Elképesztő a helyzet a német haderőnél

Koalíciós feszültséget okozhat a Bundeswehr drámai lőszerhiánya, írja a Magyar Hírlap. A liberálisok által irányított német pénzügyi tárca kioktató hangnemű levélben „tette helyre” a szociáldemokrata Christine Lambrecht védelmi minisztert, akit finomabban ugyan, de a hadiipari szereplők is kritikával illettek a héten. Tény, annak ellenére nincs elég muníció és maradtak el ismét az évek óta halogatott projektek és beszerzések a hadseregnél, hogy idén februárban egy 100 milliárd eurós rendkívüli alappal is megtoldották a védelmi költségvetést Berlinben.

Egymásra mutogat a német védelmi minisztérium (BMVg) és a pénzügyi tárca a Bundeswehrt sújtó lőszerhiány miatt, miközben a baj akkora, hogy a tüzéralakulatok egy ideje már éles lőgyakorlatot sem tartanak, és problémát okoz az Ukrajnába küldött tarackok ellátása is.

Hétfőn a berlini kancellárián találkoztak a kormány és a hadiipar képviselői, de a megoldáshoz nem jutottak közelebb. A lassan koalíciós botránnyá terebélyesedő ügyben a gyártók és a szabaddemokrata (FDP) vezetésű pénzügyminisztérium (BMF) álláspontja világos, és nagyjából összhangban van egymással.

A beszállítók szerint az elmúlt évek spórolása és a covidválság kapacitáscsökkenéshez vezettek, ez ugyanakkor leküzdhető akadályt jelentene, ha a szociáldemokrata (SPD) Christine Lambrecht tárcája fegyelmezettebben, mégis bizonyos szempontból rugalmasabban működne.

A szakma képviselői a honvédelmi minisztérium „bonyolult, esetenként átláthatatlan és következetlen tervezését, valamint a bürokratikus rendelési folyamatokat” kritizálják – figyelmeztetett az AFP-hez pénteken kiszivárgott levelében Steffen Saebisch, a BMF államtitkára válaszul arra, hogy Lambrecht nem sokkal korábban többletforrást követelt kollégájától, Christian Lindnertől a sürgős lőszerbeszerzéshez.

Itt érdemes megjegyezni, a BMVg fiskális kérdéseket érintő kommunikációja meglehetősen ellentmondásos.

A Bundeswehr állapota és védelmi kapacitása, már csak az ukrán háború miatt is, mindennapos témává vált Németországban. A centrista és konzervatív ellenzék tétlenséggel és inkompetenciával vádolja az SPD politikusát, a költségvetés vitájában pedig több pénzt követeltek a honvédség számára. Christine Lambrecht erre jellemzően azzal vágott vissza, hogy a 2015-ös 300 millió euróval szemben idén több mint 700 milliót irányoztak elő lőszerbeszerzésre, és 72 szerződést kötöttek.

Muníció ennek ellenére nincs, és számos alkatrészből is hiány van, ami hátráltatja a nagyjavításokat. November végén pedig, mint fentebb írtuk, a védelmi minisztérium pénzt kért egy levélben a BMF-től.

Jelzésértékű, hogy Lindner erre nem személyesen, hanem az államtitkára útján reagált. Steffen Saebischsel megüzente Lambrechtnek, hogy a pénzügyminisztérium szívesen segít a BMVg-nek a „tervezési folyamatok fejlesztésében”. A BMF szerint a védelmi tárcának olyan mechanizmusokat kell bevezetnie, amelyek biztosítják a Bundeswehr valós igényeinek számbavételét, rangsorolását és a folyamatos utánkövetést.

De a szociáldemokrata miniszter megalázása ezzel nem ért véget. Saebisch ugyanis szóba hozta a különleges védelmi alapot, amelyről háromnegyed éve döntött a kormány és a parlament. Ebbe 100 milliárd eurót toltak bele február végén. Lambrecht azonban a pénzügyminisztérium szerint sem akkor, sem egészen a közelmúltig nem hozta szóba, hogy további forrásokra lenne szüksége a lőszerhiány miatt.

Bár a védelmi minisztérium Steffen Saebisch levelének nyilvánosságra kerülése után „komolytalannak” nevezte az abban foglaltakat, a valósághoz hozzátartozik, hogy a ZDF november 23-i összegzése szerint a különleges alap terhére előirányzott, nem ritkán évek óta csúszó projektek és beszerzések egyikéből sem lett semmi.

