ENSZ: emberek millióit fenyegeti a tél Ukrajnában

„Az Ukrajna energetikai infrastruktúrája elleni támadások, ideértve az erőműveket és a távhőszolgáltatókat, emberek millióit fosztották meg a fűtéstől, valamint az áram- és vízszolgáltatástól” - hangsúlyozta Griffiths. Hozzátette, hogy mindez újabb vetületet ad a háború okozta humanitárius válságnak.

Griffiths szóvá tette az ukrajnai orosz hadművelet kezdete óta az egészségügyi intézményeket ért számtalan támadást is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) eddig 715 ilyen esetet dokumentált kórházak, illetve más hasonló létesítmények ellen. „Ezek több mint 70 százalékát teszik ki az egészségügyi ellátórendszerek infrastruktúrája ellen világszerte elkövetett támadásoknak” - emelte ki.

Az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) nem járult hozzá, hogy az EU 18 milliárd eurót biztosítson Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére, de jóváhagyta az uniós költségvetési rendelet módosítását, amelynek alapján az Európai Bizottság lépéseket tehet Ukrajna pénzügyi támogatása érdekében – tájékoztatott a tagállamokat tömörítő tanács kedden.

Az uniós költségvetési rendelet módosítása hozzájárul az Ukrajnának nyújtani szánt pénzügyi támogatásról szóló jogalkotási csomag létrehozásához, azonban ez csak az egyike annak a három intézkedésnek, amelyek célja, hogy az EU strukturális megoldást biztosítson Ukrajna 2023-as támogatására. A rendelet elfogadott módosítása lehetővé teszi, hogy a makroszintű pénzügyi támogatás finanszírozására az úgynevezett diverzifikált finanszírozási stratégia keretében kerüljön sor – tették hozzá.

A pénzügyminiszterek tanácsa nem fogadta el az Európai Bizottság által javasolt támogatási csomag többi elemét, köztük a többéves uniós pénzügyi keret módosítását, amely lehetővé tenné Ukrajna hitelfelvételének garantálását 2023-ban és 2024-ben, illetve azt a jogi keretet, amely biztosítaná, hogy Ukrajna hozzáférhessen a támogatáshoz. További egyeztetésre és újabb technikai terv kidolgozására van szükség ahhoz, hogy Kijev az év elejétől hozzájuthasson a hiteltámogatáshoz – szögezte le a tanács.

A hitel az Európai Bizottság javaslata szerint az alapvető közszolgáltatások biztosítására, iskolák és kórházak működtetésére, a kitelepítettek lakhatásának megoldására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére, és az Oroszország által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására fordítható. A hitelösszeg az Ukrajna számára havonta szükséges 3–4 milliárd euró mintegy felét biztosítja 2023 folyamán.

A kölcsön forrását az EU pénzügyi piacokról szerezné be, és részletekben, negyedévenként bocsátaná Ukrajna rendelkezésére, de folyósítását feltételek teljesítéséhez köti. Kifizetéséhez Ukrajnának meg kell erősítenie intézményrendszerét, és fel kell készítenie a helyreállításra és az uniós csatlakozásra.

A feltételek között antikorrupciós intézkedések, igazságügyi reformok, a jogállamiság tiszteletben tartása, a jó kormányzás és az intézmények modernizációja szerepel. A reformok alakulását az Európai Bizottság minden egyes utalás előtt ellenőrzi majd.

Hamisak azok a hírek, amelyek szerint Magyarország megvétózta volna az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segítséget – írta a Twitteren Orbán Viktor miniszterelnök.

A kormányfő az Ukrajna támogatását szolgáló közös, 18 milliárd eurós uniós hitelfelvételről megjelent hírekre reagált a mikroblogportálon. „Magyarország kétoldalú alapon kész pénzügyi segítséget nyújtani Ukrajnának” – olvasható a bejegyzésben. A kormányfő hozzátette: nincs vétó és nincs zsarolás.

A miniszterelnök hozzátette: meg akarják győzni az Európai Unió tagállamait, hogy nem a közös hitelfelvétel a megoldás ebben a helyzetben. Ha adósok közösségeként folytatjuk az utat lefelé, nem fogunk tudni visszafordulni – írta. „Más jövőt képzelünk Európának” – írta Orbán Viktor, hozzátéve: erős tagállamokra van szükség az óriási közös adósság helyett.
A Kreml jelenleg semmi esélyt nem lát a tárgyalásokra

A Kreml reagált az amerikai külügyminiszter megjegyzésére, miszerint Oroszország mérlegeli annak a lehetőségét, hogy békemegállapodás aláírása nélkül hagyja el Ukrajna területét – írja a Sky News. Moszkva szerint tisztességes és hosszú távú békére van szükség, ám jelen pillanatban esély sincs a tárgyalásokra.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő leszögezte, mielőtt tárgyalásokra kerülne sor „a potenciális partnerekkel”, Oroszországnak teljesítenie kell a „különleges katonai művelet” céljait.

