formában fogják gyártani, nemcsak a magyar honvédség számára, de a nemzetközi piacra is – fogalmazott a miniszter, aki szerint ez nagyon fontos lépése a magyar haderő fejlődésének és a magyar védelmi ipar fejlesztésének.

A politikus kiemelte: elkötelezett híven annak, hogy Magyarország ne pusztán eszközöket vásároljon, hanem az eszközszállítóktól való függés csökkentésének érdekében többek közt munkahelyeket, adóbevételt, innovációs lehetőséget, innovációs platformot teremtsen.

A cseh Colt CZ Group csütörtökön jelentette be, hogy kézifegyvergyártó közös vállalatot alapít Magyarországon. A vállalkozás a magyar fél által biztosított és a legmodernebb technológiával felszerelt üzemegységben működik majd.

Újszerű megközelítésre és hazai innovációkra van szükség a haderőfejlesztésben – erről beszélt az M1-en a védelmi innovációért felelős miniszteri biztos. Porkoláb Imre elmondta, ennek a koordinálására jött létre a Védelmi Innovációs Kutatóintézet. Hozzátette: jól halad a haderőreform, mivel a kormányzat időben döntött ennek végrehajtásáról.

Jó úton halad, és kellő időben kezdődött el a magyar haderőreform – mondta az M1 stúdiójában Porkoláb Imre dandártábornok. A védelmi innovációért felelős miniszteri biztos úgy fogalmazott: bár magyar gyártású fegyvereket viszonylag kis számban használ a honvédség, ezekből egyre többet szeretnénk gyártani. Erre egyrészt azért is nagy szükség van, mert a világban az új eszközök túl sokba kerülnek, másrészt jelentős időt vesz igénybe a beszerzésük. A magyar gyártók pedig várják az új lehetőségeket, így segítve ezzel a haza szolgálatát. Többek között ezért hozta létre a Honvédelmi Minisztérium a Védelmi Innovációs Kutatóintézetet.

„Egyrészt létre kell hozni olyan rendszereket, amelyekben úgynevezett inkubátorokat hozunk létre, vagyis az ötletektől segítünk az embereknek eljutni odáig, hogy egy prototípust létre tudjanak hozni. Ez elsősorban az innovációnak az első folyamata. Aztán azoknak, akik már rendelkeznek ilyen prototípusokkal, segítenénk technologizálni, tehát

megpróbálnánk itthon tartani a gyártást bizonyos eszközökben, hogy ne vigyék ezeket külföldre”

– mondta Porkoláb Imre dandártábornok, aki hozzátette, ez egy rendkívül technikaigényes feladat, létre kell hozni idehaza olyan gyárakat, amelyek képesek legyártani ezeket a termékeket.

Az ukrajnai válság tanulságai kapcsán kijelentette: tanulni kell ezekből a helyzetekből. Egy jó krízisből mindig le kell vonni a tapasztalatokat.

„Én úgy gondolom, hogy a magyar haderő ebben is jó, hiszen már most elkezdtük feldolgozni ennek a konfliktusnak a tapasztalatait, és elkezdtük beépíteni a haderőfejlesztésbe olyan módon, hogy esetleg változtassunk is picit az irányokon” – tette hozzá. 

Szalay-Bobrovniczky Kristóf, honvédelmi miniszter, a várpalotai lőszergyár beindítása kapcsán elmondta:

Négy négyzetkilométeren fognak ott építeni körülbelül 200 embernek munkát adó robbanóanyag és lőszergyár komplexumot, és az ehhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési részlegeket.

A Rheinmetall várpalotai lőszergyárban várhatóan 2–3 éven belül kezdődik meg a termelés.

Magyarországon jelenleg hat régióban hét kiemelt hadiipari fejlesztés folyik. Ezek – ha mindegyikben beindul a sorozatgyártás – legalább kétezer új munkahelyet teremtenek.

A honvédelmi miniszter szerint arra lenne szükség, hogy minél több fiatal vállalja a kiszámítható, biztos megélhetést nyújtó katonai pályát.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár debreceni laktanyájában kedden úgy fogalmazott: „azt szeretném, ha minél több fiatal vállalná a stabil, kiszámítható, biztos megélhetést nyújtó katonai pályát”.

A miniszter erről a laktanyába látogató nyírteleki Kedvesház 23 diákja és kísérőik előtt beszélt.