A lőszerbeszerzésre egyébként több mint 1,1 milliárd eurót fordítania Christine Lambrecht tárcája Németország jövő évi védelmi költségvetéséből, ami nagyjából annyi, mint halottnak a csók. Ahhoz ugyanis, hogy a Budenswehr eleget tegyen a NATO által előírt kötelességének, azaz 30 napra elegendő muníciót tároljon, ennek a húszszorosára lenne szükség – azonnal.

Mindeközben Jens Stoltenberg NATO-főtitkár döntő jelentőségűnek nevezte Németország Ukrajnának nyújtott támogatását az orosz támadás elleni ukrán küzdelemben a Die Welt am Sonntag című német vasárnapi lapban megjelent interjújában.

„Németország erős támogatása döntő különbséget jelent” – nyilatkozta Stoltenberg.

Korábban vezető ukrán tisztségviselők számos alkalommal bírálták a német politikai vezetést, mert szerintük Berlin túl lassan biztosított katonai felszerelést Kijevnek, és különösen azért, mert Németország nem volt hajlandó nehézfegyverzetet szállítani Ukrajnának.

A keddi bukaresti NATO-külügyminiszteri találkozó előtt két nappal Stoltenberg leszögezte, hogy a német fegyverkészletek életeket mentenek Ukrajnában, majd hozzátette: „Mindannyiunknak fent kell tartanunk, sőt, növelnünk kell Ukrajna támogatását.”

Németország a többi között korszerű Iris-T légvédelmi rendszert szállított Ukrajnának, az orosz rakéta- és dróntámadások elhárításához. Jövőre Berlin további három ilyen rakétavédelmi rendszert küld Kijevnek.

Stoltenberg rámutatott: Vlagyimir Putyin orosz elnök „egyre növekvő brutalitással” reagál az orosz katonai kudarcokra, példaként említve, hogy az orosz légitámadások a tél beállta előtt az ukrán energetikai infrastruktúrát célozzák.

„Putyin a téli időjárást is fegyverként igyekszik használni, de nem fog sikerrel járni” - fogalmazott a NATO főtitkára.

Andrzej Duda lengyel elnök azt szeretné, ha a Németország által felajánlott, amerikai gyártmányú Patriot-ütegek Lengyelország területét és a lengyel állampolgárokat védelmeznék - jelentette ki pénteken a lengyel államfő kabinetfőnöke azt a javaslatot kommentálva, amely szerint a rakétákat Nyugat-Ukrajnába kellene telepíteni. Maga Duda később egyértelműen a Patriotok ukrajnai telepítése mellett állt ki.

„Andrzej Duda elnök álláspontja teljesen világos. (...) Amennyiben Németország átadná a rendelkezésére álló Patriot-ütegeket, akkor ezeknek a lengyel területet, a lengyel állampolgárokat kell védeniük” - hangsúlyozta Pawel Szrot kabinetfőnök a lengyel közszolgálati rádióban.
    
Szrot ezért tartotta fontosnak ezt hangsúlyozni, mert szerdán Mariusz Blaszczak kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter, az Ukrajnát érő újabb orosz rakétatámadásokra hivatkozva arra kérte a német felet, hogy inkább Nyugat-Ukrajnába küldje a Berlin által Lengyelországnak felajánlott Patriot légvédelmi rakétarendszert.
   
„Ez meg fogja védeni Ukrajnát a további halálesetektől és áramkimaradásoktól, és növelni fogja biztonságunkat keleti határunkon” - érvelt Blaszczak.

Szavait Christine Lambrecht német védelmi miniszter csütörtökön úgy kommentálta: a Varsónak felajánlott Patriot-ütegeket csak a NATO területén belül lehetséges telepíteni, mert az észak-atlanti szövetség légvédelmi rendszerének részét képezik. Ha máshol akarják telepíteni őket, arról a szövetségesekkel egyeztetni kell - húzta alá Lambrecht.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára pénteken Brüsszelben emlékeztetett: Németország már szállított modern légvédelmi rendszereket Ukrajnának, a NATO külügyminisztereinek jövő heti találkozóján további ilyen lépésekre fogja biztatni a szövetségeseket. „A konkrét döntések (...) viszont nemzeti hatáskörbe tartoznak” - tette hozzá.