Mint ismert, Joe Biden amerikai elnök a múlt héten kijelentette, szívesen tárgyalna Vlagyimir Putyinnal, amennyiben az orosz elnök komolyan fontolóra venné a háború lezárását. A Kreml válaszában emlékeztetett rá, Oroszország már megpróbált tárgyalásokat kezdeményezni az Egyesült Államokkal és a NATO-val, azonban süket fülekre talált.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt monda, hogy az orosz csapatok offenzívát hajtottak végre Liman irányában, amelynek eredményeként előnyös védvonalakat és új állásokat foglaltak el. A támadás következtében több mint nyolcvan ukrán katona, két harckocsi, három páncélozott harcjármű és két kisteherautó semmisült meg. A beszámoló szerint sikeresen folytatódik az orosz előrenyomulás Donyeck könyékén is, ahol az elmúlt nap folyamán több mint 60 ukrán katona esett el és öt páncélozott harcjármű vált üzemképtelenné.

A tábornok beszámolója szerint az ukrán fegyveres erők sikertelen támadások és ellentámadások közben Kupjanksznál mintegy 65 katonát, két gyalogsági harcjárművet és egy kisteherautót, a donyecki régió déli részén pedig több mint harminc halottat és sebesültet, két gyalogsági harcjárművet és három járművet veszítettek.

Az orosz hadsereg nemrégiben hét települést vont ellenőrzése alá a Donyec-medencében, az ukrán fegyveres erők vesztesége pedig novemberben meghaladta a 8 ezer főt – jelentette ki Szergej Sojgu védelmi miniszter egy keddi parancsnoki telefonkonferencián.

A tárcavezető az ukrán veszteségek közé sorolt még öt repülőgépet, tíz helikoptert, közel 150 harckocsit és több mint 300 páncélozott harcjárművet is. Az elfoglalt települések felsorolásakor Majorszk, Pavlivka, Opitne, Andrijivka, Bilohorivka, Juzsnaja és Kurdjumivka nevét említette. Ezek bevételéről a minisztérium szóvivője korábban már beszámolt.

Sojgu hangsúlyozta, hogy az orosz erők mindent megtesznek a zaporizzsjai atomerőmű biztonságának szavatolása érdekében, Kijev pedig a miniszter szerint a létesítmény további szándékos bombázásával a nukleáris katasztrófa veszélyének látszatát igyekszik kelteni. Azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők az elmúlt két hétben 33 nagy kaliberű lövedéket lőttek ki a létesítményre, amelyek többségét az orosz légvédelem elfogta, néhányuk azonban még mindig az atomerőmű biztonságos működését befolyásoló létesítményeket találta el. Ezt nukleáris terrorizmusnak minősítette.

Volodimir Zelenszkij kedden ellátogatott a Donyeck megyei Szlovjanszkba, az ukrán elnök a fegyveres erők napja alkalmából találkozott a donyecki harcokban résztvevő ukrán katonákkal, kitüntetéseket adott át, és megemlékezett az elesettekről, akik „életüket adták Ukrajnáért” – derült ki egy közösségi oldalon megosztott felvételből.

„Köszönjük az erőtöket és a kitartásotokat. A függetlenség előőrsei vagytok” – mondott köszönetet a harcoló csapatoknak az elnök a Telegramon.

„Hiszek benne, hogy legközelebb már az ukrán Donyeckben és Luhanszkban fogunk találkozni” – mondta a két kelet-ukrajnai megye székhelyeire utalva, amelyeket az oroszbarát szakadárok ellenőriznek. Hozzátette: biztos benne, hogy az Oroszország által 2014-ben annektált Krím félsziget is visszakerül Ukrajnához.

Az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta Zelenszkij többször járt a front közelében.

Szlovjanszk városa jelkép Ukrajna számára, mert 2014-ben néhány hónapig az oroszbarát szakadárok felügyelete alatt állt. A település 45 kilométerre fekszik Bahmuttól, amelyet az orosz erők a nyár eleje óta sikertelenül próbálnak elfoglalni.