A fiatalok, akik intézményük pályaorientációs szervezésében vettek részt a laktanyalátogatáson, haditechnikai eszközökkel is megismerkedhettek, némelyiket ki is próbálhatták.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta, a fiataloknak tartott bemutató a honvédség fontos kezdeményezése, mivel a katonai eszközök megismerése nagy élményt is jelent a gyerekeknek, és az ilyen alkalmak nem utolsósorban a hazafias nevelést is szolgálják.

A miniszter méltatta a lövészdandár katonáit, akik részt vesznek a déli határra nehezedő migrációs nyomás elhárításában, idén februártól pedig a keleti határ védelmében is.

A Szabolcs Szatmár megyei Nyírteleken a kilencvenes évek óta tart az a pedagógiai program, amely a település külterületéről kollégiumi rendszerben zárkóztatja fel a nehéz családi körülmények között élő gyerekeket.

Magyarország bátor, innovatív és high-tech hadsereget épít – jelentette ki a honvédelmi miniszter csütörtökön a várpalotai lőszergyár alapkőletételén.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta, hogy a magyar honvédségnek képesnek kell lennie önmagát kiszolgálni, független rendszerként működni, ehhez pedig elengedhetetlenek az olyan beruházások, mint a lőszergyár.

A tárcavezető kiemelte: Magyarország nagy űrt tölt be a hazai és az európai védelmi képességek tekintetében, hiszen Várpalotán gyártják majd azokat a lőszereket, amelyek a Magyarországon is gyártott harci eszközök lőszeranyagát fogják képezni.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta, hogy az alapkőletétellel kezdetét veszi a Védelmi Ipari Park megvalósításának első fázisa,

amely csaknem 200 új munkahelyet teremt. A gyárban első ütemben a Lynx gyalogsági harcjármű, majd a Leopard 2A7HU, végül pedig a PzH 2000 HU önjáró löveg lőszerei készülnek 2024-től.

A honvédelmi miniszter jelezte, hogy a Rheinmetall AG a jövőben gyalogsági harcjárművekhez, harckocsikhoz, tüzérségi eszközökhöz és ködgránátvetőkhöz arzenált szállít Magyarországnak.

Mintegy négy négyzetkilométeren az elkövetkező öt évben olyan komplexum jön létre, amely széles spektrumban szolgáltatja majd a magyar haderőnek a kis, közepes és nagy kaliberű lőszereket, lövegeket, aknavetőket és robbanóanyagokat.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf rámutatott, hogy

a Magyar Honvédség ütő- és csapásmérő képességének nagymértékű növelése nem csupán az ország biztonságának garantálásához járul hozzá, de az észak-atlanti szövetségi rendszer stabilitásához is.

Armin Papperger, a Rheinmetall AG vezérigazgatója örömének adott hangot, hogy Zalaegerszeg után, ahol harckocsigyár épül, Várpalotán a járművekhez szükséges lőszereket gyártják majd a magyar kormány stratégiai terveinek megfelelően.

Megerősítette a miniszter szavait, miszerint Magyarország nem csak saját maga, hanem egész Európa védelméért, valamint a NATO céljainak megvalósításáért is vállalja ezt a beruházást. Megjegyezte, hogy a 250-300 millió eurós befektetéssel jelentősen nő Magyarország szerepe a régió biztonságának szavatolásában is.

Kontrát Károly (Fidesz) a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a Védelmi Ipari Park első lépcsője a lőszergyár, amely új fejezetet nyithat a város történetében. Nincs biztonság védelmi képességek és védelmi ipar nélkül – jegyezte meg.

Campanari-Talabér Márta (Fidesz-KDNP) polgármester hangsúlyozta, hogy

Várpalotán a nehézipar és a vegyipar régóta jelen van, ezért a védelmi ipar megtelepedése is ésszerű döntés volt.

A beruházás új rangot és polgári arculatot hozhat a városnak – tette hozzá.

A beszédeket követően Palkovics László, az N7 Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Holding Zrt. vezérigazgatója fővállalkozói technológiai szerződést írt alá Armin Pappergerrel, majd a fővállalkozói kivitelezői szerződéseket a ZÁÉV Zrt. és a KÉSZ Zrt. képviselőivel.

Az alapkövet a Thury-várban tartott rendezvénytől távol, az Inotán lévő ipari parkban helyezték el. Az ünnepségen jelen lévők kivetítőn kísérték figyelemmel, ahogy a kapszulát egy drón a helyszínre szállította, majd a kialakított üregbe eresztette.