A témához visszatért pénteken maga Andrzej Duda is, kérdésre válaszolva a litvániai látogatása során tartott sajtóértekezleten. „Katonai szempontból a legjobb az lenne, ha - tekintettel Lengyelország területének védelmére is - a rakéták helye bizonyos távolságban a lengyel határtól, Ukrajnában lenne” - jelentette ki Duda. Hozzátette: akkor védenék a legjobban Ukrajnát és Lengyelországot egyaránt.

Megjegyezte: a Patriot-ütegek elhelyezéséről a velük rendelkező fél, vagyis Németország dönt.

Blaszczak egy északkelet-lengyelországi hadgyakorlaton tartott pénteki sajtóértekezleten megerősítette: Lengyelország védelme szempontjából is előnyösnek tartja a rakéták nyugat-ukrajnai telepítését. Emellett Ukrajna légvédelmének megerősítése hozzájárulhat egy újabb menekülthullám megelőzéséhez - érvelt.

A Patriotok nyugat-ukrajnai, nem pedig lengyelországi telepítéséről szóló kormánypárti javaslatot élesen bírálták a lengyel ellenzék képviselői.

Németország azt követően ajánlotta fel Lengyelországnak a Patriot-rendszert, hogy robbanás történt a kelet-lengyelországi Przewodów településen, két ember halálát okozva. A részleges vizsgálati eredmények alapján Varsó közölte: feltehetőleg az ukrán légvédelem egyik, szovjet gyártmányú rakétája csapódott be. Az esetet „tragikus kimenetelű balesetnek” nevezték.

A német felajánlás a lengyelországi Patriot-állomány ideiglenes bővítését jelentené. Egy lengyel-amerikai megállapodás értelmében ugyanis a lengyel hadsereg az év végéig két Patriot-üteget szerez be. Két további üteget már korábban Délkelet-Lengyelországba telepítettek az ukrajnai háború kitörése miatt megerősített amerikai katonai jelenlét keretében.

Újabb rakéta-sorozatvetőket és páncélozott szállítójárműveket küld Németország Ukrajnának, és Görögországgal együttműködve szovjet gyártmányú harcjárművekkel is segítheti a védekezést az orosz támadás ellen – jelentették be Berlinben.

Christine Lambrecht védelmi miniszter a német hadsereg (Bundeswehr) helyzetéről szóló éves konferencia (Bundeswehrtagung) első napjának szünetében tartott tájékoztatóján az utóbbi napok ukrán hadi sikereiről szólva kiemelte, hogy „bátorító érzés” látni, milyen eredményesen védekeznek az ukrán erők a „brutális orosz támadással” szemben.

Ezekhez a sikerekhez a Németország által biztosított fegyverek is hozzájárultak – mutatott rá a miniszter, hozzátéve, hogy országa minden egyéb módon, pénzügyileg, humanitárius segítségnyújtással és egymillió menekült befogadásával is támogatja Ukrajnát.

Az újabb katonai támogatási csomagról elmondta, hogy küldenek 50 darab Dingo típusú páncélozott szállítójárművet,

és a nyáron átadott első három után két újabb MARS-II típusú rakétavető rendszert is küldenek 200 rakétával együtt. A rendszert kiszolgáló ukrán katonák képzése még szeptemberben elkezdődik.

Ismertette, hogy az ukrán erők Németország közvetett – körkörös cserének nevezett – támogatása révén további szovjet gyártmányú harcjárműveket is kaphatnak, mert hamarosan megegyezhetnek Görögországgal arról, hogy Németország leszállít a görög hadseregnek 40 darab Marder típusú gyalogsági harcjárművet, Görögország pedig cserébe átad Ukrajnának 40 szovjet gyártmányú BMP-1-es harcjárművet.

Németország eddig nagyjából egymilliárd euró értékben segítette katonai felszereléssel a védekezést az orosz támadással szemben.

Küldtek az ukrán hadseregnek a többi között 24 darab Gepard típusú önjáró légvédelmi ágyút 53 ezer darab lőszerrel, 10 Panzerhaubitze 2000 típusú önjáró löveget és 54 darab M113 típusú páncélozott csapatszállító járművet.

Kijev azt is kéri, hogy Németország első, és egyetlen országként ne csak szovjet, hanem modern nyugati – német – gyártású harcjárművekkel is támogassa az ukrán erőket. A berlini vezetés ettől egyelőre elzárkózik.